Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-15 / 37. szám

T—lr BZECED: s:crlr.eíiíítíég : Deúk Feienc Dccb i.. Telefon : 13-33. ^ Kiadóhivatal, Hölc5önk«nyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 306, -- Nyomda: löw Cipó' ucca 19. Teleion: lö- 34.« » « » « » Szerda, 1928 február 15 í> 0 IV. ÉVFOLYAM 37. SZAM MAKÓ: Szeikesziöség es klcdóhlvalol: Vri ucca ö. Telefon: 151. »zám.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : szerkesztősé«) éí kladóhlvaíal: András»y ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » ElOHzetMl Ara havonta 3-20, vldékeo és a fdvArosban 3-00, kUimidSn 6-4« pengd. Egyes szára tö, -vasár- és Ünnepnap 24 fillér A külvárosrészi nagyMzoátság és a Közgyűlés kisajátított hatásköre . A vasárnapi esti "közigazgatási táborozás« különös tanulságokat nyújt az elfogulatlan szemlélőnek. i A »kívülről való kormányzás« eredendő bűne tekintetében az ex oafccfra-álláspont, ugv látszik, lényegesen enyhült. A vasárnap esti nagy, ökörsütises városkormányzás jelenségei­ből legalább nem lehet, másra következtéim. A közoktatásügyi miniszter ugyanis őt óvoda .építését határozta el. Amennyire a preceden­sekből következtetni szabad, ennek az őt óvo­dának ajándékozása is ugy valósul majd meg, hogy a város adja a telket, viseli a fentarlási költségeket s fedezi az építési költségeknek túlnyomó részét. Az óvoda viszont az államé lesz, holott a kultuszminiszter a városnak ajándékozza. Ezekkel az ajándékokkal kicsit furcsán vágyunk: mi kapjuk, de. nem ¡esz a mienk, ajándék, de fizetni kell érte. Nem lehet arra gondolni, hogy a városnak ígért öt uj óvodával más fog történni. A város adja majd a telket, a város viseli az épitési költség nagyrészét, de a kültelki nemzeti bizottmány koszorúzza meg vele saját nyug­díjazott homlokát s érdemei önelismeréseül a város közgyűlésének jogkörét kérdi a maga számára kisajátítani. Mert jól figyeljük meg az eseményeket s ¡ól figyeljük meg azt. ami készül: a törvény­h-a tó sági közgyűlés hatáskörét játszák most át q Petrik-féle alakulásra. A város vezetőinek illusztris jelenlétében olyan határozatot ho­zott, olyan intézkedést tett ez a külyárosrészi polgári felkelés, amire eddig csak az önkor­mányzat törvényes képviselete érezhette ma­gái feljogosítva. Ct óvodát építenek fel a vá­rosi an, ismételjük: vagy az állam, vagy a város fogja felépíteni, semmi cselre sem a gáz­gyár bécsi igazgatóságát távirattal üdvözlő al­kalmi egyesülés s mégis a város polgármes­terének nem volt egyetlen tiltakozó szava ak­kor, amikor a kivülről-kormányzás flagráns megnyilvánulásaként ez az alakulat ragadta magához a városi közgyűlés jogait. A vasár­napi határozat erre vonatkozó része igy hang­zik: Ki kell jelölnünk az óvodák és napközi otthonok helyet. A hely, ilietve környék vég­leges . kijelölése a városrészi körök együttes választmányi ülésén kell, hogy történjék, de ugy, hogy legkésőbben február hó 28-ig a yíff­leges jelentés az elnökség kezében legyen.« , A nágybizotlság ki is küldte az albizott­ságokat' azzal a feladattal, hogy tegyenek a számára javaslatot az óvodák elhelyezésére vonatkozólag. Nem kételkedünk abban, hogy az ingatlanforgalmi iroda'; működése, fel fog lendülni, annyi ajánla' les: az óvodák elhe­lyezésére, de nem ké lelked hetünk abban is, hogy ezzel az intézkedéssel, ezzel a kiala­kuló rendszerrel szemben a legkomolyabb ag­godalom is jogosült. Eddig legalább a város közgyűlése állapította meg a közintézmények elhelyezésének módját s a város közgyűlése jelölte ki az iskolák és óvodák helyeit. Helye­selhető-e, hogy a város vezetői jelenlétében, a város vezetőinek tiltakozása nélkül ez a kül­városrészi nagybizottság, mely alapszabályok és hatósági ellenőrzés nélkül működik, olyan kérdésekben döntsön s olyan ügyekben hatá­rozzon, melyekben az intézkedés és a hatá­rozás jogát a törvény nem a külvárosrészi nagy bizottságnak, dc a törvénuhaiósági köz­gyűlésnek hatáskörébe utalja? Eddig ind ex-re helyezték a kivűlről való kormányzást s a kívülről kormányzókat. Most a polgármester megtiszteli őket a megjelené­sével s tekintélyével legalizálni igyekszik ezt az alkotmányosság princípiumaival aligha összeegyeztethető mozgalmai. Ezeknek szabad kívülről kormányozni, de a legtöbb adót. fize­tőknek nincs joguk belülről érvényesíteni aka­ratukat Abban a nagy kisajátítási lázban, ami ebben a városban lobog, még a közgyűlés hatáskörét is kisajátítják. A törvény értelmé­ben azonban a kisajátítást szenvedőknek va­lódi és teljes kárta'anitás jár. Mi lesz az a valódi és teljes kártalanítás, amihez a szen­vedő önkormányzat jut? Ma még az óvodák helyeit jelölik ki s gya­korolják a felügyeleti jogot az egyes iskoiák felettT — mert erre nézve is van adai a ha­tározatban, — holnap majd foglalkozni fog­nak a színház kérdésével is s talán eldöntik azt is, hogy milyen szenet rendeljen a város. Holnapután az egyes városi üzemek irányí­tását is a kezükbe veszik. Mert csak két fel­adat nehéz: elindulni és megállni a lejtön. S az elindulás már megtörtént. A város hatósága szívesen nyújt segédke­zet — mondotta vasárnap este a város pol­gármestere. Nem is vonjuk kétségbe. Nem tudja a jobb kéz, hogy mit cselekszik a bal. A bal tudniillik, megbélyegezte a kívülről való kormányzást, a jobb pedig segédkezet nyújt: neki. Mert az erély. a vitatkozó szék elszánt­sága csak a közgyűléssel szemben érvénye­sül. A közgyűlés akaratát elerötleníteni s naggyá növelni a halbicska-horizont, tarho­nya-koncepció és paprika-perspektiua politi­káját, — ez uia a hivatalos álláspont. A kri­tika belülről sem szólalhat mer/, a hódoLif kormányozhat kivűlről is, -- ez a kívülről va'ó kormányzás anatémájának igazi tartalma. A közgyűlésen nem jelenhetnek meg azok sem, akiknek a törvény adta meg a jogol, de nagybizottságban dönthetnek, határozhat­nak és intézkedhetnek a város ügyeiben, — ez a mai önkormányzat igazi törekvése. Egyik kézben tartani a közgyűlést, mert kilenc­vennyolc bizottsági tagot csak a polgármes­teri akarat tart bent a közgyűlésben s a má­sik kézben tartani a külvárosrészek nagybi­zottsáeál, — ez az egyensúly politikájának művészete. A közgyűlésből akkor vonul ki a többség," amikor a polgármester akarja s a közgyűlésbe akkor vonul be a uagybizottság, amikor a polgármester akarja, — ez a hata­lom, ez az erő, ez a szuverenitás, a mai nyugalmi helyzet fundamentuma. Ugyan lesz-e egyetlen bátor hang, egyetlen független férfi a közgyűlésen, hogy legalább tiltakozás nélkül ne ruházzák át a számban, erőben, cselekvésben megfogyatkozó közgyű­lés hatáskörét a számiban, erőben és cselek­vésben >hatósági segédlettel« növekedő nagy­bizottságra? Vagy a polgármester egyetlen