Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-01 / 26. szám

DÉLMAGYARORSZÁG törvény végrehajtásának sürgetőivel szemben Orgoványra és a parlament pincéjére hivat­kozik, akkor Tisza István nyomdoka helyett Haller István lába nyomába lép s akkor nem háríthatja el magától ennek a figyelmezte­tésnek jogosultságát. Cserő Ede eddig mindig a jognak, a törvénynek, az alkotmánynak tá­mogatói és harcosai közé tartozott. Anuál fáj­dalmasabb látni ebben a magára vállalt u szerepben. Azzal a megbecsüléssel, amivel mindig szi ves előzékenységgel áldozunk érdemes mun kásságának, kérjük most is: Haller István szerepét hagyja meg továbbra is Haller Ist vánnak. (x.) Benes JecjysK^l^© ^ Vaűfilc^ratino^. A cseh pUsptfk kinevezése elölt ki kell kérni a cseh kormány hozzájárulását. (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.") Prngából Jelentik; Benes külügyminiszter ja­nuár 29-én küldte el a szentszéknek azt a Jegyzéket, amelyben közli, hogy a cseh kor­mány elfogadta a modus vivendi teltételeit. Az egyezmény hat pontból áll és az elsó pont megállapítja, hogy egyetlenegy egyház­megyének sem szabad a cseh állam határán tut terjednie, aminthogy egyetlen külföldi egy­házmegyének sem szabad a cseh állam terü­letére átnyúlni. A második pont szerini a cseh egyházi birtokok kezelése az egyezmény életbelépésének napjától megszűnik. Politikailag az egyezménynek OK a legfon« tosabb pontja, hogy a püspököknek cseh állampolgároknak kell lenniök és kinevezésük előtt ki kelt kérni a cseh kormánv hozzá­járulását, amelynek joga van a jelöltet meg­felelő Indokolással visszautasítani. A jegyzék a kölcsönös kicserélés napján lép életbe. Brianől Icielégitönek mondfa Síre&emansi CBudapesti ludósilánk telejonjclenlése.) Párisból jelentik: Briand külügyminiszter a minisztertanács mai ülésén a külpolitikai helyzetről tájékoztatta a kabinet tagjait, kü­lönös tekintettel Stresemann német külügy­miniszter tegnapi expozéjára, amelyet Briand nagy általánosságban kielégítőnek mondott. Leszúrta apósáí és jelentkezeti a*. rendőrségen. Budapest, jauuár 31. Ma reggel félhét óra­kor egy fiatalember állított be a főkapitány­ság központi ügyeletére: — Gyilkos vagyok, tartóztassanak le az urak. A dráma a Zugló Telep-ucca 5. számú ház­ban játszódott le, ahol Dömők Isttán 28 esz­tendős garázsmunkás, hosszantartó harag és sok civakodás után ma reggel több késszurás­sa! megölte apósál, Vargha József 62 eszten­dős, jómódú bérkocsiiparosi. Dömők István két esztendővel ezelőtt vette el Vargha József leányát. A fiatalok a Telep­ucca 9. számú házban kaplak lakást, az öre­gek két házzal előbb, a Telep-ucca 5. szám alatt saját kis házukban laktak. Néhány hónappal ezelőtt Dömök István és Vargha József között nézeteltérések támad­tak, folyton veszekedtek s ettől elromlott a fiatalok élete is. A veszekedésnek az lett a vége, hogy Dömök Istvánné néhány héttel ez­előtt elköltözött férje lakásáról és hazament szüleihez, akik sürgették a válást. Ezek után az előzmények után játszódolt le a ma reggeli véres dráma. Dömök István hat óra előtt megjelent a Telep-ucca 5. szám alatti házban és éppen be akart lépni a kapun, amikor szembetalál­kozott Vargha Józseffel. Az öreg nem akarta a lakásába bebocsá­tani. Dulakodni kezdett. A vő hirtelen előrán­totta hosszupengéjü zsebkését és egy hatalmas döféssel beleszúrt Vargha József hasába. Az öreg ember összeesett, a gyilkos pedig ki­1 rohant a házból. Dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos, az ügy referense Dömök Istvánt előzetes letartó tatásba helyezte. „Minden lenne a Gerüczy-birtok megvásárlásához, ­csak pénz nincs", — mondía a polgármester. — 0 birtokvásár terve végérvényesen elaludt. (A Délmagyarország munkatársától.') Sze­geden lassankint mindenki megfeledkezik ar­ról, hogy valamikor, nem is olyan nagyon régen, a városházán egészen komolyan fog­lalkoztak a Gerliczy-birtok megvásárlásának gondolatával, hogy néhány héttel ezelőtt még ez a kérdés állt a közigazgatási élet előterében. Ma már nem beszél a dologról senki, ma ta­lán már nem is gondol senki erre a »kor­szakalkotó várospolitikai problémára« a sze­gedi városházán. Elhervadt, elsorvadt ez a terv. még mielőtt sor került volua keresztül­vitelének megkísérlésére, mert egyetlen pilla­natig sem volt életképes. Mint emlékezetes, a város tanácsa körülbe­lül másfél hónappal ezelőtt felterjesztést in­tézett a pénzügyminiszterhez és az előző szó­beli tárgyalások alapján nagyobb államköl­csön kiutalását kérte, hogy megvásárolhassa Gerliczy Félix báró ötezierkétszázholdas deszki birtokát. Előbb természetesen egészen komoly 1928 február í triple-sec, cherry-brandy, marasquino 32 Tekintettel azonban arra, hogy