Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-21 / 17. szám

SZEOED: 9ïçrt.c»ïtô»ég : Dr«K Ferenc, «cca Telefon: 13- Kmdohlvntal, «iiSIctünkOnyvlár és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telelőn : 306. -- Nyomda : Löw Linói ycta lö. Telefon: IG- 54 « » « » « » Szombat, 1928 január 21 0 0 0 IV. ÉVFOLYAM 17. SZAM MAKÓ : Szerkesztőség es Kíadohlvalal: Url ucca 6. Teleion: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZÖVASAHHEIY : Szerkesztőség és kladóhlvalol : Andrássy ucca 25. Telefon : 49. szám. « » « » « » « » « » Clűlizsieü ára navcr.ia 3-20, vMéücn és .) lüvároiban 3-no. kUl№ld«>.n 6-40 pengő. Egyes szára lö, vatar- és Ünnepnap 24 fllléi A színház válsága. -I Ne tessék megijedni és ne tessék tiltakozni, nem a szegedi szinház válságáról van szó. Hanem általában a szinház válságáról és kü­lönösen a magyar színházak, elsősorban a vidékiek válságáról. Mert annyi kétségtelen, hogy hiba van a szinház körül, baj van i:s nemcsak Köpecen. A szinház csődjét alig tudják ma már lep­lezni azok, akiknek üzleti érdeke és számí­tása a világot jelentő deszkák körül forog. Arról van szó, hogy a háború óla nagyon megváltozott a közönség, amely színházba jár és nem tudott hozzá idomulni, fejlődni, a teg­napról ittfelejtett theátrum, amely mégis csak a közönségért van és a közönségből él. Minden kornak megvolt a maga színháza és a mi korunk még eddig nem találta meg a magáéi. A görög szinház Isten szabad ege alatt az egész nép művészi istentiszteletét je­lentette. A római szinház a kenyeret és cir­kuszt követelő tömegnek mulatsága és vigasza volt. A középkori szinház megint az Islen szabad ege vagy az istenháza ivei alá vitte a hivők seregét és örök dolgokkal feledtette a muló életet. A reneszánsz szinhú/;a északon és délen egy gazdag és erős kornak hatalmas látványa volt. A barokk és rokokó színháza fejedelmek és udvaroncok gyönyörűségét szol­gálta ki. A tizenkilencedik század színháza a boldog és békés polgárság álmait és problé­máit mutogatta. De ma? Hol vagyunk ma már a házassági háromszög komoly és víg kérdéseinek és vál­tozatainak idejétől, kit érdekel ma már, értel­mes és igaz embert, hogy a házasságot ho­gyan törik vagy nem törik a külömböző ba­rátok és feleségek? £s az az egész hazug és csinált romantika, amely a vasgyárosok, sze­gény ifjak, trónörökösök és huszártisztek, pri­madonnák és kaméliás hölgyek körül kerin­gett a rivalda lámpáinak fényében, ma már olyan ócska és olyan kopott, hogy hozzá ké­pest Aischylos és Aristophanes valósággal a futurizmust képviselik. Mivé öregedett az ope­rett, amely félszázadon keresztül kiélte min­den lehetőségét és most a sablon ijesztő vázát igyekezik mindenféle bakugrá okkal életre gal­vanizálni. A mai szinház — itt egyelőre csupán a vi­déki átlagról beszélünk — egészen elmaradt a kortól, annak szellemétől és formáitól. A mult századból maradt díszleteivel és kellékei­vel, a mult században megkövesedett szerep­köreivel és a mult századból áthárított mű­sorával ugy fest Edison és Lindbergh. Tairoff és Pitoeff, Bartók és Stravinszky, Chaplin cs Griffith korában, mint egv kiérdemesült és levitézlett talvica Renault és Citroen mel­lett. ' A mai színházi épületeket egy elmúlt világ eüszkluziv közönségének építették, az akkori elitnek, az úgynevezett középosztálynak, an­nak a rétegnek, amely ma vagy nem tud, vagy nem akar színházba járni. A kis­gazda és a munkás menne ma elsősorban oda, az iparos és kereskedő mellett, de az ő színházát még csak ezután fogiák megcsinálni, v agy részben már régen áll is a mozi képé­ben. Mert hiába minden, egyelgre a mozi ma a tömegek színháza, az igazi népszínház, ahol egy egész világ tárul állandóan és vál­tozatosan a szomjas szemek és az éhes lelkek • lébe. Külföldön, a művészeti kultura tia$y és uj centrumaiban már megindult a színháznak egy minden eddiginél erőteljesebb és ígére­tesebb reneszánsza Berlinben Pisca'or uj szín­padot és uj játékot teremtett, Jessener az állam nevében reformálja a világot jelenlő deszkákat, Párisban egész sereg fiatal és bá­tor kísérlet döngeti diadallal és dicsőséggel az ódon kulisszákat, keleten eddig nem lá­tott és nem hallott stílusok alakulnak ki, Reinhardt és Antoine ma már a mult tekin­télyei. a tegnap klasszikusai. Ezzel szemben valóban nehéz volna megmondani, hogy mit jelent a ni3i kultura, a modern művészet szempontjából, egyszóval a jelen emberének igényeit és érdeklődését tekintve, az a szin­ház, amely Beniczkyné Bajza Lenke és Bns Fekete László tartalmát és formáját igyekezik, néha jobb ügyhöz méltó buzgalommal meg­őrizni és általadni maradékainknak? Itt egy önmagát túlélt intézmény igyekezik rózsaszínűre festeni Ripp van Winkle-szakál­lát és teljesen idejét mult és hitelét vesztett jelszavakkal próbálja felejteni, hogy az élet cs a művészet évek alatt századokat lépett és hogy ma egy megváltozott világ megváltozott arca mered a színpadra, ahol a maga örömé­nek és maga bánatánali visszfényét akarja látni és visszhangját hallani. A klsáritánt tanácskozik a szentgotthárdi Jegyzék Ügyében. (Budapesti tudósilónk telefon jelerd''-ne.) Bukarestből jelentik: A minisztertanács mai ülésén kizárólag a szentgotthárdi incidens ügyével foglalkozott. Dúca belügyminiszter be­jelentette, hogy a Népszövetséghez intézendő kisántáut-jegyzék ügyében u tárgyalások még Gyilkosságra izgató plakátok egy borsodi községben. „Üssétek agyon báró Majlott Nándort és társait". nem fejeződtek be. A román kormány még nem állapodott meg a cseh és jugoszláv kor­mánnyal. ami csak a jelenleg Olaszország­ban tartózkodó Titulescu meghallgatása után fog megtörténni. (Budapesti tudósítónj; telefonjelenlése.) Miskolcról jelentik:» A zemplénmegyei Tálya községben csütörtökön plakátot ragasztottak ki, amelyben arra biztattak, hogy üssék pgyon báró Majlott Nándort és társait. A plakát előzménye az, hogy a község kép­viselőtestülete eladta az úgynevezett Kopasz hegyen levő kőbányákat egy részvénytársa­ságnak, amelynek élén báró .Majlott és társai állanak. A község lakosai ezért bőszültek fel és ragasztották ki a gyilkosságra izgató plaká­tokat. A tetteseket a csendőrség nem tudta kinyo­mozni és ezért a miskolci rendőrséget is igénybevették a lettesek kézrekeritésére. Minden marad a régiben — Bródy Ernő, Farka» István és Nagy Emil nyilatkozata a miniszterelnök beszédéről. (Budapesti tudósilónk telefonjelenlése.) A miniszterelnök tegnapi beszéde után mára az egységes párt elcsendesedett. Előrelátható volt, hogy a miniszterelnök — mint már annyiszor — most is sikerrel meggyőzte párt­ját. Az ellenzék részéről azonban nem tart­ják szerencsésnek és megnyugtatónak a mi­niszterelnök beszédét és általános a felfogás, hogy minden marad a régiben. Az ellenzék felfogását frappánsan világítja meg Bródy Ernőnek és Farkas Istvánnak a Délmagyaror­szág budapesti munkatársa előtt lett nyilat­kozata. Bródy Ernő a miniszterelnök tegnapi beszédével kapcso­latban a következőket mondotta: — A miniszterelnök beszéde a magyar nép erkölcsi színvonalának lenézése. Kérdem, mi­kor fog már megérni a magyar nép a titkos sza­vazásra, a szabad sajtóra és az esküdtszékre. A dolgozó nép csak adófizetésre, csak köle­lességteljesitésre érett meg. A minisztereluök beszéde maradi, elfogult, előítéletes, kripta­szagu. Farkas Isíván ezekül mondotta; — Bethlen Istváu elismeri, hogy a titkos választás benne van az esi séces párt iu:oí;ram­jában. A miniszterelnöknek azonban tovább kellett volna mennie és nyíltan szint kellett volna vallania, hogy meg akarja-e valósítani a titkos vd'aszlói jogot, vagy sem. Az az érzésem, hogy minden marad a régiben, holott Magyar­ország mostani helyzete kívánja meg az or­szág demokratizálását. Ezzel lehetne gyors tempójú haladást elérni, belől egységet és ezen az alapon volna kilátás maradandó külpo­litikai sikerekre. A miniszterelnök kijelenté­sei után a szociáldemokrata párt a demok­ratikus követelésekért az eddiginél is élesebb mederben fogja a harcot folytaim. Nagy Emil és a miniszterelnök között a már-már elcsön­desedett affér ujabb hullámokat vet annak az; éles hangú nyilatkozatnak nyomán, amelyet ma Nagy Emil az újságírók előtt tett a par­lamentbén. Nagy Emil a parlament folyosóján ma kijelentette, hogy Bethlen elleni feljelentése az Íróasztalában készen fekszik. A benyújtására ráér három hónapig és ezt csak a költségvetési t>??zéd« után fogja megtenni. A továbbiakban elmondotta, hogy a mi­niszterelnök testnapi beszédének egyei meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom