Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-15 / 12. szám

Í32S január 15. DELMAGYARORSZ.íG Mtskolcora $2;ombaíon déluíán két kereskedőpár követett el öngyilkosságot (Eudapesti tudósítónk telefon jelentése.) Miskolcról jelentik: Szombaton délután két kereskedőpár kísérelt meg öngyilkosságot. Krausz Lajos és nejének a Széchenyi-uccán volt 35 évig jómenetelü cipöüzletük, amely a legismertebb cég volt Miskolcon. Nemrégen azonban a cég tönkrement. A 60 éves Krausz Lajos nem tudott elhelyezkedni és ezért feleségével együtt elkeseredésükben öngyilkosságot követlek el. Denaturált szeszben ismeretlen litotlák őket a kórházba. A másik öngyilkospár Schuxtrzenberg Miklós és neje, akiknek ugyancsak a Széchenyi-uccában volt üzletük, aspirinnel mérgezték meg magukat. Az ő állapotuk is súlyos. Az öngyilkosság oka még nem egészen bizonyos. Beszélnek anyagi okokról, de arról is, hogy Schwarzenbergné, amióta másfél évvel ezelőtt két fivérét agyonverték, folyton öngyilkosságot emlegetett és most férjét is rávette, hogy közömérget vettek be. Igen súlyos állapotban szál- | sen haljanak meg. A Képzőii*ilvészeti Társulat — Határozatképtelen. (A Délnéagyarország munkatársától.) A Képzőművészeti Társulat szombat délutánra tervezett választmányi ülésével visszavonhatatlanul bebizonyította, hogy nem életképes, akciókra a jelenlegi összetétele mellett egyáltalán nem alkalmas. A választmányi ülésen az ügyvezető igazgatón, dr. Gyuritza Sándoron és a titkáron, dr. Korpássy Gyulán kivül csak három tag jelent meg. A választmány ennélfogva, mint már annyi más esetben, ezúttal is határozatképtelen volt. A tagok érdeklődése ebben az egyesületben sohasem volt nagyarányú, hiszen a vezetőségben leginkább olyan urak foglalnak helyet, akiket társadalmi pozíciójukon kivül semmi más nem köt a művészet glóriás szekeréhez. A Képzőművészeti Társulatban még mindig nincs sem összetartás, sem munkakedv, sem felelősségérzet. Az ügyvezető igazgató és a titkár elkeseredetten könyvelik el a sorozatos határozatképtelenségeket, terveiket és indítványaikat ismét viszszacsusztatják a tarisznyájukba, amely ezúttal is egy tapasztalattal gazdagabb, egy reménnyel koldusabb lett. A választmányi ülést azért hivták össze, mert a társulat a Műcsarnok tavaszi tárlatának anyagát akarja márciusban lehozni. Határozni persze nem lehetett. Ellenben megtudtuk, hogy az Alföldi Festők Egyesületéről mi itt a vélemény. Ez igy hangzik: régi szegedit operaelőadásoktól — a kötelességszerű ftittylg. Iría: dr. Gaál Endre. Pár hónap előtt fütty hangzott a színházban. A tettes a rendőrbirósági tárgyaláson azzal védekezett, hogy véleményét a szinügyi bizottságban hangoztatta, ez azonban — zárt lévén az ülés — nyilvánosságra nem került. Az ülést e sorok irója vezette s az elhangzott támadás készteti arra, hogy most, amikor a másodfokú Ítélet után a kedélyek valószínűleg lecsillapultak, az ügy elvi részére visszatérjen. Az emiitelt üléseii a színigazgató előterjesztette a társulat névsorát, arra a kérdésre: ki lesz az operakarmester, azt felelte: Mitray Ernőt — De hiszen Mátray operaénekes, nem karmester! — hangzott fel az aggodalom. — Ezt nem tudtam, tuiut karmestert találtam itt és vettem át! — mondta az igazgató. A színház alapításával egyidős szinügyi bízott• Rag évek sorát) sok fontos és értékes javaslatot tett a vidéki színészet fejlesztése érdekében, emlékiratokkal, tervezetekkel ostromolta — a hatóság utján — a minisztériumokat, kezdeményezésére vezethető vissza, hogy a színházak ügye a belügyből a kultuszba került. Eveken keresztül követelte az operaelőadásokat, amire előbb általánosságban, majd az operaelőadások számának előírásával kötelezte is a szerződés az igazgatókat. A világ minden országában az operát tartják a színházak legmagasabb teljesítményének, erre áldoztak és áldoznak minden államban — Magyarországon is — legtöbbet, természetes tehát, a szakbizottság is követelte. Makó Lajost kivéve, minden színigazgató adott is Operát, tőbb-kevésebb sikerrel. Palágyl azonban kijelentette, hogy Szegednek nem kell az opera. Ezt nem igazolhatom, tapasztalatom szerint mindig az olyan előadás vonzotta legjobban a közönséget, amire az ftfargató legnagyobb gondot fordított. Krecsányi állandóan telt házak előtt adta a Görög rabszolgát, ugy, hogy utódjától hangosan követelte a közönség a darab szinrehozását, Makó Lajos — az utód — ki is hozta s a második előadáson kongott a nézőtér, ellenben zsúfolt házak előtt ment — Shakespeare és amikor muzsikus került az igazgatói székbe, bizony legnagyobb közönsége az operaelőadásoknak volt egész amíg