Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-05 / 4. szám

DÉLMAGYARORSZXG asNi vm» * 1928. január ii Tom Mix legújabb lovasbravurja csütörtökön és pénteken a Korzóban. Vádak miatt annyira felháborodott, hogy elhatározta, hogy Zöldhelyit megveri. Később letett ezen szándékáról. A felelősségrevonás pillanatában Zöldhelyi Anna izgalmában a 'lépcsőn felbukott lés erre koholta ellene azt !*ü vádat, mintha ő inzultálta volna. f Jávor annak bizonyítására, hogy nem ütötte meg Zöldhelyit, elmondotta, hogy amikor a primadonna eleseit, ő hozzáugrott és felsegítette a földről. Tasnádv András azonban, akire pedig hivatkozás történt, minderről nem tudott semmit- ö csak azt látta, hogy Zöldhelyi az esés ulán maga tápászkodott fel a főidről. A vádlottak kihallgatása után izgalmas szembesítések történtek. Jávor elégtételt akart adni Zöldhelyinek, aki azonban tudni sem akart róla. Egy-egy pillanatnál már olyan volt a helyzet, hogy az ellenfelek kibékülnek, ez azonban a szerdai tárgyaláson nem történt meg. A békítési kísérletek közben Jávor Zöldhelyihez lépett és őt homlokon csókolta. — Bocsáss meg Anna! — szólt hozzá. — Ha beismered, hogy megütöttél, megbocsátok! — szólt a válasz. Jávor azonban most is tagadta az inzultust és igy a bocsánatkérő csók hatásnélkül maradt. Meghallgatta ezután a bíróság Tasnády András színészi, aki az inzultus alkalmával Jávor társaságában tartózkodott. Tasnády azonban csak mellékes körülményekre adott felvilágosítást és igy megállapították, hogy az állítólagos inzultusnak szemtanuja nem volt. A tárgyalást jóval három óra után fejezték be és a tervek szerint este hét órakor folytatták volna. Az esti folytatólagos tárgyalás azonban elmaradt. Főidényi ugyanis játszott a Ilenschel fuvaros esti előadásán. A tárgyalást Igy csütörtökön délelőtt folytatfák, amikor is a hirek szerint több lanut hallgatnak még ki, valamint színházon kivüli emberektől is kérnek felvilágosításokat. Megtörténhet azonban az is, hogy a bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján is elbirálhatónak találja az ügyet cs még csütörtökön délben meghozza Ítéletét. Jl Uulíuszmimiszíer „drága" újévé ajándékai Szegetfuelsr. iskola felépíttetésére és egy tanyai kulturház építésére hajlandó — bizonyos feltételek mellett. Az állami elemi iskolára vonatkozó leiratában többek között a következők olvashatók: »A város külterületi népoktatásának általános rendezése a megállapított programnak a folyó tanév végével bekövetkező végrehajtása ulán előreláthatólag olyan mértékben fog megoldatni, hogy ezt követően már csak a lakosság természetes szaporodása folytán előálló kisebb szükségletek kielégitcséröl kell gondoskodni. Hézagok állanak fenn azonban a belterületi népoktatásnál, amelyek részben annak következtében állottak elő, hogy a város egyik legnagyobb elemi népiskoláját, a rókusit az egyetemi oktatás céljaira kellelt igénybevenni. Ezen hiány megszüntetése, továbbá a mórai és Csongrádi-sugáruti községi elemi népiskolák tehermentesítése céljából elhatároztam, hogy az cmlitett városrészben állami jelleggel fentartandó tizenkét (antermes elemi népiskolát állítok fel. Ezzel kapcsolatosan az iskolánkivüli népművelés céljait is szolgáló tornacsarnok felépítését és a törvényhozás által rendelkezésemre bocsájtandó fedezethez mérten később ugyanott szintén állami jelleggel szervezendő kettős óvoda létesítését biztosítani kivánom. Ezen (A Délmagyarország munkatársától.') Klekelsberg Kunó kultuszminiszter, a város egyik országgyűlési képviselője, ismét ériékes, de drága ajándékhoz juttatla a várost. Ujabb ajándékai nagyon hasonlatosak legutóbbi ajándékához, amely a legszigorúbb számitások szerint is hal-nyolcszázmillió koronájába kerül *t városnak, vagy még ennél is többe. Mint ismeretes, néhány héttel ez?,lőtt a kultuszminiszter arról értesilette a várost, hogy elfogadja az iparostanonciskola számára fölajánlott helyet, a belvárosi elemi fiúiskola telkének beépítetlen részét és az építkezés költségeihez százötvenezer pengőt ajánl fel tárcája