Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-17 / 39. szám

SZEOED: aterkesyiöJéB: De6k Ferenc nccB Telefon: 13—33.Klndóhlvalal, «Blc»önnenyviAT é» Jegyiroda: Aradi ucca 8. Teleion: 306. ^ Nyomda: UJw Upóf ucca 19. Teleion: 19-34.« » « » « » MIU • »HIIH w wi »mw iMHiii ••»BnOTirMWBmwwriiBi Péntek, 1928 február 17 í> <5> <& IV. ÉVFOLYAM 3®. SZ.4K MAKÖ: Szerke»zt#sé<i és kiadóhivatal: Irl ucca 6. Teleíoc: 232. száju.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : SzerkeszMség is klndóhlvalal: AndróMy ucca 23. Vciclaji: 4S. ««óm. « » « » « » « » Előfizetési Ara havonta 3-20, vidéken ét a («varosban 3 00, kUltöldlfn Ö-40 pengd. Egyes szóm lO, vasór- és Ünnepnap 24 lUlér czan írói becsület Ha eddig nem tudtuk volna, vagy talán másképpen hallottuk volna, csütörtökön délben a szegedi királyi tábla tárgyalótermében végre egy fiatal ébredő ügyvéd beszédéből értesültünk, hogy mi okozta a frontok fölbomlását és összeomlását, az októberi és a márciusi forradalmat, a trianoni nyomort és szenvedést, a nemzeti szellem gyengülését, a tekintélyek tiszteletének hanyatlását és mindazt a szörnyűséget, amelyet korunk fölmutat. I Péczeli József magyar iró egy kis komédiája. az hozta ezt a rut időt. Péczeli József husz esztendő óta műveli a magyar irodalmat, becsülettel és tisztességgel, fővárosi napi és heti lapokban sorra-rendre jelennek' meg népies szellemű és hangú elbeszélései és rajzai, kevesen ismerik és szeretik nála jobban a magyar parasztot, a falusi élet alakjait és szokásait. néhány könyve is meglehetős erkölcsi sikert aratott, nem is lett volna semmi különösebb baja az egész dologból, ha egyszer csak Dévaványán egy műkedvelőkből álló.társaság elő nem adja — a szerző tudta és engedelme nélkül — Péczeli Józsefnek azt a kis komédiáját, amely már egy ifjúsági seinmütárban is napvilágot látott, amelyet már a koronaőrök estéjén is bemutattak egyszer és amely a ia'usi kupaktanács ártatlan, de mulatságos karrikatúrája. Péczeli József vesztére Dévaványán él egy szigorú kritikus, egy falusi Alfréd Kerr, aki tanítónő is, a főjegyző felesége is és aki a levitézlett kurzus frazeológiájával ment neki a kis komédiának, mint amely a vörös kommunista uralom szálláscsinálója és a magyar nemzeti becsület és tekintély meggyalázója. A szegedi királyi tábla nem találta ilyen veszedelmesnek a Péczeli József jóizü mókáját, amelyet a dévavárfyai Sarcev védője, a fiatal ébredő ügyvéd fulmináns beszédében az országban való sok romlásnak okául igyekezett föltüntetni. öblös hangon, széles mozdulatokkal mennydörögte és fuvolázta el mindazokat a szólamokat, amelyek a boldogult kurzus idejében olvau páratlan népszerűséginek és kelendőségnek örvendettek bizonyos fehér és piros asztaloknál, bizonyos újságok hasábjain és bizonyos táborozások alkalmával. ' Ma már üresen és elárvultan, oktalanul és céltalanul, konganak ezek a frázisok, ma már az elmondójuk is ugy érzi, hogy kárbaveszett fáradtságot jelent az ismételgetésük, más levegő, más világ ez ma már, mint az, amelyben néhány olcsó és könnyű jelszó hánytorgatásával karriért lehetett csinálni a közélet terén és szónoki diadalt lehetett aratni a fórumon. Á fiatal ébredő ügyvédnek látnia kellett, hogy ma már nem lehet egy husz esztendős szeplőtelen irodalmi munkásságot a destrukció emlegetésével tönkresilányitani és a nemzet és a haza érdekeinek hangoztatásával a magyar nép nyelvén magyar szellemben megnyilatkozó irót kitagadni. Az irodalom tükröt tart az emberek elé és ha a tükör nem mutat csupa tökéletes Adonist, azért még nem egészen a tükör a hibás. A tekintély tisztelete sem jelenti azt, hogy most már a falusi kisbíró olyan szentséges isteufcég legyen, mint egy kinai anyacsászárné, vagy egy tasmániai tabu és ha Moliére kifigurázhatta az orvosokat, akik emberek. Péczeli Józsefis "i \ i»' Vi'.'i' ••/•'i a (Vhi~i kupaktanácsot egy kis bohókás komédiában és ezért még nem kell okvetlenül Benes uramat és Hatvany La jost, Trianont és Moszkvát, a Népszövetséget és a vörös veszedelmet emlegetni. Ami pedig az ifjú és tulbuzgó vidéki ébredő lesújtó vádját illeti, hogy Péczeli József pénzért irta ezt a kis komédiát és hogy egyáltalában pénzt szokott kapui az irásaiérl, ez, bár nem először hallottuk magyar íróval szem- < ben a törvény előtt, mégis rendkívül mulat ságos és megindító. Micsoda g^iermeteg kedély az, amelyik