Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-19 / 41. szám

SZEOtU: S=ïrl;.e»ztOs«g: 9eák Ferenc ucca —. felelőn: Oi-- Kladúlilvalal, Kölcsönliönyvtór és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Tcleíon ; 30S. - Nyomóa ; Löw ».'nó* <icce IV. Telefor» : lfr 34.« » « » « » Vasárnap, 1928 február 19 « Ő> fii IV. ÉVFOLYAM 41. SZAM MAKÓ : Szerkewlő«ég és kiadóhivatal : lrl ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : SceikeaztOs«g é» kiadóhivatal : Andrátsy ucca 25. Telefai»: 49. >zim. «u «» «» «» N» fJôlIzclCS) Ara navontn 3-20, vidéken é» a (OvAroíban 3-ttO. KUUöld«n B-40 pengő. Efljne» ír6m SÔ. »-aoûr- es Ünnepnap 24 fillér Hódolat SC§ssufhnak [gen, szakadatlanul hódolunk Kossuthnak. Mióta a kurzus elején Kecskeméten ihlett ajakról elhangzott a szózat, hogy a Kossuth szobrát le kellene dönteni, mert az is destruktív volt és a negyvennyolccal kezdődött minden bajunk, azóta szakadatlanul hódolunk Kossuthnak. Most már kicsi is a hódolatunknak az országunk, átmegyünk vele az Óceánon s Amerika szine előtt folytatjuk a hódolást. A művész, akivel megalkottatluk a mi számunkra a mi gusztusunk szerint való Kossuthszobrot, a vezeklő Kossuthét, aki mindent megbánt, amit tett s akinek az arcán is látszik a sajnálkozás, amiatt, hogy ő nem lehet tagja az egységes pártnak, a művész Amerika számára megcsinálta az ellenszobrot. Az uj világ látni fogja a törhetetlen szabadsághős, a meg nem alkuvó forradalmár, a meg nem hamisitott Kossuth-eszmc szobrát és meg fogja csodálni előtte a magyar zarándokok hódoló tömegét. Nagyon sokan lesznek, akik kimennek a tisztelelet megadni ennek a Kossuthnak, akit eltanácsollak hazulról, mint nem elég konstruktív eleimet, ebben a formájában. A tisztelgő le l es magyarok, a megyék, a városok, a külön.ék- társadalmi alakulatok képviselői közt természetesen olt lesz a magyar kormány is. Nem személyesen, mert az ut hosszú, a tenger még viharosabb, mint a parlament s az országnak egyetlen minisztere sincs, akit hetekig nélkülözhetne szivszoron. gás nélkül. Mint parlamentáris ország, ezt a kérdést is képviseleti utón intézzük el. A kormányt a pártja képviseli és a pártot három illusztris tagja s azok között van, miut mára kiderült, Touicsányi Vilmos Pál, aki nevét épp oly halhatatlanná tette a magvár történelemben, mint Haller István. Haller látván a numerus clausus atyja, Tomcsányi V. P. pedig mint az it'ju kurzus igazságügy minisztere a deres-törvényt szerkesztette bele a Corpus jurisba a keresztény időszámítás ezerkilencszázhuszas íveiben. A destruktív sajtó utolsó mohikánjai nagyon felhördültek erre a hirre. Állítólag még a kormánypárt kebelében is fölszisszentek rá, ha nem éppen hallhatóan is. Nem mintha a botbüntelés igazságügyminiszterét méltatlannak tartanák az uralkodó párt képviseletére. Senki se vonhatja kétségbe, hogy korrekt uri ember, lisztviselőnek is igen kiváló volt, képzettségét és szorgalmát még a forradalmi kormányok se vonták kétségbe és széles látókörének mint politikus éppen a deres-lörvénnvel adta bizonyságát. Igaz, hogy a nagy alkotást egy meggondolatlan pillanatban a törvényhozás kiszégyenkezte a törvénytárból, de ha a mü megszűnt is, a mesterének kijáró tisz'e'et túlélte azt. Nem is arról van szó, hogv itthon ne illethetne meg minden kegyelét Tomcsányi Vilmos Pált, mint nagyidők tanuját. De talán Kossuth szobra elé, a szabad Amerika földjén, a hatalmat egyedül birtokló politikai párt képviseletében mégse való éppen ez a kiérdemesült pecsétőr. Talán a jobbágyság eltörlőjének, az emberi méltóság törvénybeiktatójának érc-szobrán mégis megütődés fog keresztülvillanni, amikor a kormánypárt képviseletében igy mutatkozik be neki egy ko.íorus gentleman: — Én vagyok az a kegyelmes ur, aki a te).'n( '(esséfe'l :\Ma1 cnM*nvo!cszáznegyvenuv.