Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-07 / 30. szám

február*?." DÉLMAGYARORSZAG1 Tobzódó síllustalanság — az egyetemi épületek síilusa. Építészeti „egyenruházati Iniézet"-ben készültek a tervek. — Senki sem -védi meg a -várost a stílustalan építkezésektől. és végzetes slilustalanságot. A legszomorúbb ebben a dologban az, hogy már segíteni sem lehet a bajon, illetve nem lehet teljesen korrigálni a hibát. A felelősség óriási súllyal hárul a város hatóságára, amely kiadta az épitési engedélyt ezekre az építkezésekre és elmulasztotta a gondosság legelemibb követelményeinek betartását is. Ha magánember epit, hetekig vizsgálgatják a bemutatott tervrajzokat és a legapróbb hibákat is korrigálják. Most egyetemi építkezésről volt szó, „ (A Délmagyarország munkatársától.) Lassankint kibontakoznak a feldúlt Palánk netyén épülő úgynevezett egyetemi városrész körvonalai. Azok a szegediek és vidékiek, akik arrafelé tévednek és van valami kis érzékük pz építészeti esztétika, az építészeti stilus iránt, mélységes megdöbbenéssel konstatálják, hogy Ilyen támadás még talán soha és sehoi sem Ért várost, mint ami átt, a Tisza partján készül »Szeged szép városa;; ellen. Amig az állványtömkeleg eltakarta az épülő klinikákat, ezt a merényletet csak azok észlelhették, lakik belenéztek az egyetemet építő Korb Flóris által szignált tervrajzokba, de — mint a következmények mutatják — az illetékesek (vagy nem észleltek semmit, vagy pedig nem vonták le az észleltekből a feltétlenül levonandó következményeket: uem akadályozták meg, hogy a stílustalan, az ormótlan homlokzatú épületekkel végérvényesen és visszavonhatatlanul ffinkretegyék a város legszebb részét, a hajdani Szeged szivét. A legsúlyosabb támadás a város képét a DMKE-palota mellett éri. Ezt az aránylag elég mutatós palotát a város egyetemi internátus céljaira vásárolta meg, a kultuszminiszter peÜig uj fronlot építtetett a palota keleti oldalán lévő tűzfal elé, amely a női klinikára néz. Már az épület megtoldásának építészeti megoldása is abszurditás. Az uj homlokzat vonala a középen éppen ugy megtörik, mint ahogyan a tűzfal megtört. A tűzfal törése a telek szabálytalan formája miatt indokolt volt, de a homlokzat megtörését a világon semmi sem indokolja, hiszen a telkek kisajátításával a régi telekhatárok megszűntek és az uj homlokzat előtt szabad térség terül most el. amely egészen a női klinikáig terjed. A homlokzat vonalát tehát minden nehézség nélkül kiegyenesíthették volna a zseniális tervezők. Ugyanennél az építkezésnél még két súlyos építészeti baklövés is található. Az egyik az, hogy az uj homlokzat középső részét az ügynevezett Korb-íéle szabadalmazott klinikai stílusban képezték ki. a DMKE-palola homlokzatának tagozatait pedig ugv-ahogy csak az uj homlokzat két szélére vitték át. így tehát jelemás lesz az uj DMKE-palota egyetemi homlokzata és nem hisszük, hogy akadjon széles e világon olyan értelmes laikus, pláne szakember, aki elfogadná Korb Flóris indokolását, aki — mint mondta — azért választotta ezt a megoldást, hogy a DMKE-palota egyetemi jellegét dokumentálja a klinikai stilus alkalmazásával. Még kifogásolhatóbb az uj épületrész északi és nyugati frontjának megoldása. A DMKE-palota ablaksorát csak a legfelső emeleten vitte át a tervező, de alatta kietlenül sima falfelület marad minden megszakítás, minden fal nyílás nélkül. Semmivel sem enyhítették ezt a hallatlan ízléstelenséget. Ha elkészül a DMKE uj frontja teljesen, minden idegen tudni fogja magyarázat nélkül is, hogy itt, a Tisza Lajos-köruton kezdődik az egyetemi városrész. Ennek a városrésznek a jellege megnyilatkozik minden egyetemi épületen, talán legkevésbé még a legkorábban tető alá hozott gyermekklinikán, ahol — ugylátszik — a város vezetői még érvényesíteni tudták valamennyire esztétikai igényeiket. A többi épületen azonban egész kíméletlenséggel érvényesült a klinikai építkezések egyenruházati szabászatának tervei. A homlokzatok vetekednek a legkietlenebb raktárépületek stílusával, ha ugyan stílusnak lehet nevezni ezt az általános az engedélyt a tanács vagy látatlanba adta ki, vagy pedig már akkor kérték, amikor az ép,illet tető alá került. ? Az egyetemi városrész hallatlan Ízléstelenségét még fokozottabban kiemeli majd a művészi tervek alapján kiépítendő Templom-tér, amely az egyetemi városrész közvetlen tőszómszédságában díszíti majd a várost. Mennyivel indokoltabb lett volna, ha az egyetemi városr rész építésére hirdet o kultuszminiszter eszmei ttfi-vpályázatot (bár az árkádos Templomtér kiképzésénei* is csak örülni lehet), dehát ezt a problémát minden ujabb kisajátítás nélkül lehetett volna megoldani, a városnak sem került volna ujabb áldozatába és igy — nem gondolt rá senki. Sem a kultuszminiszter, sem a város hatósága. Kisajátítás, városi áldozat nélkül, nem érdemes törődni az esztétikával. & képzőművészet! társulat választmánya elfogadta dr. Gyoritza Sándor lemondását. Állandó kiállítás' helyiségről, miicsarnokról, a tavaszi tárlatról folyt a vita a választmányi ülésen. (A Délmagyarország munkatársától.) A1 Szegedi Képzőművészeti Társulat, amely hoszszabb idő óta semmiféle tevékenységet nem fejtett ki, újból aktivitásba lépett. Az egyesület most taggyüjtési akciót indított, ezenkívül elhatározta, hogy ismét megkezdi a rendszeres tárlatok rendezését és ezekkel kapcsolatban tagjai között képeket sorsol ki. A képsorsolás a békeévekben nagy közkedveltségnek örvendett Szegeden és nem kis mértékben járult hozzá ahoz, hogy a képzőművészeti társulat népszerű intézménnyé vált Szegeden. Hétfőn délután ülést tartott a képzőművészeti társulat választmánya. Back Bernát elnök nyitotta meg az ülést, amelyen dr. Gaál Endre, dr. Tóth Károly, dr. Menyhárt Gáspár, dr. Regdon Károly, Pfeifer Elek, dr. Korpássy Gyula, dr. Tóth Béla, Lápősi Hegedűs és még többen jelentek meg a választmányi tagok közül. A titkári t?endőket ideiglenesen ellátó dr. Korpássy Gyula ítélőtáblai biró bejelentette, hogy dr. Gyuritza Sándor, a társulat eddigi igazgatója, aki ezt a tisztséget több évtizeden át viselte, egészségi okokból lemondott. A választmány Gyuritza lemondását nagy sajnálattal vette tudomásul és elhatározta, hogy dr. Gyuritza érdemeinek méltó megörökítésére a közgyűlésnek megfelelő javaslatot tesz. A megüresedett igazgatói tisztség elfogadására a választmány dr. Tóth Károly egyetemi professzort, felsőházi tagot kérte fel. Dr. Tóth Károlyt Back Bernát néhány szóval üdvözölte. Meg van győződve róla, hogy dr. Tóth Károly segíteni fog abban a nagy munkában, amelynek célja Szegedet kulturközponttá emelni. Dr. Tóth Károly köszönetei mondott megválasztásáért. — Tartozom azzal Szeged városának — mondotta az uj igazgató —, hogy e megtiszteltetés elől ne térjek ki. Nagy cél szolgálatában áll az egyesület, megteremteni az országban laz egészséges decentralizációt. Erős decentralizációt követelünk, természetesen nem a főváros fejlődését akadályozva, ellenkezőleg azt biztosítva és ezért vállalom a tisztséget, amelynek célja, hogy Szeged kulturáját kiemelje. Ezután azt hangoztatta dr. Tóth Károly, hogy mennyire fontos a sajtó közreműködését megnyerni. Ez legyen a társulat clsö feladata. A nemzet kulturális kincseit itt, Szegedeu kell megismertetni a közönséggel. Le kell hozni a gazdag budapesti anyagot, de a közönség elé kell tárni a magánkezekben levő értékes műalkotásokat is. Művésztelepet kell létesíteni, aminő Szolnokon is van és bizonyos, hogy ennek a tervnek a megvalósítását a város is minden erejével elő fogja mozdítani. A választmány ezután elhatározta, hogy a titkári tisztség betöltésére dr. Petykó János miniszteri titkárt, az egyetem tanács jegyzőjét kérik fel. A húsvéti tárlat ugy eben a választmány tudomásul vette, hogy a fővárosban Back Bernát és dr. Tóth Károly fognak eljárni. Nagy vitát provokált az, hogy a tárlat céljaira eddig még nem találtak alkalmas helyiséget, mert a város a kultúrpalota termeit nem nélkülözheti hosszabb időre. Dr. Gaál Endre kulturtanácsnok kijelentette, hogy a muzeumban tényleg nincs hely. Legsürgősebb teendőnek tartaná a kulturszenátor, ha az egyesület minden erővel megmozdítaná az állandó kiállitő-csarnok építésének az ügyét, amelynek tervei már elkészültek. Nagyon szívesen látná, ha ez a kiállítási helyiség a Rákóczy-téren épülne lel. Dr. Korpássy Gyula szerint műcsarnokot kellene építeni a Stefánia felső részében. A tavaszi tárlattal kapcsolatosan. szóbakerült még az iparkamara és az ügyvédi kamara nagyterme, de a választmány végül is Back Bernát javaslatát fogadta el, amely szerint felkéri a várost, hogy most kivételesen mégis engedje át a képzőművészeti társulat tavaszi kiállítására a kultúrpalotát. Nagy feltűnést keltett a választmány tagjai között dr. Korpássy Gyula bejelentése, amely szerint a kultuszminiszter, bár méltányolja az egyesület kulturális céljait, de államsegélyt nem adhat, mert arra nincsen fedezet. Dr. Menyhárt Gáspár: A rosszul informált minisztertől a jól informálandó miniszterhez, fogunk fordulni. A választmány el is határozta, hogy újból megkérik a segélyt és egyben meghívják a kultuszminisztert a kiállítás vernisagera, továbbá arra is megkérik, hogy rendszeresítsen a költségvetésben a társulat részére állandó évi államsegélyt. A taggyüjtés minél eredményesebbé tétele érdekében kimondotta a választmány, hogy a birtokában levő hat képet kisorsolja. A sorsolásban minden tag résztvehet, aki tagsági diját 1927 december 31-ig kifizette, vagy minBELVAR OSI_MO ZI Február 7., 8-in, kedden és szerdán •lliililini'lli 'IIPl li Csak 16 éven felülieknek! HARRY LIEDTKE Az eskü Várkonyi Mihály legújabb filmje: CseiélJünK asszonyi. 7 Elvonásban. Előadások keale e 5, 7, 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 Érakor. wmmmmm főszereplésévé': Szinjáiék 10 felvonásban. Azonkívül: KORZO MOZI Február 7-<n, kedden Bamum cirkusz Cirkusz-film 7 felvonásban. Főszerep«: Viola Dana. Azonkívül Emj QJgg^ főszereplésével: Mipacsék Sk farmon. Cowboy kalandok 6 felvonásban. Előadísok kezdeie fél 5, féi 7 ós fél 3, vasár- és Ünnepnap fé; 3, fél 5, fél 7 és fél 9 érakor kezdődnek.