be nem ütött a gazdasági válság, ami a színházakat tönkretette. De nemcsak Szegeden jutott csődbs a színház, hanem mindenütt az országban, minden direktor fizetésképtelen lelt, megbukott a nyolc fővárosi színház gazdája, az Unió. Bécsben, Berlinben egész sorát csukták be a színházaknak. Lehet vitatni Andor Zsigmond teljesítményeinek értékét és jelentőségét, de tény, hogy nemcsak a százszor látott Troubadurt, Rigolettot hozta színre, de Lohengrint, Farsangi lakodalmat, Szibériát, stb., sőt közvetlen megvette a Kis Marat cirnü operát és elsőnek hozta színre. Ennek a jelentőségét ismét lehet bírálni, de kétségtelen, hogy az első előadáson Itt voltak a minisztérium és a budapesti nagy lapok képviselői, i terjedelmes cikkekben méltányolták az előadást s előttem a »Pesti Hirlapt országos liirü zenekritikusa fejtette ki a zenei esemény jelentőségét. Olvastam egy Mascagni-intsrjut a nyáron, amiben a világhíres mester Európa operai viszonyairól nyilatkozott: »Magyarországon csak két helyea van opera: Budapesten és Szegeden.« Ilyen előzmények után, amikor a város a gazdasági válság bekövetkeztekor nem tartotta megrm&rt — örömmel üdvözöljük az alakulatot és reméljük, hogy barátságos összetartásban fogunk együttműködni. Mind a két egyesületnek más a célja és igy nem inkompatibilis, hogy az uj egyesület tagjai megmaradjanak nálunk is. A festők, szobrászok ezzel szemben már kiváltak a társulatból és az Alföldi Festők Egyesületében tömörültek. Az uj egyesület programját és célját a következőkben összegezték előttünk: — A gondolat a nagyemlékű Károlyi Lajostól ered, aki 1913-ban már meg akarta teremteni ezt az egyesületet. Most évek óta hiába erőlködtek a szegedi művészek, mig végre sok csalódás és kudarc után megtalálták a tömörülésben rejlő erőt és anyagi és erkölcsi érdekeik tudata összehozta őket. Képírók és képfaragók, építészek és iparművészek egy táborba jöttek a magyar vidéki kultura föllendítésére. Helyet akarnak az alföldi napon, művésztelepet, müvészházat, rendszeres kiállítási alkalmat, azt akarják, hogy az otthon, az ucca, a színpad, a város szépítésének föladataival őket bízzák meg. Remélhető, hogy ez a tüz állandó, világító és melegítő pásztortűz marad a mai magyar éjben. És hogy a jobb hajnalt is sietteti. Az Alföldi Művészek Egyesülete békés megértéssel akar együtt dolgozni és alkotni a többi tényezővel és csak egy harcot akar: a közöny és a müvésziellenség ellen. MegérfsezeW a világhírű selyem Siaffisnya. 71 Lampe! és Hegyi cépé! minden színben Jkap&aíó. Minden púiéit garancia. adhatónak az igazgató által kért s a Bizottság állal javasolt százmilliót, most, amikor a város költségvetésbe 170.000 pengőt — több mint kétmilliárdot irányoztak elő a színházra, a szakbizottság részéről kétségtelenül jogosult volt az a kérdés, ki lesz az operakarmester és jogosult operakarmester kivánása. Senki se vonja kétségbe, hogy Mátray Ernő képes operát vezényelni, hiszen képzett énekes, operarendező, igazolta is képességeit, — de: töméntelen sokszor hallottuk a Troubadurt, Rigolettot, stb. olasz operákat tűrhető előadásbau, egyszer aztán vérbeli olasz karmester velte kezéba a vezénylőpálcát és egészen más, uj előadást élveztünk. Ilire ment, sietett mindenki megnézni, A Sevillai borbélyt is láttuk sokszor, de egyszer eljött Szegedre az Operaház együttese Fleiscber Antal karnagy vezetésével és mintha nem is ugyanaz a darab lett volna, amit eddig ismertünk. Ez az ur kiváló karmester — máskép nem hivták volna például Barcelonába dirigálni és van az Operaháznak több kiváló karmestere és mégis folyton olvasom, hogy Kerner távozásával nagy a hiány s a zenei körök a főzeneigazgatói állás betöltését követelik. A mult évben előadta az Operaház Fideliot, a kritika képzelhetlen lesújtó volt, most meghívták a berlini városi Operaház karmesterét s a kritika valósággal áradozott a dicsérettől — végre megkaptuk Fideliot. Az előfordult incidens háttere tehát nem kötözködés, vagy feltűnni vágyás, hanem kötelesség és felelősségérzet. Szegeden sok dalárda működik, mindegyik je. lentős munkása a zenei életnek, kiváló szorgalmas, képzett urak a karmesterek, de mégis csak különbség van, ha Kőnig Péter, vagy ha Csornák Elemér vezényel. És nem tudom mit szólna a zene iránt érdeklődő ma már szépszámú közönség, ha a filharmónikusok hangversenyeit az ezreddobos, a tambour major vezényelné és — nem Fichtner Sándor. Pedig &z emiitett urat én már Tiallottam nem, is egyszer kifogástalanul dirigálni. KORZÓ MOZI Január 16, 17., 18-án, hétfőn, kedden És sz?rdSn CONRAD VESDT parádés alakítása : [ A a; orvos, aki öli.. