Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-21 / 17. szám

?32S január 21 3 Szá&zpenocfcs Sbelyett — reklámcéduMval llzeíetí. Egy abóíanyai gazda vakmerő csalása. (A Délmagyarország munkatársától.) Pén­teken délelőtt Katona József szegedi vendéglős megjelent a rendörségen és dr. Borbola Jenő rendőrtanácsosnak előadta, hogy január 17-én délelőtt egy alsótanyai gazda jelent meg nála, aki két deci bort fogyasztott el. A vendéglős közben kiment az ivóból. Néhány perc múlva azután kijött hozzá az alsólanyai magyar és fizetett. Százpengőst vett elő pénztárcájából 5s azt átadta a vendéglősnek. Katona vendég­lős rövidlátó és a homályos helyiségben nem is vizsgálta meg az átadott 100 pengős bank­jegyet. Csak felületesen megnézte, majd vissza­adott belőle 99 pengő 50 fillért. Amikor az alsótanyai gazda a pénzt átvette, feltűnő sietőssel hagyta cl a vendéglő helyi­ségét. Katona József a kapott 100 pengőst be­tette a szekrénybe és csak pénteken délelőtt vette ismét elő, amikor is egy nagyobb fize­tést kellett volna eszközölnie. Katona csak akkor vette észre, hogy a nála lévő 100 pen­gős közönséges reklámcédula. A reklámcédula újságpapírból készült és a Rosner Ödön Pe­tőfi Sándor-sugáruti cég adta ki hirdetési cél­ból. A rendörségen Katona bemutatta a rek­lámcédulát, amit ő százpengős bankjegynek fogadott el és elmondotta becsapatásáuak pon­los körülményeit is. A rendőrség a fclje'en­lés után azonnal megindította a nyomozást. A reklámcédulával fizető alsótanyai gazda el­len csalás cimén indul meg az eljárás. Fiszeiéslképielen&éoet Jeleniett a Múrer­malom. (A Délmagyarország munka'ársától.) Az Utóbbi hetekben több fizetésképtelenséget je­lentettek Szegeden ismert és régi cégek. Réti Adolf fizetésképtelenségi ügye most van le­bonyolítás alatt. Némi érdekességet kellett Schivarlz Jenő fizetésképtelenségi esete, amely azzal végződött, hogy dr. Singer István meg­egyezett a hitelezőkkel. Valamennyinél na­gyobb érdeklődéssel ta'álkozik azonban a Ma­ter Gyula és Társa részvénytársaság fizetés­képtelensége, amelyről már napok óla be­szélnek és atnely most befejezetté vált azzal, hogy Márer Gyula bejelentette a hitelezőknek, hogy nem tud fizetni. A Márcr-cég régi ismert cég Szegeden. A vá'la­lat családi részvénytársaság, a részvények Má­rer Gyula és Márer Sándor tulajdonában van­pak. A Szabadsajtó-ucca 51. szám alatt fen­lartott malom szakértők véleménye szerint is igen szépen és modernül van felszerelve. A részvénytársaság vagyonához tartozik ezen kívül a Berzsenyi-ucca 2. szám alatt lévő ma­gánház. A részvénytársaság passzívái mint­egy 350.000 pengő. Ebből százhatvan­ezer pengő az egyik szegedi pénz­intézet kihitelezésc és az ingatlanokra be van táblázva az első helyen. Száz­harmincezer pengővel tartozik a részvénv­lársaság beraktározott gabonáért és ötven­hatvanezer pengőt tesznek ki együtesen a ki­sebb tartozások. Az aktívák megállapítása már nem ilyen egyszerű dolog és tág teret enged a becslé­seknek. A házat nyolcvan-százezer pengőre, a malmot 200—250 ezer peugőre becsülik, de ennél jelentékenyen nagyobb összegre van biztosítva. Ezenekivül szerepelnek még az ak­tívák oldalán jelentős tételek, amelyek rész­ben kíinlevőségek, részben árukészletek stb. A részvénytársaság képviseletében Márer Gyula megkezdte a magánegyezség megkö­tésére irányuló tárgyalásokat. A nemrégen még virágzó vállalat helyzetét, értesülésünk szerint, a magvarorszá«^ malomipar mostoha sorsa és a sok invesztáció idézték elő, mert ez utóbbiakkal a részvénytársaság inmobili­zálta magát. „A szegedi színházban az opera von*. eStiaiiyagoSí műfaj lett". Többhónapo» íéilenség után összeüli a színügyi bizottság. (.1 Délmayyarorszáa munkai ár sut öl.) A fczinügyi bizottság hónapokig tartó tétlenség után pénteken végre ülést tartott igen gyér érdeklődés mellett és igen kevés eredménnyel. A bizottság külső tagjai közül mindössze hár­man jelentek meg az ülésen, amelynek nem is volt napirendje. A napirend kialakulását a szerencsés, vagy a szerencsétlen véletlenre bizla dr. Gaál Endre kulturtanácsnnk. •• fcoltság elnöke. Az elnök elsősorban bejelentette,' hog\ a polgármester felkérte Bokor Pál nyugalmazott polgármcsterhelyettest, hogy a szinügyi bi­zottsági tagságát továbbra is tarlsa meg. Bokor Pál ezen az alapon jelent meg már a pénteki "lésen is. Ezután Tarnay Ernő művészeti igazgató Ismertette kél hénapra szóló műsorterve­z elél, amely szerint sor kerül a Csattan a csók, A templom egere, a Kossuth, a Mersz-e Mary, a Cigánykirály, a Posláskisasszonv, a Nász­éjszaka és a Dorottya bemutatására, a Romeo és Julía, a Cyrano de Bergerac, a Vadkacsa, a Piros bugyeilári és a Három testőr fel­újítására. Az operák közül az igazgató a Troubadourl, a Carment, a Tosev, Aidát ¡és a Tanháusert kívánja előadatni Ezeken kivül eredeti bemutatóra is készül. Rozuányi Vilmos A falu megáldozik cimü darabjának bemutatására. A műsor ismertetése után megindul! a vila, Dr. Ujj József kifogásolta, hogy a szegedi színház a fővárosi színházak műsorából él, pedig a művezető igazgató bemutatkozása al­kalmával Ígéretet tett, hogy eredeti műsor összeállítására fog törekedni. Kérdi, hogy miért nem ad elő a Nemzeti Színház műsorán »zereplö uj darabokból, miért nem tanulmá­nyozza át a nagy világvárosok színházi mű­sorát. Meg vau győződve róla, hogy a szín­ház nagyon jó üzletet csinálna, ha eredeti, jó darabokat mutatna bc. Tarnay Ernő kijelentette -válaszában, hogy programjának megvalósítására törekszik, de nem szeretné elsietni a dolgot. Ha az első kísérlet sikertelen maradna, akkor megbukna az egész terv. Az előadásra szánt eredeti da­rabot alaposan meg kell választani, mert a sikernek bizonyára káprázatosan szép és jó következményei is lehetnek. A Nemzeti Szín­ház műsorát darabválasztás szempontjából nem találja alkalmasnak. Ebben a színház­ban vagy régi darabokat játszanak, vagy pedig nagyon gyönge ujakat. A külföldi szín­házak müsordarabjai pedig a szegedi szín­ház számára megfizethetetlenek, de megszer­zésük súlyos üzleti akadályokba is ütközik. | mert fordítót csak akkor lehet rájuk szerezni, . ha annak jó üzlet a fordítás. Négy-öt előadás I kedvéért senki sem bajlódik ina már for­| ditással. ATZAÜER friple-sec, cherry-brandy, marasquino 32 Dr. Ujj József ezután megemlékezik arról, hogy a kultuszminisztériumban tartott leg­utóbbi szinügyi ankéton Radnay, az Operaház igazgatója felvetette a vidéki operastagglonék megszervezésének gondolatát. Ezt a tervet na­gyon szerencsésnek tartja, mert ajszegedi színházban az opera nagyon elhanyagolt mű­faj lett, pedig a szegedi közönség igénye elég kényes a zene téren. Dr. Szeless József ehez hozzáfűzte, hogy a szegedi színház nagy dicsőséget szerezne ma­gának. ha a modern magyar zeneszerzők al­kotásait is műsorára tűzné. Több oldalról hal­lotta azt a kívánságot, aminek a Délmagyar­ország adott hangot először, hogy a szegedi színház egyik vagy másik műsorra tűzött ós agyonjátszott régi opera helyett inkább Ko­dály Zoltán operáját, a Hári Jánost mulassa be. Ennek a darabnak Szegeden bizonyára nagy közönsége lenne. — Foglalkozni fogok a gondolattal, — mou­dolla Tarnay. Ezután elpanaszolta az igazgató, hogy ak­kor, amikor az egész országban beszélnek a szegedi színház szép teljesítményéről, éppen az operát kifogásolják Szegeden, a színház egy ellen sebezhető pontját. Amit ezen a téren produkált a színház, az a lehetőség maxi­muma. Elismeri, hogy történtek ezen a téren hibák, de ennek a kezdet nehézségeiben kell az okát keresni. Ezek a hibák az uj szezonban bizonyára megszűnnek. — Én elismerem — mondotta Ujj József —, hogy a szegedi színház büdzséje nem bírna el egy operaszinvonalú operatársulatot, ép­pen ezért tartom szükségesnek az opera-stag­gione tervének megvalósítását. Dr. Tóth Imre Fodor Jenő polgármester­helyettestől kérdezte meg, hogy mi lesz a szegedi színtársulattal a nyári hónapokban? Fodor Jenő kijelentette, hogy vidéki állomása a szegedi társulatnak nincs, de szükség sincs rá, mert arra csak ráfizetne a város. A kér­dést ugy fogják megoldani, hogy a színészek egyhónapi szabadságot kapnak a nyáron, a rendes szezon után pedig nyári szezon követ­kezik két-három előadással hetenkint. Csak helyiséget kell még keresni. Lehet, hogy va­lamelyik nyári moziban üt sátort a sziuház.­Fodor JenŐ ezután bejelentette, hogy a színház belső berendezéséi lassanbinl renoválíaíni fogja. Kicserélteti a világítási berendezkedést, uj sző­nyegeket már kapott a nézőtér, a páholyok ta­pétáit is kicserélik. Az ülés a következő párbeszéddel fejező­dölt be: Tarnay Ernő: Elvártam volna, hogy a bi­zottság ne csak a hibákat állapítsa meg, ha­nem valami kis elismerést is nyilvánítson az eddigi eredményekért. Dr. Ujj József: Kérem művezető ur, mi i azért vagyunk itt, hogy korrigáljunk, ez a ' kötelességünk, az elismerésről majd csak a \ szezon végén lehet szó. Szombaton és vasárnap utoljára a Y1RRRD9T m a Belvárosiban. Tatí^l íolásbrikett pótolja a porosz szenet­Rendeljen próbára é? Telefon

Next

/
Oldalképek
Tartalom