Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-22 / 18. szám

DÉLMAGYARORSZÁG •m 1928 január 22. Vétkes bukás miatt elitéltek egy szegedi rőföskereskedőt. Enybitö Körülmény: „Az 1924—25. években általános volt az Üzleti pangás zésével símben bizonyítható volt, hogy a vádlott üzletét gondatlanul vezette. Rendes könyveket nem vezetett és könyvelője maga sem értett a könyvvezetéshez. A felelősség kérdése azonban kizárólag a cég tulajdonosát terheli, aki a kötelező ellenőrzést elmulasztotta, A rossz és a hozzánemértő könyvvezetés okozta azután, hogy az üzleti könyvekből a vádlott anyagi helyzete tisztán nem volt megállapítható. Amikor fizetésképtelen lett, ujabb adósságokat csinált, noha tudatában volt fizetésképtelenségének. Az Ítélet kiszabásánál a bíróság enyhítő körülményül mérlegelte, hogy az 192í~-2Ő. években általános volt az üzleti pangás és igy minden kereskedőnél könnyen bekövetkez. heteit az anyagi romlás. Az ítélet jogerős. (A Üclmagyavoi&zág munkulársálól.) Laca Kozma szegedi rőföskereskedő szombaton délelőtt vétkes bukás cimén állott vádlottként a törvényszék tíömory-tanácsa előtt. A vád szerint Laca Kozma üzleti könyveit hiányosan vez"tte, mérlegel nem készített és fizetésképtelensége után is vásárolt adósságra árut, anélkül, hogy csődöt kért volna maga ellen, Laca Kozma kihallgatása során az általános gazdasági válságra hivatkozott és előadta, hogy hitelezőit nem akarta megkárosítani. A tanuk és a könyvszakértők meghallgatása után a bíróság Laca Kozmát vétkes bukás vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért 2í0 pengő pénzbüntetésre ítélte. A bíróság ítéletének indokolásában tény» ként állapította meg, hogy a vádlott védeke* Télen sincs visz az emeleti lakásokban — mi lesz a nyáron ? Ismét foglalHoziK a tanács a vismérö órálc tervével. (A Délmagyarország munkatársától.) A vizinség problémája — akármilyeu furcsán hangzik — Szegeden egyidős a vízmüvekkel. Nem mintha azelőtt vizbőség lett volna, hanem nem volt értelme a panasznak, amíg nem volt vízvezeték. Nagy értelme persze most sincsen a sok pauaszkodásnak, mert érdemleges orvoslás helyeit legfeljebb Ígéretet vagy jó tanácsot lehet kapni. A tanács pedig mindig ugyanaz volt: takarékoskodni kell a vizzel, mert az artézi kutak nem győzik a vízpazarlásra hajlamos közönség szükségletét kielégíteni. Hogy csakugyan pazarolja-e a közönség a vizet, arról igen nehéz lenne meggyőződni. A tanács és a vizstatisztika szerint igen, a közönség szerint — nem. Ez a vita eldöntetlen már hosszú évek óta és az marad, amig nem sikerül a bizonyítás kézzelfoghatólag. Egy azonban mindig bizonyos marad: sok vizet használni közegészségügyi előny és kulturszükséglet. Buócz Károly műszaki tanác-os, a városi nrmüfvek és vízszolgáltatás ügyeinek intézője váltig igyekszik bizonyítani, hogy annak a mintegy 9500 köbméter víznek, amit a -városi vízmüvek naponta, illetőleg 24 óránként proflukálnak, kétszerannyi ember szükségletét kellene fedezni, mint amennyiét ezidőszerint csak rosszul elégíti ki. A műszaki főtanácsos ugyanis most a tavasz beállta előtt az eddigi tapasztalatok alapján előterjesztést tett a város tanácsának, amelyben utal arra, hogy már az enyhébb téli napokon is előfordul, hogy a magasabb emeleti lakásokban a nap némely órájában nincs vjz és emlékeztetve a szokásos nyári vizínségre, kéri a város tanácsai, hogy légyé ultrái megfontolás lárgyává o vízmérő órák felszerelíelésének kérdéséi. Alkalmunk volt Buócz Károlylyal erről a tárgyról beszélni. Szilárdan meg van róla győződve, hogy a vízmérők bevezetésével egy csapásra megszűnik a vizinség és a vízvezetéki hálózatot lényegesen ki lehetne terfeszíenl. Szerinte ez idő szerint 2000 házba van bevezetve a vízvezeték és ezenkívül 8 közkút van üzemben a város különféle részein kifolyókkal. Megbízható németországi statisztika szerint a városok lakossága fejenként átlag 80— 100 liter vizet fogyaszt napónként. Ennek a statisztikának a helyességét megerősíti a budapesti vízmüvek kimutatása és a debreceni vízmüveké is, ahol három évvel ezelőlt szereltek fel vízmérőórákat. — Szegeden — folytatja Buócz — fejenként 230 liter vizet fogyaszt a lakosságnak az a része, amely beleesik a magas nyomású vízvezeték körzetébe, tehát kétszer annyit, mint Németország, mint Budapest, vagy mint Debrecen lakossága. Kétségtelen, hogy határtalan vízpazarlás folyik itt — mondja a műszaki