terhére, de kötelezi a várost, hogy a felajánlott területre háromemeletes iskolaépületet építsen megfelelő számú tantermekkel és más szükséges helyiségekkel. A miniszter ajálíőékozási levelében körülirt épület lega'ább hatszázezer pengőbe fog kerülni, tehát a száz- ; ctnenezerpengős ajándékhoz a városnak négyszázötvenezer pengőt kell hozzáadnia, ha fel akarja építtetni az iparostanonciskolát. A kultuszminiszter most arról értesilette a város hatóságát, hogy egy belterületi állami myái KATHMEINEU' KJME1W legyél próbűt egy fféíen Keresxiiil és meglátod, &ogy Résöbb is mindenUor ezt fogod inni és mindenKor meg lesxel elégedve! M2 FIGYELE hétköznap is, vasár- és ünnepnapon Is iU.M és fél 9 órakor kezdődnek az előadások. egységesen kiképzendő épületek elhelyezésére legalkalmasabbnak látszik a rókusi iskolával, illetőleg a templommal szemben fekvő faraktári ingat, lan, amelyet a városnak — tulajdonjogának fenlartásával — a m. kir. államkincstár javára biztosítandó haszonélvezeti joggsl át kellene engednie. A tízenkét tanteremmel, igazgatói-, szolgalakásokkal és a szükséges összes mellékhelyiségekkel létesítendő állami elemi népiskola építési költségét hajlandó vagyok a folyó költségvetés keretében felhasználásra kerülő beruházási hitel terhére engedélyezni, azzal a kikötéssel azonban, hogy a város az állami elemi népiskola fentartásával [elmerülő összes dologi szükségletek viselését saját költségvetése terhér» elvállalja s a tantermek és egyéb hivatali " helyiségek belső berendezéséhez való hozzájárulásként az építési szükséglet 10 százaiékának megfelelő összeget megajánlja. Az alkalmazott állami tauilók összes személyi illetményei tárcámat terhelnék. Felhívom a Közönséget, hogy a jelen leiratom értelmében határozni s a hozandó határozatot lehetőleg sürgősen felterjeszteni szíveskedjék.« : A kultuszminiszter elküldte dr. Hültl DezsS műegyetemi tanárhoz intézett levelének másolatát is, amelyben megbízza az építész-professzort az elemi iskola, a kettős óvoda és a tornacsarnok terveinek és költségvetésének elkészítésével. Közli a miniszter a profeszszorral, hogy az iskola építési költsége a 210.000 pengőt meg nem haladhatja. A tervek elkészítésére a miniszter négyheti határidőt szabott. A miniszternek a röszkei kulturház építésére vonatkozó leirata a következőket mondja: »Elhatároztam, hogy a Szeged városához tartozó Röszke tanyai központon kulturliázat létesítek, amely az iskolánkivüli népművelés szolgálatában az ottani tanyai felnőtt lakosság szellemi' éleiének hajléka legyen. A kulturház megépítésére negyvenezer pengő állami támogatást engedélyezek. A kultúrháznak olyan helyen kell épülnie, hogy azt az említett tanyai központ lakossága könnyen megközelíthesse és hogy már a külső elhelyezés is jelezze a kulturház jelentős hivatását. Magában kell foglalnia a következő helyiségeket: a) egy 10x20 m.-nél nem kisebb nagytermet, amely alkalmas legyen népművelési előadások, tanfolyamok tartására, kisebb igényű színielőadásokra, álló- és mozgóképek vetítésére; b) két kisebb helyiséget, amelyek egyikében a népművelési könyvtár helyeztetnék el, a másik társalgószoba lenne; c) egy 1 szobás lakást mellékhelviségekkel, amelyben a kulturház felügyelője (gondnoka) fog lakhatni; d) a szükséges mellékhelyiségeket. A, kultúrháznak szilárd anyagból kell énülnit. A várostól azt kívánom, hogy biztosítsa a szükséges telket legalább cgv katasztrális holdnyi kiterjedésben, amely a kerti gazdálkodásra és mezőgazdasági kísérletekre (gyakorlatokra) alkalmas. A kulturház megépítéséhez a város kéziés Igásnapszámot biztosítani tartozik. A kulturház a város tulajdonát fogja alkotalj de azzal a telekkönyvileg biztosítandó korlátozással, hogy csak kulturház céljaira szolgálhat. Felhívom Szeged városát, hogy a szóban levő kulturház terveit készíttesse el és költségvetéssel felszerelve hozzám minél előbb terjessze fel.« Ezek szerint a kultuszminiszter újévi ajándékai sem különböznek régebbi ajándékaitól és a városnak négy-ötmilliárdját föltétlenül megemésztik ezek is.