Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-16 / 38. szám

1928 február 16 DÉLMAGYAROKSZaG ß ssegpecSS tábla §@ ©enpéir©! ©molts* ffeí ® sikkasztó Svivatialnok büntetését (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Ítélőtábla Oz-osz-tanácsa szerdán tár* nyalta dr. Zoaratkó Pál, volt gyulai helyettes árvaszéki elnök sikkasztási bünügyét. A vád szerinf dr. Zvaralkó 1922-ben 80 ezer koro» nát vett ál Gyobmás Györgytől azzal, hogy az összeget, mint az árvák pénzét befizeti a gyámpénztárba. Az árvaszéki elnök azonban nem számolt el a vénzzet, hanem azt sóját céljaira fordította. A feljelentések folytán dr Zveralkó Pál ellen sikkasztás vétsége elmén indult meg az elfárás. A nyomozás során Zvarafkó a rendőrség elolt bevallotta, hogy a neki áfadoH közpénzt tényleg saiát céljaira forditotta. A pénzt kosztba adta ki, közben azonban a bankember fizetésképtelen lett és igy minden pénze elveszett. A gyulai törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a vádlott azonban már tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Elmondotta, hogy e pénzt amikor átvette Gyobmástól, Íróasztalának fiókjába tette be. Később megfeledkezett a pénzről (A Délmagyarország munkatársától) • 'A közigazgatási bizottság szerdán délután tartotta meg februári ülését dr. Aigner Károly főispán elnökletével. Ez az ülés látogatottság és élénkség szempontjából kiemelkedik a közigazgatási bizottság sablonosan egyhangúvá vált ülései közül, a bizottság tagjai ugyanis szinte teljes számban megjelentek. Tartalmi szempontból azonban ugyanezt már nem lehelne elmondani. Mindjárt az ülés megnyitása után, a polgármester jelentésével kapcsolatban történt egy műsoron kívüli felszólalás. Oravetz Győző műszaki főtanácsos, az államépitészeti hivatal vezetője szólalt fel. Mérnöki dolgokról beszélt. Elmondotta, hogy három esztendeje, amióta tagja a bizottságnak, sohasem tapasztalta, hogy ott a mérnöki hivatal működéséről szóló jelentést is tárgyalták volna, pedig a mérnöki hivatal működése is van annyira fontos városigazgatási és közigazgatási szempontból, mint akár az állategészségügy, akár a közrendészet. A város közönsége, de az illetékes hatóságok is csak a sajtó közleményeiből értesülhetnek a mérnöki hivatal működéséről. A tanácsnak azt az intézkedését helyesli, hogy a városi mérnöki hivatal vezetőjét megfosztott a előadói jogától, mert kissé öszszeférhetetleruiek tartja, hogy a tanács előtt ugyanaz referáljon egy ügyet, aki azt előkészíti. Szükségesnek tartaná azonban, ha a tanács egyik tagja mérnök lenne, mert szükséges, hogy a város tanácsának műszaki előadója is legyen. Éppen ezért azt tartaná helyesnek, ha a legközelebb megüresedő tanácsnoki állást mérnökemberrel töltené be a város, aki kellő szakértelemmel bírálhatja majd felül a mérnöki hivatal munkáját. — Az egyetemi építkezések körül történt dolgok kézzel foyliatólag bizonyítják ennek az álláspontnak a helyességét — mondotta Oravetz Győző —, mert itt is az történt, hogy a terveket ugyanazok fogadták el, mint akik készítették. Oravetz főtanácsos ezután arról beszélt, hogy a mérnöki hivatal tagjait legális jövedelmekhez kell juttatni, mert különben kénuteleés csak két év múlva, amikor az árvák gyámja ki akarta a pénzt venni, jutol! eszébe, hogy a 80 ezer koronát nem fizette be, hanem Íróasztalának fiókiában felejtette. Ekkor egyezségre lépett az árvák gyámjával és a pénz helyett 60 mázsa búzát adoSt ét Gyobmás Györgynek. A kihallgatott tanuk azonban mec/cáfolták a vádlott állilásalt, mire a törvényszék c vádlottat sikkasztás vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért SO pengő pénzbüntetésre ítélte. A vád és a védelem felebbezést jelentett be az itélet ellen és igy került az ügy szerdán ez Ítélőtábla Orosztanácsa elé. A tábla a törvényszék iiéleiét megváltozialta és a vádlottal hivatali sikkasztás címén mondotta ki bűnösnek és ezért kétévi börtönre itétte. Az itélet indokolása kimondotta, hogy a vádlott mint közhivatalnok a gondjaira bizott hivatalos pénzt tulajdonította el és ezzel a hivatali sikkasztás bűntettét követte el. A vádlott semmiségi panaszt jelentett be az itélet ellen. nek lesznek illegitim jövedelmek után nézni. Ha megérdemli a mérnök, hogy házgondnoki jutalékot kapjon, akkor sokkal inkább megérdemli a honorálást a műszaki munkák nagy felelősséggel járó ellenőrzéséért. Helyteleníti, hogy a tanács megtagadta a mérnöki hivataltól a hidjavitás ellenőrzésének honorálását. — így nem lehel csodálkozni azon, ha a városi mérnökök szabálytalan lüvedekmek után néznek. Hallottam például, hogy olyan építkezéseket vállallak el, amelyeket a tanács engedélyezeit és amelyeknek felülbirá'ói ők voltak. Oravetz feltűnést keltő beszéde után az elnöklő főispán felkérte, hogy konkrét adatait, amelyek a városi mérnökök szaMSyíalan kereseteire vonatkoznak, hivatalosan jelentse be hozzá. — Ez