Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-18 / 14. szám

1928 január 22. DÉLMAGYARORSZÁG 3 „Mol&ogan és egészségesen akarom innen 'Milzocsáiani a toelegekei", — monáfa dr. tterecz János, a nőgyógyászati KliniKa uj professzora (A Délmágyarorszái munkatársától.') Dr. 'Berecz János, a szegedi nőgyógyászati klinika uj professzora, külföldi tanulmányútjáról hazaiérve. most vette át a klinika vezetését. Dr. Berecz János délvidéki születésű, Szegeden járt iskolába, itt is érettségizett. Orvosi pályája kezdetén dr. Mann tanár mellett dolgozott a szegedi kórodán. Később a budapesti Tóth-klinikára került, ahol adjunktus volt. A legbiztosabb kezű operatőrnek ismerték. A háború során ismét Szegedre került. A szegedi 51. honvédhadosztálynak volt tábori sebészj. A vérzivatar után dr. Berecz tovább is a Tólh-kíinikán dolgozott, ahonnan azután« Kubinyi szegedi távozásával a kultuszminiszter előterjesztésére a kormányzó a szegedi nőgyógyászati klinika vezetőjévé nevezte ki. Éppen operációhoz készült, amikor meglátogattuk. Tanársegédei már minden előkészületet megtettek a műtéthez. — Egy-két perc inulva uj emberélelet mentünk meg — mondja szerényen. — Tervem, terveim vannak! Három célt tűztem ki magam elé. Nagy célok, de azt hiszem, megvalósíthatom őket. A gondjaimra bízott ápoltakat boldogan ás egészségesen, akarom kibocsátani innen a szenvedések házából. Másik célom a fiatal orvosgeneráció kiképzése. A legfontosabb magyar érdekek egyike az, hogy nőgyógyászaink tökéletes képzettséget nyerjenek. Nem közömbös az sem, hogy a klinikán működő fiatal orvoskollégáim mennyire izmosodnak és specializálódnak. Ha ezeket sikerül elérnem és sikerül megvalósítani terveimet, boldog leszek, mert akkor küldetésemnek megfeleltem. Az uj klinika elhelyezése és beosztása telji's.n megnyerte tetszésemet. A klinika terveit még Kubinyi professzor beszélte meg Korb Flórissal, aki az egyetemi építkezések legkiválóbb ismerője. így modern és megfelelő lesz az uj klinikai épület. Természetesen minden attól függ, hogy milyen lesz a klinika berendezése. A berendezési költségvetést már én készítem cl és így ha költségvetésemet elfogadják, a szegedi nőgyógyászati klinika a legmodernebb lesz az országban. Elmondotta még dr. Berecz professzor, hogy az uj klinikát 150 beteg befogadására késziSok fájdalomtól kíméli meg magát és talán veszélyesebb bajoknak veszi elejét, ha fejfájás első tüneteinél rögtön vesz A fájdalmak rövidesen megszűnnek és gyakran egy erős meghűlésnek vesszük elejét. SP^i Kérdezze meg orvosát. Valódi csak az eredeti „jfteMekáñciití" csomagolásban. Minden gyógyszertárban kapható. lik. A bábaképző továbbra is megmarad a klinika égisze alatt és csak későbbi időikérdése az, hogy mi történik a bábaképző intézettel. A nőgyógyászat jelenlegi állásáról elmondotta dr. Berecz János, hogy két nagy probléma vár megoldásra. Az operatív beavatkozás ma már minden téreu szinte tökéletesnek mondható. Megoldatlan azonban a rák problémája. A világ legnagyobb jótevője az lesz. aki a rák orvosszerét megismeri. Tanácslalanul áll még mindig a tudomány a később fellépő gyermekágyi láz esetében is. Ezután rátért a professzor arra, hogy SzePÄTZAUER triple-sec, cherry-brandy, marasquino 32 geden az anya- és csecsemővédelem intenzív kiépítésére van szükség. E kérdést állandóan napirenden akarja tartani és annak kifejlesztése érdekében minden erejével megindítja a társadalmi harcot. Beszélgetésünk ezután megszakadt. ^ — Az előkészületek megtörténtek — ielenlelte az egyik tanársegéd. Dr. Berecz János a bejelentésre felkelt és sietve búcsúzott. Az első szegedi operációja volt kedden délután. (n.S.) I AWMMMMMMIMMMAMMV Amikor az adótiszt fogat huz és a páciens káromkodik. (A Délmagyarország munkatársától) Érdekes káromkodási ;>büupör< zajlott lc tegnap délelőtt Petkóczy kibágási biró elölt. A vádlottak padján egy őszbecsavarodott alsótanyai magyar ült, aki ellen F. B. nyugalmazott városi adóliszt feljelentése alapján indult meg a kihágási eljárás. A vád az volt az öreg ellen, hogy a tanyai kisvasuton nemrég összeütközésbe került az erkölcsök hatályosabb védelméről s z ő1 ó miniszteri rendelettel, ami magyarul annyit jelent, hogy az öreg magyar csúnyán elkáromkodta magát. — Megértette a vádat? — kérdezte szigorúan a kihágási biró. — Mögértöltem kérem, de azér nem érzem én bűnösnek magamat. — Hát mondja el szép sorjában, hogy történt a dolog. Az öreg magyar ineghuzgálla a kabátját, forgatoll néhányat a kalapján, azután nagy szakértelemmel megkezdte a tényállás ismertetését. — Ugy vót az kérem, hogy a városba vöt dogom. Mögváltpttam a bilétát és fölültem a kis\asutra. Ahogy beigyekszök a bagonvbu, látom ám, hogy tele van egészen. Kosár vót nálam,, hát gondntam, hogy ha mán én nem is ülhetök le, legalább a kosarat dughassam a pad alá. Ott ült a közelemben ez az ur ni — itt rámutatott a vádlott feljelentőjére —, szépen alája tőttem a kosarat. Nem letszött neki. Rám szót, hogy vögyem cl alula a kosarat. Mérges lőttem, aztán oldalvást ránéztem. Akkó láttam, hogy mán tanákozlunk valahun. Ez a ur vót az, aki kihúzta a fogamat, aztán a rossz h elyött a jót húzta ki. Nagyon fölindultam éa bizony kiszaladt a számon a vélemény, mert hát ha mán kihúzta a jó fogamat, legalább ne vött vőn a el érte még két liter t e f ö 11 is. így történt kérőm. Borzasztó derültség támadt az öreg előadása közben, aki most is mérgesen méregette végig följelentőjét. A biró alig tudta kihirdetni Ítéletét. Harminc pengő birsággal sújtotta meg az öreget, mert véleménye túlságosan zaftos- volt a foghuzó adótisztről. Az Ítéletben t megnyugodott, de mérgesen rászólt távozás közj ben feljelentőjére: I . — Ezt is magának köszönhetem! Husz százalékkal felemelték a cipőárakat és a szeged! cipészek megszüntetik a hitelezést. Nyilatkozatok a bőrárak drágulásáról. (A Délin agyarország munkatársától) | A bőrárak nagyarányú emelkedése következtében • a szegedi cipészek husz százalékkal felemelték az ! í árakat. Szakosztályi ülésükön elhatározták azt is, hogy megszüntetik a hitelezést, rai-atán a borkereskedők tőlük is megvonták a hitelt. A fogyasztó közönség ezeket a híreket természetesen csakis megütközéssel veheti tudomásul, különösen most, télvíz idején, amikor nagyobb a cipőszükséglet. Kedden délelőtt tartott értekezletükön elhatái Vozták a szegedi cipészek, hogy országos mozgalmat iaidilanak a foljlon emelkedő hői-árak miatt saját és a fogyasztó közönség érdekébon, mert a drágulás a közönség fogyasztókép3sségót fogja csökkenteni. Elhatározták azt is, hogy ezt a kérdést a vasárnapi ipartestületi ülésen szóváteszik. Popper Ferenc, az