in­tésére ez a közgyűlés még a saját halálé? Ítéletét is aláirja már? Krantz Pált szabadlábra helyesfék és autóiát virágokkal sxérta tel© ® föstieg , CSüntfoer sohasem volt m@®@fépe«ilve életéve? Berlin, február 14. Mint tegnap már jeleztük, ma bekövetkezett a meglepő fordulat a steglitzi dráma totárgyalásán. A törvényszék megszüntette 8 vádlott vizsgálati fogságát, az ügyész elejtette • gyilkossági vád dl és csupán a közös akarattal végrehajlott emberölés vádját tartotta fenn Krantx Pál ellen. Mikor a tárgyalás megkezdődött, általános meg­lepetést keltett, hogv az uj tanuk közölt vaa e*y kisleány. Ez Seftellpr Elly, Hildegard 8 éves kfs húga, akiről a szombati tárgyalás folyamán szó eselt, hogy születésnapja alkalmából jelmezes táncmu­latság lesz a Scheller-háznál. Az elnök megkérdezte a védőt, vájjon nem állana-e el a megidézett tanuk kihallgatásától. A védő nem áll el a tanuk kihallgatásától, mert a szombati tárgyaláson egészen megváltozott a jogi helyzet, elannyira, hogy forma szerint is indít­ványozza . védencének szabadlábra való helyezé­sét. Nincs semmiféle bizonyíték amellett, hogy a vádlott elkövette a gyilkosságot. — Nem látom be, hogy a hátralevő két-három nap miatt, amennyi még az ítélethirdetéstől elvá­laszt, miért kellene a vádlottat szabadlábra he­lyezni, — válaszolt az ügyész. — Efölött majd akkor határozhat a törvényszék, ha ítéletét meg­hozta. Kijelenteni, hogy nem tartom fean a gyilkossági vádat, ellenben vádat emelek Krantz Pál ellen közös akarattal elkövetet! emberölés miatt. Az elnök kihirdeti a végzést, hogy a vizsgálati fogságot feloldja, annál is inkább, mert szökés veszedelmétől nem lehet tartani. Amint meghallja ezt Krantz Pál, Mugrifc, bol­dogan mosolyog és néhány ugrással az aj/ónál terem. Már-már kint rali a teremből a vádlott^ mikor utána kiált Dust elnök. — Maradjon a vádlottak padjáa! Az »étet bé­lyegez meg és nem az a h«ly, ahol az ember ülj Ezután a vádlott anyjának kihallgatása követke­zett. Az elaük: Krantzné asszony, eddig ön nigyoa hősiesen viselkedett, valahányszor meglátogatta fiát, remélhelőleg most is összeszedi magát. Kraiitzné: Fiam érdekében uralkodtam maga­mon és erős leszek most is. Elbeszéli az elnök kérdésere, hogy fia a legjobb gyermek volt. Mikor aztán a gimnázium felső osz­tályába lépeti, egyszerre megváltozott a jelleme. Megtörtént, hogy szeszt ivott és haacegiit, hogy sok italt bir el. — Észrevettem, hogy valami rossz befolyás alü jutott, tudakozódtam s igy értesültem, hogy ba­rátságba került Scheller fjünterrel. Az elnök: Tud arról, hogy fia gyakran kirnara­dozott éjszaka és hogy mi volt ennek az oka? Az aiiva nem válaszol s az elnök ujabb kérdá. sére engedelmet kér, hogy ne kelljen felelnie, de az elnök figyelmezteti, hogy miután egyszer már lemondott "arról a jogáról, hogy a vallomást megtagadhassa, nem válogathatja meg a kér. déseket, hogy melyekre fog válaszolni és me­lyekre nem, de KraflSzué megmarad amellett, hogy nem akar tovább vailaai. Az elnök azonban ra­gaszkodik hozzá, hogy a kérdésekre feleljen. Vég­re Krantzné beszélni kezd: — Férjem a leghatározottabban eliene volt, hogy Pál Mahlortvbo menjen s mikor már ott volt, min­dennap vissza akarta- hívni. Én- erre kérleltem: Hagyjuk méf? ott szombati« s a^tau visszahívjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom