Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-29 / 24. szám

"I I I II I DÉLMAGYARORSZAG aMi'imii'iw1 HI— 1928 január 29!" Nyugodtan csókolósz&aí IT-ny r KJ^asana Superb 9 Ax első csóUálló rouqe, melv nem fesll meg a Poríncre szdjáj / Szenzációs találmány ! Kapüató minden gyógyszertárban, drogériában és illalszerlürban. Ára Z-40 pengi). Vexérhépvlseloség: MIHÁLY Ol JÓ gyógyárunagyHcrcskcdés Budapest. VI., Podmanlcxky ucca 43. I 12 Szőregen különben a gyermekek között, ugy a menekült szegediek, mint a benszülött rácok közölt, igen nagy népszerűségnek örvendettem. Mert otthon ugyan arra szoktatlak^Jfogy hallgassak, de a gyerekek között annyit bcszélhettem, amennyit csak akartam, — meséltem nekik, uj, meg uj játékokat találtam ki, ösztönösen tudlam, hogy a társas életben mindenkit valami szerephez kell juttatni s a legjobb pajtásaimat mindig protezsáltam, hogy vezető szerephez jussanak. Erre a felületes szemlélő azt mondta volna, hogy »szerény« vagyok, — pedig nem szerény, hanem okos akartam lenni s miután a családom legalább is félbolondnak tartott, a gyerekek társadalmában, ahol nem nevettek ki cs nem intettek le, ambicionáltam, hogy okosnak és hasznos embernek tartsanak. A gyerekek játékaiban igen fontos a »kiolvasás«; ha a kiolvasó ügyes ember, mindig tőle fftgg, hogy kit olvasson ki, azaz, hogy ki legyen a »fogó« stb. Kiolvasó versikénk ez volt: An-lan li-nusz, Szó-reke tiki-taka Oje hója bam-buaz. Ez összesen tizenkét taktus és akire az utolsó taktus cselt, a »busz«, — az lett a fogó. Miután a kiolvasótól függőt, hogy a körbenálló gyerekek közül melyiken kezdje az olvasási, természetesen ugy olvastam, hogy a tizenkettedik laktus arra essék, akit kiszemeltem. Nem emlékszem rá, hogy valaha egy gyerek észrevette volna, hogy tetszésem szerint »korrigálom a -szerencsét : s igy viszonylagos békességben folylak játékaink. »Néprajzi« megfigyelések végzésére persze még fejletlen volt az értelmem; dc arra emlékezem, hogy a rácok Szőregen fával beretválkoztak. Vasárnap reggel bekenték valami sárgás kenőccsel az állukat s amikor a kenőcs megszáradt, egy kis fadarabbal levakarták. Akik igy beretválkoztak, azoknak mindig vörös és fonnyadt volt az állán a bőr s én Szőregen, ahol ekkor sok ezer szegedi magyar lakolt, a bácsik közül mindig tudtam, melyik a rác és melyik a magyar, — az arcbőrükről Ítéltem s azt hiszem, nem sokszor tévedtem. Dr. KOVÁCS és BOTÉRA url szabók 371 SZEGED Horthy Miklós ucca 4. „Minden, ami újszerűre emlékezíet egyelőre anaíhéma". Hivatalos bírálatok a Templom "téri tervekről. *Sra jókarbantartási vállalat MiRsszái® Kálmán ucca 6. § (A Délmagyarország munkatársától.) A' Fogadalmi-templom környékének rendezésére kiirt tervpályázat — mint ismére tes — Rerrich Béla győzelmével végződött. A biráló bizottság január 10-én tartott ülésén titkos szavazással Rerrich tervét koszorúzta meg a kitűzött négyezer pengős első díjjal. A háromezer pengős második dijat Waelder Gyula kapta meg, a kétezer pengős harmadik dijat Háry Géza. A biráló bizottság dr. Kotsis István, Foerk Ernő, Thomas Antal, Katona Mihály és Sebestyén Endre tervét megvételre ajánlotta. A benyújtott tizennyolc pályamunka közül tehát nyolc kapott kitüntetést, ami az arány szempontjából nagyon szép eredmény lenne, ha az arány értékét nem csökkentené az a feltűnően gyönge érdeklődés, amelyet ez az eszmei tervpályázat keltett a magyar építészek körében. Pedig az építészek egyértelmű megítélése szerint a feladott probléma teljes mértékben alkalmas lehetett arra, hogy feltüzelje a tervező művészek ambícióját, bár a pályázati feltételekben lerögzített keretek kissé túlságosan megkötötték a tervezők kezét és fantáziáját. Sikerült most megszereznünk a biráló bizottság üléséről felvett jegyzőkönyvet, amely magában foglalja az egyes pályázatokra vonatkozó birálati szakvéleményt is. Az első dijat nyert Rerrich-féle pályatervről a biráló bizottság szakvéleménye a következő volt: »A tér kialakítása a program követelményeinek megfelel. Tervező az Árpád uccát a Templom teret délnyugatról lezáró épület és a gimnázium között térré szélesiti. Ezen hosszúkás terecske kellemes hatású és mintegy kapcsolatot képez a Gizella tér és a Templom tér között, de megkívánja a gimnázium északkeleti homlokzat-vonalának kiépítését. A püspöki palota és az egyetemi tanszéket magában foglaló épület azonos homlokzati kiképzéssel bírnak. A püspöki palota bejáratát a Gizella térről adja. Tervező egyszerű, modern, tökéletesen konstruktív építészeti kiképzést alkalmaz, a templom építészi anyagát, a nyerstéglát használja és a nyílásokat kőkeretekbe foglalja. Az épületek párkánymagassága azonos, csak a templomtól jobbra és balra eső végeken alkalmaz magasabb épülettömböket, ezzel mintegy átmenetet képez a templom hatalmas tömegéhez. Kedvezően emeli ki a templommal szemben lévő épületet ennek földszintjén alkalmazott oszlopsorával. A tér építészeti kiképzése föltétlenül biztosítja a térnek egységes, bensőséges hatását, anyagszerűsége tökéletes összhangba hozza a templommal, egyszerűsége a templomot kiemeli, teljes érvényre juttatja.« Waelder Gyula pályamunkájáról, amely a második dijat nyerte el, a következőképen emlékezett meg a biráló bizottság: »Tervező a tér északnyugati oldalán a püspöki palota előtt az árkádsort a helyszínrajzban megadott homlokzatvonal elé helyezte, ezáltal a teret Ickícsinyitelte, de elérte azt, hogy a templom főtengelye a tér főtengelyébe esik. Tervező az árkádokat a templom felé befordítja, ezt a program nem kívánta, de tervező ezáltal a tér zártságát fokozza és bensőséges voltát erősebben hangsúlyozza. A teret magas, pilléres árkád-rendszer övezi, az első emeleti megszakítás nélkül körülfutó hatalmas főpárkány négy egységet biztosit. Kár, hogy tervező az egyetemi épületek különállóságának biztosítására azok között 7.50 méter széles közök létesítésével az alkalmazott pillérrendszer nyugodt ritmusát megszakítja. A püspöki palotának egy beugró díszudvart adott, a tér egységét azonban nem bontja meg, mert a körülmenő píllérrendszert a tér határvonalában föloldott állain BELVÁROSI MOZI Januar 30., 31, február 1., 2, hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön Nagy vlglhlék esték! Halló Chaplin Burleszk 6 (elvonásban. Főszereplő: Cßarlle C§apltn. Azonkívül: Plumitas a tolvajok királya. Vigjáték S ¡elvonásban. FOsze.epli: Nicolas Rimaky. Előadások kezdete 5,7, 9, vasár- Cs ünnepnap 3,5, 7 és 9 órakor. pótban — az ives beépítések elhagyásával — át-, vezeti. Ezen elrendezés a püspöki palota megjelenését rendkívül előkelővé teszi. Az egységesen körülfutó elsőemeleti főpárkány felett a másodemeleti főpárkányt megszakítja és az egyes egye-j temi épületek tetőzeteit is különállóan képezi ki,! ezen elrendezés az egyetemi épületek különállóságát kissé erősebben hangsúlyozza, mint ahogy, azt a tér bensőséges volta megengedné. A tér épi- \ tészeti kiképzésével az úgynevezett provinciális ba-j rokkstilust használta helyes arányokban és kiváló i művészi érzékkel. Távlatképei a grafikai művészet i remekei.