tanácsos. — A víztöbblet azonban nálunk nem tisztasági vagy egészségügyi célokra szolgál, hanem részben a rossz vízvezetéki csapokon folyik el, amelyeket nem tartanak karban, mert a pazarlást csak legritkább esetben büntetik, másrészt nyáron locsolásra használódat. Hiszen ez ellen sem lehetne kifogást emelni, vizbőségben, de szerintem — mondja Buócz — még sem szabad udvart, kertet, vagy uccát locsolni vízvezetéki vizzel addig, amíg a város adót- és vízdíjat fizető polgárságának egy jelentékeny része még ivóvízhez sem juthat. — Szinte érthetetlen, hogy Szegeden még ellenzői is vannak a vízmérő órának. Pedig hogy mennyire elkerülhetetlen, azt misem bizonyítja jobban, mint az, hogy vízmüvek létesítésére ma már csak azzal a kikötéssel ad engedélyt a belügyminiszter, hogy a vízmüvek üzembehelyezésével egyidőben vízmérő órákat is szerelnek fel. Megterhelést ugyanis egyáltalán nem jelent a vízmérő órák bevezetése, sőt egyenesen megtakarítást a vizfogyasztókra nézve. Az én javaslatom szerint minden ház egy vízmérő órát kapna. és ezt is csak bérbe vennék a várostól. Miután egy-egy vízmérő óra beszerzése a városnak a szereléssel együtt nem kerülne többe 80 pengőnél, a bért nem szabná meg magasabbra 20 pengőnél egy évre. Ebben az őszszegben bennfoglaltatnék az esetleges javítások és a kétévenkénti hitelesítési díj is. Ezt tehát igazán nem lehet tehernek nevezni. Ezzel szemben ezidőszerint vízdíj fejében a lakbérek 3 százalékát fizeti a lakosság. Ha egy háromszobás uccai lakást veszünk számitátásunk alapjául, akkor alacsonyan számítva 1000 pengős évi házbér mellett 30 pengőt tesz kí a vizdij egy évre. Ha a lakásban öttagú család lakik és mind az öt elfogyasztja a ! statisztikailag kimutatott vízfogyasztás maximumát, vagyis összesen 500 litert, ami bősé• gesen elég arra, hogy a család minden tagja j minden nap külön-külön fürödjék és zuha' nvozza magát, akkor sem fogyaszthat el többet napi hét fillérnél, ami egy évre átszámítva sem több 25 pengőnél. Miután azonban a téli vízfogyasztás a felét' sem teszi a nyári fogyasztásnak, körülbelül 50 százalék megtakarítás mutatkozik. — Ezzel akarom megcáfolni azt az érthetetlen és mégis hitelre talált híresztelést, mjntha a vízmérő órák bevezetése megterbe* lést jelentene a lakosságra, illetőleg akár a háztulajdonosokra, akár a lakókra nézve. — Van azonban a vízmérő órák bevetté* sének még egy igen nagy horderejű jelentősége és ez az, hogy a megtakarítható vízből legalább ezer lakásba, illetőleg házba lehetne a magas nyomású vízvezeték vizét bevezetni már most, mielőtt még a csatornázást a külvárosrészekre kiterjesztenék. A városban ugyanis igen sok olyan ház van, amelyben a csatornázás dacára sincs vízvezeték. Ilyen része például a városnak a Kossuth Lajossugárut közkórházon tuli része. Ezekbe a házakba csak azért nem vezették be a vízvezetéket, mert a hatóság nem akarta a nyári vizinséget az amúgy sem elegendő víz szétforgácsolásával még jobban fokozni. A vízhálózat kiterjesztésének azonban nemcsak kényelmi szempontból lenne jelentősége, hanem főleg közegészségügvi és tűzbiztonsági okokból. — Végül pedig döntőnek kellene lenni annak a szempontnak — mondotta Buócz , hogy legnagyobb mértékben igazságtalan és méltánytalan eljárás ugyanannyit fizettetni vízfogyasztás cimén azzal az emberrel, akinek nincsen családja, vagv nincsen fürdőszobája, egyszóval, aki minimális mennyiségű vizet fogyaszt, mint a sok vizet fogyasztó fürdőszobás polgártárssal. Állítólag a szegedihez hasonló volt a helyzet Debrecenben, Miskolcon, Veszprémben, Pécsett, Szolnokon, Szigetváron és egyebütt is. A közönség, mondják, állandóan zúgolódott, a hatóság állandóan kísérletezett. Végre is nem tehettek egyebet: bevezették a vízmérő órát,' Szegeden persze még ez sem szüntetné meg teljesen a vízhiányt. A város területének legnagyobb részére egyelőre ki sem lehet terjeszteni a vízvezetéket, mert nincs csatornázás. Mikor segítenek teljesen gyökeres munkával ezen is? Ligeti Jenő, Frack ingek »inni wow gallérok, nyakkendők, harisnyák, mindenféle uri • divatcikkek csipkék, szalagok, gyöngyök, csattok, tüllök és virágok óriási választékban rendkívüli olcsó szabott árakon Szavatolt minőségi! sclsweizi selyemharisnyák minden létező szinben 2376 Pollák Testvéreknél Széchenyi fér és Csekonics ucca. Gramofonok 340 &. SZEGED VÁMOSI NYOMDA és Könyvkiadó R. T. uj osztályában Kárász u. 9.