nehéz lesz — mondolta Oravetz —,„ mert konkrétumot nem igen tudok, amit tudok, azt nem tudom bizonyítani. Egyetlen esetet tudok csak, de még a múltból. — Hát akkor kérem azt bejelenteni hivatalomban, — mondotta a főispán. Ezután dr. Fúvó Ferenc tb. tanácsnok jelentette he, hogv az útügyi alap zárószámadása elkészült. A költségvetés 222.923 pengőt irányzott elő a mult évi kiadásokra, a tényleges kiadás azonban 256.512 pengő volt. A löbblolet a decemberi közgyűlés engedélyezte. Dr. Tóth Béla főjegyző ismertette ezután a közigazgatási és az államigazgatási hivatalok vezetőinek félévi jelentését. Elmondotta, hogy a közigazgatás egyetlen ágazatában sem fordult elő az elmúlt évben olyan fontosabb esemény, anely szi/kségess - tel e vol ia a törvényhozási, vagy a kormányhatósági intézkedés sürgős kieszközlését. A jelentések alapián foglalkozik a polgári iskolai tanárok helyzetével, amely lényegesen rosszabb ugy a fizetés, mint az előléptetés szempontjából a középiskolai tanárok helyzeténél. Indítványozza, hogy a bizottság intézzen felterjesztést a kormányhoz és kérje a kérdés méltányos rendezését. Bejelenti, hogy az OFB a földreform végre8 I II II ||l| I 11||| IIIHIIIIIIHMMH IMM1H. I I I hajtása során tekintélyes nagyságú városi területeket váltott meg a főldigénylők számára részben öröktulajdonul, részhen hosszúlejáratú haszonbérletül. A reudőrség jelentése alapján javasolja, hogy a bizottság kérje fel a tanácsot a piackérdés rendezésére, mert a piacok jelenlegi elhelyezése közbiztonsági, forgalmi és esztétikai szempontból is tűrhetetlen. A Tisza Lajos-körut túlzsúfolt. A helyes megoldás szerinte a piacok központi elhelyezése lenne. Indítványozza, hogy a tanács tiltsa ki a kirakodó piacokat a Széchenyitérről és a kocsivásárt a belvárosi uccákból, az- ál! amrendőrséget pedig kérje fel, hogy piacos napokon a forgalmasabb pontokon megkettőzött őrszemeket állítson fel, az országutakra pedig lovas jár őröket rendeljen ki. Dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész különösnek tartja, hogy dr. Tóth Béla főjegyző ezeket az indítványokat a közigazgatási bizottság elé terjeszti, holott, mint tanácstag, közv tlenül a tanács c'é is terjeszthette volrta. Sajnálja, hogy az ülésen a polgármester nem jelent meg, éppen ezért arra kéri a főispánt, hogv a jelentést vegye le a napirendről, mert igy a polgármesternek alkalma lesz legközelebb, hogy arra észrevételeit megtehesse, mert igy ugy fest a dolog, mintha a város tanácsa nem foglalkozna ezekkel a kérdésekkeL A főjegyző válaszolt a föügyésr felszólalására és kijelentette, hogy a tanács akkor is foglalkozhat ezekkel a kérdésekkel, ha a közigazgatási bizottság észrevételeit megkapja. Turóczy főügyész ezután a földreform szegedi végrehajtásáról beszél és kijelenti, hogv az OFB a város régi földbirtokpolitikáját honorálta, amikor aránylag igen kis területet váltott meg öröktulajdonul. Reméli, hogy ez a helyzet a jövőben sem változik meg. Dr. Pap Róbert a főügyész indítványával foglalkozik. Kijelenti, hogy ez a perspektíva tévedésen alapul, mert a főjegyző jelentésében, amely a hivatalok jelentése alapján készült, nem a főjegyző, a tanácstag, hanem o közigazgatási bizottság szólal meg. A közigazgatási bizottságnak pedig kötelessége, hogy a város közigazgatási életében előforduló kérdésekkel foglalkozzon. A tanács ezt nem is veheti rossznéven, ha a város érdekeit kívánja szolgálni. Dr. Aigner Károly főispán indítványára kimondotta a közigazgatási bizottság, hogy átir a tanácshoz és a törvényhatósági utak határvonalának revízióját kéri, mert az utak mentén nagyon sok önkényes elbirtokolás történt. Fodor Jenő polgármesterhelyettes bejelentése szerint ez a kérdés már foglalkoztatja a tanácsot, sőt szükségesnek látszik a város határainak pontos megállapítása is, a hozzávetőleges számitások szerint ugyanis körülbelül ezer holdnyi területet birtokoltak cl jogtalanul a városi utakból és a határvonalakból. A munka rendkívül hosszadalmas, egy-két mérnöknek több évi állandó elfoglaltságot jelent. Ezután dr. Bárkányi Zoltán árvaszéki elnök tette meg jelentését, majd indítványára kimondotta a közigazgatási bizottság, hogy csatlakozik Esztergom és Komárom vármegyék feliratához, amelyben az árvapénzek íelfes és sürgős valorizálását kérték. A tiszti főorvos jelentése szerint a város egészségügyi helyzete az elmúlt hónapban is kedvező volt, a ragályos megbetegedések száma nem haladta meg a normális átlagot, gümőkórban azonban többen haltak meg. A' születések és halálozások aránya szintén gyöngül. A népességi szaporulat mindössze 25, a mult év utolsó hónapjában ezzel szemben' 40 volt *. " " . « . „Nem iehef ese^álkezüi aznn, lia a városi mérnökök szuteáiffalaii jövedelmek után néznek" — mondotta az áüamépftészeti hívafal vezetőfe a közigazgatás! bizottság ülésén fl bizottság sürgeti a piacok központi elhelyezéséi