«. A harmadik dijat Háry Géza terve nyerteii el. Háry tervéről a bírálók a következő szak-; véleményt adták: »Tervező, bár a program zárt teret kiván, a; Templom teret a Boldogasszony sugárut irányá- 1 ban és az Árpád ucca felől nyitva hagyta és a Gizella tér felől a Templom térre betekintést létesített, de mindamellett nyugodt és erőteljes a templommal összhangban levő épitéseti kiképzéséve! sikerült a tér bensőséges hatását megóvnia. A Gizella tér megoldásánál törekedett annak monumentális kialakítására. Művészi rajzkészséggel kidolgozott távlati képei dicséretet érdemelnek.« Ebből a három birálati véleményből is látszik, hogy a pályázó művészek nem, vagy, csak igen nehezeu birkózhattak meg a pályázati feltételek indokolatlanul szűkre szabott korlátaival. Egészen valószínű, hogy egy tágabb-keretű tervpályázat eredménye sokkal szebb, sokkal gazdagabb és sokkal eredményesebb lett volna. A benyújtott tizennyolc, pályaterv között is kétségtelenül azok a legszebbek, legmüvésziesebbek és a legjobb megoldásúak, amelyek áttörték a pályázat ridecj korlátait. : Az eszmei tervpályázat ettől eltekintvei mégis hasznos volt és megérdemelt érdeklő-j dést keltett a szakkörökben is. Komor János: egy szaklapban hosszabb cikivet irt »A szegedi tervpályázatiról Cikkében sajnálkozva állapítja meg, hogy a pályázaton feltűnően kevés tervező vett részt, pedig a feladott probléma tagadhatatlanul művészi volt. »A beérkezett! pályamunkák között nagyon nehéz lehetett az elsőbbségi sorrend megállapítása — irja töb-j bek között — három-négy díjazott és megvett i terv művészi szempontból nagyon közel áll egymáshoz és ebben az esetben meg kell állapitanunk, hogy a biráló bizottság minden: tekintetben jól végezte munkáját, mert ugy,j a díjazottak sorrendje, mint a nem dijazottj tervek mellőzése mindenképen megfelel az: azokban foglalt ideák és belső tartalom érté-j kének«. Rerrich tervében az »önmegtartóztató puritánságot« dicséri és . a koncepciónak á milieuba való nagyszerű beilleszkedését. Ugyjl látszik azonban a második dijat nyert pálya-j munka jobban megnyerte tetszését, mert töb-j bek között ezt irja róla: Az artisztikus raj-^j zok egész sora mutatja Waelder professzor' megoldásának szépségét és örülnünk kellj hogy alkalom nyílt magyar pályázaton cny-; nyíre szép rajzok készítésére. Foglalkozik a cikkíró a többi tervvel is. Kiemeli a megvételre ajánlottak közül drj Kotsis Iván teljesen egyéni tervét, megálla-j pitja, hogy a templom stílusához Foerk Ernő( terve jutott a legközelebb, amely a templom tervezőjének »rég. ismert tervezői kvalitásaiÖ mutatja«. (Foerk tervéről a hivatalos bírálati igy emlékezik meg: A tervezet alapstilusa és} az alkalmazott nyerstégla anyag a templom-' mai való összhangot biztosítják, de a tér egyKORZO MOXI Január 30., 31, febru.ir 1, 2, héttőn, kedden, szerdán, csütörtökön Pötty Lya és Hdolphe Menjou nagy filmje: A sálán keservet. Modern filmregény 1» felvonásban. Azonkivü A1 velencei vénuss. SL8'' Főszereplő- Constance Talmadge. Előadások kezdete fél 5, fél 7 és fél 9, vasár- és Unnepn p fél 3, fé' 5, fél 7 é? fél 9 órakor kezdődnek.