>lcban eltörölt botbüntetést ezerkileticszázhuszhan visszaállítottam. ... Nos, mi ez esetben nem tudunk egy véleményeu lenni se az ellenzéki, se a kormánypárti destruktivokkal. Mi igen helyeseljük Tomcsánvi Vilmos Pál megbízatását s nagyon sajnálnánk, ha illetékes helyről reggelre megcáfolnák az érdekes hírt. Sőt szívesen vennénk, ha azt olvashatnánk a reggeli lapokban. hogy Haller Istvánt is utitársul adják hozzá, aki már úgyis örök útitársa a törvényalkotás dicsőségében s az utat is tudja, hiszen már egyszer megjárta Amerikát. A mi felfogásunk szerint senki olyan méltón nem reprezentálná a mi korunk Kossuth-kultuszát odaát, mint ez a két abszolút konstruktív politikus. Azt a Kossuth-kultuszt, amilyenhez fogható kultuszt még nem ismert az ezeréves magyar történelem, amelynél jobban kultuszt még nem destruúltak a mindenkori konstruktív elemek. Egv karbunkulus hegy volt, amelyet a magyar néplélek kristályosított ki magából s amelyet porrá őrölt a politikai bizantinizmus és politikai demagógia két óriási malomköve. Kossuth Lajost és korát beleraktuk a nemzeti oltár kövébe és az oltáron idegen isteneknek égettünk tömjént és ezt ugy neveztük. hogy: politikai okosság. Politikai okosságból eltékozoltuk a Kossuthi-örökségct: a magyar gazdasági függetlenséget, az önálló magyar hadseregét & a magyar diplomáciát. Politikai okosságból hagytuk, hogy összekötözzék a kcZüuk t és beleálli'.sanak olyan nemzetközi kapcsolatokba. amelyekhez se vérünk, se érdekünk soha nem húzott és állítsanak bele elvan nemzetek gyűlöletének a oentrnmába. amelyekkel nekünk soha bajunk nem volt. Politikai okosságból a magyar történetírás ma is adós Kossuth Lajos életrajzával és politikai okosságból állítottunk neki olyan szobrot, amely büntetéssé teszi a halhatatlanságot. Politikai' okosságból törvénybe iktattuk a negyvennyolc dicsőségét, de eldobáltunk magunktól mindeut, amit a negyvennyolctól kaptunk s a hatvanhétért még fel nem áldoztunk, örök hódolatot fogadunk Kossuthnak, de destrukciónak bélyegzünk mindent, aminek ő a szimbóluma: demokráciát, liberalizmust, gondolatés szólásszabadságot, jogegyenlőséget. Bizony, csak legméltóbban viszi.el a mi hódolatuukat a szabad Amerika földjén otthont talált Kossuth Lajosnak — Tomcsányi Vilmos Pál. T M Mailles megakadályozta az uj Vukicsevics-korináiiy megalakulását (Budapesti tudósítónk telefonjetentése.) Belgrádból jelentik: A Vukicsevics-kormány mára várt mcgalalculása isméi meghiusult. Ezúttal külpolitikai okok játszottak közre, amennyiben az uj kormánynak legfontosabb feladata az olasz-jugoszláv függő kérdések ren-. dezése lesz. Ezeknek előfeltétele azonbau a nettunoni konvenciók ratifikálása. A konvenciók legnagyobb része pedig horvát területekre vonatkozik, igy pedig szükséges volna a horvát parasztkoáliciónak a kormányba való bevonása. Vukjcscvics ismételt királyi kihallgatás* után az exmiuiszfcereinök és Davidovics közös felhívást intéztek Radies Istvánhoz a kormányba való belépés ügyében Mivel azonban Radies változatlanul nem akar hallani a Vukicsevics kombinációról, politikai körökben előre is meddőnek tartják az újbóli kísérletezést. 9 szekértők szerint Krantz csak beszámíthatatlan állapotban követhette el a terilére rótt bűncselekményt Krantz többször rosszul lett a szombati tárgyaláson — Kéífön: utolsó nap ? Beriin, február 18. Kranlz P. i összeszedte ma- ! hogy * tárgyalás menetét figyelemmel kiférhesse? gát a kórházban és ma orvosi és ápolónői felügyelet alatt elvitték a moabiti törvényszéki palotába. A bűnpör fő tárgyalását tehát tovább folyta thai ták. Délelőtt 10 órakor jelent meg a tárgyalási teremben Krantz, akit az ápolónő támogatott, utána jött dr. Frev védőügyvéd, aki Ismét elvállalta a védői tisztet. A vádlottat nem a vádlottak padjára, hanem egv nád'iííahi székre ültették. Mellette foglal helyet a kórházi orvos és az ápolónő. Az asztalra kirakosgatják az orvosságos üvegeket, injekciós tüt, vattát készítenek ki, hogy ha szivgyöngeség lépne fel, mindjárt befecskendezést alkalmazhassanak. Dr. Dúst elnök igy szól — A folytatólagos tárgyalást megnyitom és kérdezem a vádlottat, elég erősnek érzi-e magát. — Igen, — válaszolja elég erőteljes hangon Krantz Pál. Most felkel helyéről dr. Fre.v ügyvéd, a bíróság emelvényéhez megy és igy szót: — Jelentkezem a nagytekintetü'törvényszék előtt, hogy ismét átvegyem a vádlott védelmét. Az elnök: A bíróság megelégedéssel veszi tudomásai ezt a bejelentést és örvendi annak, hogy dr. Frey ügyvéd or ismét vállalkozik a védői Hsztre, mert ettől ennek a bünpőrnek sima és gyors befejezését reméli. — Folytatjuk a • szakértők meghallgatását. — jelentette az elnök és felhívta elsőnek dr. Obbardt nyugalmazott főtan felügyelőt, aki a marién dorfi reáliskolának igazgatója s egyben tanára volt Krantz Pálnak. Az öreg pedagógus írásból, olyasta fel szakértői véleményét, amely azzal