Orion-bőrgyár igazgatója a következőket mondotla a Délmagyarország munkatársának a cipészipari szakosztály tegnapi ülésével kapcsolatban: — A helyzet az, hogy Magyarországon a készbőr ára még mindig nincs paritásban a külföldi árakkal. Ez az oka annak is, hogy a közelmúltban a magyar bőrgyárakat valósággal megrohanták a német és az angol bömagyfeereskedök, akik az öszszes készleteket összevásárolták, minden valószínűség szerint Oroszország számára. A bőrgyároso& természetesen örüllek ennek a nagy külföldi érdeklődésnek, mert a magyar piacnak nagyon minimális felvevő képessége van. Itt az emberek legnagyobb része egyetlen pár cipőt csináltat, vagy vesz egy esztendőben. A gyárakban tehát nagy készlelek halmozódlak fel és a külföldi { érdeklődés ezeknek a készleteknek az értékesii tésére adott alkalmat, amelyet a bőrgyárak teri mészetesen fel is használtak. A kész bőr dráguláséj nak azonban ez nem az egyedüli oka. Drágítja a bőrt a nyersbőr árának emelkedése is, bár még a nyersbőr ára sem érte el a külföldi paritást. Márciusban egy kiló nyersbőr ára vágóhídon átvéve 1 pengő 40 fillér volt, ma viszont 2 pengő 4 fillér. Márciusban egy kiló szintalp gyári ára kereskedők részére 7 pengő 20 fillér \olt, ma 0.60—10.40 pengő. — Ami a bőrkartellt íl'efi. ki kéli jelentenem,, hogy a közönséget ezen a téren félrevezették, mert a magyarországi bőrgyárak között bőrkartell nincs. Ilyen kartell létezéséről nem lehet beszélni. A Magyar Börgyárosok Országos Szövetsége keretében működik egy úgynevezett kondició-karteltj amelv azonban kizárólag a hitelezési és a fizetési! kérdésekkel foglalkozik. Ese a kartell azok ellett a borkereskedők ellen szól, akik tartozásaikat kilencven napon belül nem egyenlítik ki. Ha máa szakmákban, különösen a textillszakmában is lenne ilyen kondició-kartell, akkor nem következett volna be az utóbbi időben olyan sok fizetésképtelenség. Az úgynevezett árdrágító bőrkuriell nem létezik. Minden magyar bőrgyár külön-külön kalkulálja árait és minden bőrgyárnak más-más az árjegyzéke. Egy ismert nevű szegedi cipőkeresKe«» a követ« kezőket mondotta: — A szegedi iparosok tiltakozása, sajnos, nem igen számit, mert az árdrágulás nem Szegedről és nem Budapeslröl indult ki, hanem az a körülmény, hogy Amérika és Anglia jelent meg a piacon, de megjelent Oroszország is. Aa angol és amerikai kereskedők sorra járják a néniet és a magyar bőrgyárakat, egész rak tárak a I vásárolnak össze és nem törődnek az árral, összevásárolnak, elvisznek mindent és nem törődnek azzal, hogy a belföldi cipőgyárak mit szólnak ehez. Az itteni bőrgyárak természetesen örömmel értékesítik ilyen módon készleteiket és igy sem a cipőgyárakra, sem pedig a fogyasztó, közön« ségre szükségük nincsen. — Ennek a helyzetnek a hatása, egyelőre még nem mutatkozik, de három-négy hét muha nagy. arányú, lizenö!-huszonötszáza!ékos drágulásban nyilatkozik majd meg a cipőárak terén. Azt a cipőt, amelyet ma a kereskedő husz pengőért ad el' már most sem tudja huszonhat pengőnél ke< vesebbért pótolni. -- Nagy hibát követett ei a magyar kormány iá ezen a téren, amikor a bőrre vonatkozólag a k£ viteli Utóimat enyhítette, nem törődve azzal, hog.i a belföldön is megvan a borszükséglet. Az eny< hites következtében most már nemcsak u kész* bőrt, hanem a nyersbőrt is ¡¿viszik a orszáib'JÍ