ugy képzeli el az irót, mint aki magyar nemzeti ambróziát eszik és nektárt iszik és ha az életben véletlenül egy iróval találkozik, aki rendes honoráriumot kap müveiért, azt haragjával vagy megvetésével sújtja! Persze, a devaványai műkedvelők kritikusa, az alkalmi tollforgató nem fogad el díjazást kritikai elmeszüleményeiért, ő ingyen és önzetlenül áll őrt a nemzeti géniusz és tekintély dévaványai védelmében. Ai uj sajtóf az újságírók kösött Szudy Eleméi* beszéste az Otthon SCör bankettjén (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.') Az újságírók ma baráti vacsora keretében ünnepelték az Otthon Körben Ángyán Béla igazságügyi államtitkárt és Szudy Elemért, az uj sajtófőnököt. A vacsora, amelyen az újságírók elitgárdája vett részt, a konvencionális bankettől elütő meleg ünnepléssé alakult ki, amelyen a magyar újságírók lrensőséges szeretettel ölelték magukhoz ugy a távozó, mint a hivatalába lépő sajtófőnököt. A felköszöntők sorát az Otthon Kör nevében Kun Andor nyitotta meg, aki ötletes beszédben az újságírót köszöntötte a sajtófőnökben Márkus Miksa a Magyar Újságírók Egyesülete nevében köszöntötte Szudy Elemért és Ángyán Bélát és arra kérte őket, hogy hivatali állásukban tegyenek meg mindent azért, hogy Magyarországon ismét teljes legyen a sajtószabadság. Berkes Róbert a lapkiadók nevében szólalt fel. Majd Ángyán Béla mondott köszöntőt és azt hangoztatta, hogy uj munkakörében is hűséges barátja marad a sajtónak. Ezután Szudy Elemér szólalt fel és elfogódott hangon kezdve beszédét, azt hangoztatta, hogy most, amikor az egész magyar sajtónak lesz szimbolikus munkatársa, igen nagy feladat előtt áll, amelyet csak akkor valósithat meg. ha maga mögött érezheti az újságírók szeretetét. Beszéde során megemlékezett a nagy angol újságíróról, lord Rothermereról, 'aki nevének említésénél a jelenlevők felállottak és percekig tapsoltak. — Rothermere — mondotta Szudy Elemér — elérte azt, hogy a magyar sors világproblémává lépett elő. Politikai programjaként a nemzeti eszme gondolatának és a magyar sajtó érdekeinek szolgálatát jelölte meg. Közvetlen hangon és nagy hatást keltve arra kérte az újságírókat, hogy sohase feledkezzenek meg arról, hogv óriási hatalom van a kezükben. Percekig zúgott a taps Szudy beszéde ' 'án, akit hosszasan és melegen ünnepelte- az újságírók. Kraute Pál annyira legyöngült, hogy nem vehet rés^t a szombati tárgyaláson (Budapesti tudósítónk telefonjeleníése.) Berlinből jelentik: A schönebergi kórházban ismét megvizsgálták Krantz Pált és megállapították. hogy állapota annyira súlyos, hogy a szombati tárgyaláson aligha vehet részt. Az orvosok szerint Krantz testsúlya abnormisan csökkent, erősen látszik rajta a rosr.z. táplálkozás,' amit még súlyosbított az erős dohányzás. Abból a célból, hogy dr. Frey ismét elfoglalhassa védői tisztét, tárgyalások indultak meg. Frey kijelentette, hogy a bíróság kivárfí ságára hajlandó a védői tisztet ismét ellátui. Az a hír, mintha a filmgyárak a sbeglitzi dránla szereplőiről filmet akartak volna készíteni, nem felel meg a valóságnak és a német filmgyárak szövetsége ilyen' értelmű nyilatkozatot tett közzé. A filmkölesönzők és a film-' színházak is nyilatkoztak a kérdésben, kijelentve, hogy sohasem adnának elő ilyen tárgyú íilmet. * • » »A numerus clausus a magyar nemzetet álliífa pellengérre« Pakots József nagy beszéde a képviselőházban Budapest, február 16. A képviselőház inai uunierus elausus vitájában az első felszólaló Kos»ulka János volt, aki hevesen nekitámadt a szocialistáknak. Pakots József nagy beszédet mondott, aki kijelentette, hogy a numerus elausus ós a botbür.tetés anatómiai csodája n butaságnak és az ostobaságnak. \ numerus rlausus a magyar nemietet állítja pellengérre. A zsidók szerepéről beszélve, kijelentette, hogy a zsidóság magyarországi szei'fn'i" r">ri '.•ví<Tv"n|n|'»s ('•• indokolja a felzúdulást és a gyűlöletet ellene. Pakots ezután az idegen származású képviselőkről szólt és az elnök rendreutasította, amikor azt mondta, hogy Teleki Pál gróf garázda módon viselkedik. A rendre utasítás után Pakots azt mondja, hogy Teleki Pál a bosnyák Garázda nemzetségből származik. Petrovácz, Haller,_. Éckhardt milyen jogon védik a magyar fajt, aiíu.fei". "Idegen származásúak. Zsitray elnök vnííSodízor csenget bele Pakots !-<• r?*i Ij^« •.•i«ávi f'.i?lf)'VÓ7Ík' azzal a Vér-