Stresemann | beszédének hivatalos szövege még nincsen a ! Quai d'Orsay birtokában, Briand eredeti ter- • vétől eltérően nem szólal fel a szenátus mai ülésén, hanem csütörtökön válaszol Strese­mann beszédére. alkudozás folyt a város képviselői és a báró megbízottai között. Az alku végleges ered­ményre nem vezetett, de azért már kialakul­tak a tárgyalások során a birtokszerzés anyagi feltételei. Arról volt szó, hogy a báró ezer­negyvenpengős holdankinti átlagárért haj­landó eladni a városnak birtokát, ami közel ö/ és félmillió pengőnek felelt volna meg. A polgármester a birtokot szakértőbizottsággal szemléltette meg; hogy a szakértők megbecsül­jék a birtok tényleges értékét. Ez a bizottság napokig járta a hosszan elnyúló dominiumot,, részletes leltárt készített a beruházásokról és elkészítette az értékbecslést is. A tanács ennek alapján kérte a kedvezményes államkölcsön kiutalását a pénzügyminisztertől. A tárgyalások szigorúan bizalmasak voltak, így pontos adatot még ma sem tud senki ezek­ről a tervekről. A tanács határozataiból mind­össze annyi szivárgott ki, hogy a Lanács fel­terjesztésében nem az egősz vételárat, ha­nem körülbelül három és félmillió pengőt kért a pénzügyminisztertől. A vételár fenma­radó részére más valami terv keletkezett a városházán. A polgármester szentül meg volt győződve arról, hogy a pénzügyminiszter talál valami-1 lyen. módot a tanácsi kívánság honorálására, mert hiszen a birtok megvásárlásának terve a kultuszminiszter kedvenc gondolata volt és Klebelsberg Kunó megigérte, hogy a város törekvését minden tekintetben támogatni fogja.1 Megígérte a miniszter azt is a polgármester«! nek, hogy a kedvezményes államkölcsön meg-] szerzése körül is megteszi a szükséges támo-' galó lépéseket, éppen ezért a város hatósága szinte vakon bizott az akció sikerében. Az első csalódás akkor következett be, ami-, kor a polgármester legutóbb Budapesten járt.]' Hazaérkezése után érdeklődtünk, nála, hogy,' a Gerliczy-birtok megvételéhez szüksé­ges államkölcsön kiutalása ügyében tett-e lé-1 péseket., A polgármester egészen lehangoltan jelentette ki, hogy ö kérdés egyáltalában nincs kedvező stádiumban és szavaiból azt lehetett következtetni, hogy a tervet már netn tartja olyan könnyen megvalósíthatónak, mint az-, előtt. Elmondotta akkor még a polgármester azt is, hogy a kérdésnek most már nagyon' rövid időn belül jobbra, vagy balra el keli dőlnie, mert a báró sem hajlandó sokáig1 várni a végleges válaszra. Azóta elmúlt ismét egy darab idő. Ma fel­tettük újra a kérdést a polgármester előli* megkérdeztük tőle, hogy mi lesz a Gerliczy­birtokkal? — Ugy látom már, hogy nem lesz belőle, semmi — mondotta kedvetlenül a polgár-! mester —. Minden elképzelhető dolog meg-; van a terv megvalósításához, megvan hozzá a kedv, a szándék, a program, a cél, csak* egyetlen dolog hiányzik: a pénz. Ezen az egjd dolgon pedig véglegesen elbukik minden. Ép­pen ugy voltunk ezzel is, mint a tudósok a pépszín analízisével. Szétbontották a pepszintjj megállapították minden egyes alkatrészének! arányát, csak egyetlen rész maradt ismeret, len. A többit azután hiába keverték összeg nem lett a keverékből gyomorsav, mert ugy? látszik, hogy a pepszin karakterét éppen ez' az egy alkatrész adja meg. A birtok-j vásár tervének szintén ez az egy elem adott? volna komolyságot. Mivel azonban nincs pén-J zünk hozzá, le kell mondanunk véglegesen x terv megvalósításáról. Részletesebben nem nyilatkozott a polgár^ mester. Nem mondotta meg, hogy válaszolt-e és mit válaszolt a pénzügyminiszter a tanácsj kölcsnötkérő fölterjesztésére, szavaiból azon­ban most már kétségtelenül megállapítható,/ hogy a Gerliczy-biriok megvásárlásának ter­ve végérvényesen elszenderült. >—MII Ilin II III II I II i Csöndes és eredménytelen vita a valorizációs javaslatról. Budapest, január 31. Csöndes ülése volt ma' a képviselőháznak. A valorizációs javaslat ke­vesebb vihart keltő szakaszait tárgyalták. A -vasúti fuvarozásokból eredő kártérítések nem valorizálásáról szóló szakasznál Gál Jenő ki­jelenti, hogy ez a szakasz még a had ¿kölcsön-, szakasznál is szörnyűségesebb. Lakatos Gyula előadó lényegtelen módosí­tást jelent be, Bud pénzügyminiszter éles sza­vakat használ Gál Jenővel szemben, majd a Ház többsége ezt a szakaszt is elfogadta. Rövid vita után elfogadják a magánjogi valorizációról szóló szakaszt is. Gál Jenő ki­jelenti, hogy örök érdeme a bíróságnak, hogy, mikor a kormány nem tért rá a valorizáció rendszerére, törvénypótló tevékenységével megpróbálta a kérdés megoldását. A 14-ik szakaszig jut el a Ház, mindent el­fogadlak. A legközelebbi ülés szerdán dél-j előtt lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom