Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-06 / 5. szám

tö28 január 6. WcL.UUíYAKOBSZAG иь 5 ЧЧ'Л Szeged város tanácsa nem küldi ki képviselőit a newyorki Kosswth-ünnepre. (A Véhnagijarország munkaiúrsától.) Jelen­tette a Délmagyarország, liogy a város tanácsa revízió alá veszi azt a határozatát, amelyben Fodor Jenő polgármeslerhelyettest és dr. I'álfij József tanácsnokot küldte ki a newyorki Kossuth-iinnepélyre. A városházán ugyanis az a vélemény alakult ki, hogy az amerikai kiküldetés felesleges költséget, mégpedig nagy költséget jelentene a város számára, hiszen a magyar kormány sem küldi ki egyetlen egy lagját sem a newyorki Kossuth-szobor lelep­lezésére. Ez a semmiképen sem kifogásolható vé­lemény — utóvégre Kossuth szellemének itt­hon sokkal jobban lehet áldozni, mint olt messze, a tengeren tul — a csütörtöki tanács­ülésen komoly elhatározássá érett. A polgár mester, aki leginkább idegenkedik a költsé gí's kiküldetés gondolatától, bejelentelte a ta­nácsnak, hogy értesülése szerint számos sze­gedi ur saját költségén szándékozik résztvenni az amerikai Kossuth-zaráridoklaiban, Ez pe­dig — véleménye szerint — teljesen fölösle­gessé teszi, hogy a város tanácsa hivatalosan képviseltesse magát két tanácstaggal a ne­vezetes ünnepélyen. Szeged városát a new­yorki Kossuth-szobor elölt szegedi polgárok is méltóan képviselhetik, legföljebb a város hatósága felkéri őket arra, hogy a szoborra a városi hatóság nevében is helyezzenek el egy koszorút. A kérdéshez az érdekeltek nem szóltak hozzá, a többiek azonban halkan helyeseltek és igy nagyon valószínű, hogy Szeged város tanácsának egyetlen tagja sem vesz részt a tengerentúli zarándoklatban. SZABÓ LASZLQ EMLEKIRATAI. L Hogyan vándoroli Szeged városa a Szabó családhoz? Minden rendes ember az elődeinek meg­említésével kezdi élete történetének elmon­dását, mert akár van róla tudomásunk, akár niucs, mindig van bennünk több-kevesebb az elődeink rossz tulajdonságaiból, de néha a jó tulajdonságaikból is. Az, amit én az elődeimről tudok, nem sok, de azt hiszem, érdemes elmondani. Pál fiam születéséig, 1905-ig nem érdekelt engem a családom múltja; akkor azonban kérdést intéztein az apámhoz, hogy mit tud ő a família múltjáról"? Az apámnak mesés emlékező tehetsége volt, 1905-ben is, amikor (már hatvan éves korában) leírta, hogy mit tud a családunkról, bár egy sornyi följegy­zcsre és egyetlen aktára sem támaszkodhatott, minden név és minden évszám, amelyet velem közölt, közel kétszáz évre visszamenően helyesnek és későbbi nyomozásaim során akta­szerüen igazolhatónak bizonyult. Hogy miért nincsenek családi irataink, azt is jól tudta: atyai nagyapám harmadik fiu volt a család­ban ь legidősebb fitestvére, Péter, jogosan vitlc magával az iratokat, mikor a mult szá­zad harmincas éveiben Szegedről elköltözött Török-Kanizsára s onnan tovább, nem ludjuk hova".' Ezek az iratok nem érdekelték csalá­dunkat, melynek tagjai akkor már régóta esküdi polgárok voltak Szeged városában és igy semmiféle további privilégiumra nem szorullak. Azt irta az apám, hogy a. nagyapám nagy­apja előtti elődeiről nincs tudomása és hogy a nagyapám nagyapja, Szabó Albert, 1730-ban született és 1750-ben költözött be Szegedre a kun pusztáról, Dorozsmáról. A név és az évszámok igazolhatók az azóta beszerzett köz­okiratokkal, maga a ténymegállapítás azon­ban téves, mert a v alóság az, hogy az én elődeim sohasem költöztek Szeged városába, hanem Szeged városa vándorolt ki őhozzájuk és a földjeiket, akár akarták, akár nem, egy­szerűen bekebelezték Szeged városába. Ezt a dolgot egy kissé mész kell magyaráz­nom. A török idők után Szeged nagyon kicsiny város volt. Egyrésze már a vár visszavételé alkalmával, 1686-ban elpusztult s azután is nagy rombolás folyt az uj vár építése miatt, majd a kuruc, a tűz és az árvíz pusztította a várost. 1723-ban összesen 592 családból állott Szeged lakossága. Ezeknek nagyrésze jöve­vény volt, de azért clt a nép körében az a hagyomány, hogy Szegednek valamikor rop­pant nagy területe volt. Telekkönyvek akkor még nem voltak s a tulajdonjog megállapítása, ha a városon kívüli területről volt szó, csak­nem lehetetlenségnek látszott. Valami Cometh nevű kamarai tiszt uraskodott akkor a szegedi várban, s az élelmesebb és vagyonosabb pol­gárok tőle bérbe vették a Szeged-környéki pusztákat, melyekhez Cometh uramnak tulaj­donképen semmi köze nem volt. A környéken szétszórtan élő kunoknak, akik e földekre tulajdonjogot formáltak, természetesen nem tetszett ez a dolog s ebből gyakori veszeke­dések származtak. Cometh segítette a szege­dieket, ha már beszedte tőlük az árendapénzt és katonái gyakran elvertek a kunokat, kik a város közelében foglalatoskodtak a szántó­földeken. 1718-ban a szegedi biró 12 forint bünietés terhe alatt megparancsolta a szegedi polgároknak, hogy menjenek ki Dorozsmára és szántsanak fel maguknak annyi földet, amennyit bírnak. A termés betakarításánál valóságos csata volt a kunokkal, de a szege­diek győztek, akik közül körülbelül négyszáz­ötvenen vetlek részt a verekedésben. A kunok Orczy jász-kun kapitányhoz fordultak panasz­szal s a birtokviszonyok tisztázása érdeké­ben megindult a vizsgálat. A tanúkihallgatási jegyzőkönyvek olvashatók Szeged története­ben A kunok tanúi azt vallották, hogy Szeged­nek semmi földje sincs az alsó szegedi város­nak némely része is dorozsmai földön volna-,' »még szegedi barátok temploma is kunok földjén volna , szegediek tyúkja sem megy ki, ha csak dorozsmai földre ki nem megyen Ezzel szemben a szegediek tanúi azt vallották, hogy ez mind lári-íári, Dorozsma soha nem is létezett, mert Dorozsma nem volt egyéb, mint Szeged egyik uccája. Kinek volt igaza? Feltűnő, hogy a kunok tanúi mind itt laktak a vitás földeken, a Szeged javára valló lanuk azonban mind tápai, csongrádi, vásárhelyi, szentesi, makai és kecskeméti lakosok voltak. Az összes tanú­vallomások jogi értéke, nem sokkal több a semminél. Ellenben történeti tény, hogy Szeged városának már a török világ előtt is óriási területe volt és hogy ez az ősi lerület nagyjában azonos Szeged város terü­letével. Aki a város térképére rátekint, látja, hogy a városi területnek éppen a közepébe ékelődik be Dorozsma község. Ez a Dorozsma régi kun falu volt, mely a török világban tel­jesen elpusztult s az 1722-íki birtokviszály idején egymástól messze fekvő tanyákból ál­lott, külön községi szervezet nélkül, mint pél­dául ma Oszeszéke. Hogy a régi kun terület meddig terjedt, azt lehetetlen megállapítani, de valószínűnek tartom, hogy valaha Alsó­város alatt egészen a Tiszáig, mert a kunolt annak idején a Duna-Tisza közé eső területet kapták. Ha nem tudom is, sejtem, hogy a kun puszták és Szeged városa közölt valami természetes határnak kellett lennie s ez aligha lehetett más, mint az az egykori folyóvíz, melynek vashidja Dorozsma és Szeged-Ren­dező állomások kőzött harminc-negyven évvel ezelőtt még megvolt. Ezt a sejtésemet arra alapítom, hogy az én családom régi földjei a mai dorozsmai út mentén terültek el7 az »Aklokotól kezdve a vasúti töltésen tulig, a mai dorozsmai határ felé. Az Aklok egyrészét az én családom telepítette és bírta a kilencvenes évekig; a földeket legtovább megtartotta apai nagyapám egyik nővére, Róza. akinek földrészeire a nyolcvanas évek elején még kijártam dinnyé­ért és egy öszön segítettem is olt kukoricát törni. Ezek a földek ma mind Szeged város területéhez tartoznak s a városi batár a vas­úti vonaltól nyugatra húzódik, dc a XVIII. század közepén itt még a kunok szántottak­vetettek, ez volt az a tájék, ahol aa szegediele lyukja csak dorozsmai területre mehetett ki •. És ha történeti nyomait látjuk annak, hogy 1713 és 1750 között nagyon sok kun lett szegedi lakossá, ez nem azt jelenti, hogy a kunok beköltöztek a városba (aminek semmi ГКО!R ZOMOZ T SZÉCHÉNYI MOZlI | SZÉCHÉNYI MOZI jj Január (5-án, pinteken ТОЙ ИХ legu'abb filmje: KajráTOm Víg kaíaníor film 7 íe'von'sban. — Azonkívül: SZERENCSELOVAGOK. Dráma ti felvonásban. FS«zerepl0: JOHN GILBEHT, az „Asszony e'i az ördög" föszereplőle. Január S м, pénteken NAGY BOX-FILM A hívatlan vendégek. Kalandor film 10 le vonásban. F6siírep!ö: SEONt 0' BRIEN. 1 Azonkívül В leglobb, iegkacagfafóbb burleszkek. Január S-is, vasárnap ! Newyorlci napiapó 1 Egy kflnnyelmű fiata'ember regénye 8 felvonásban j Fősjereplő: Doroihy МосЧаШ. Azonkívül, aj | Anyám, ne &agyf el 1 F.gv anyaszív jósága S felvonásban. Я tíöedivk kezdete- 4, 6 <s fél У órakor. r.lóariast'k kezd-te: 2 4, b, 8 óraicor I L Oadtsak lt-tde«e 3. 4, 6 ts 8 ótakr.i ¡5 ELVAROSI MOZI Január 8., 7., S-áD. péntektől vasárnapig A magyar tilmelap repríieníAns filmje T ' S KI RÁIY N Ö. Egy fczcrelem türtéáoto 1U felvonásban. Szereplők: Ciane Hold Halla Mariska Ssékeíy Ibolya Zil&Jjy Gvu'tf OSCGT .bfáriOR tl-r. w— rSщ • SarHaé? ЛfaAír KORZO MOZI I<-nuir 7., S-án, sirmbaton és vasárnap Útonálló riporter Falrengeió viglaték 8 ¡elvsnísban. Főszerepei MONTÉ BUE. Azcnkivü Hol feh onás a legkiválóbb felhőkarcoló ЬшЗеггкек&Я­fiOídisj* kezdete 4, 6. iél 9 6rali?r~iaa<ínzap ¡b.

Next

/
Oldalképek
Tartalom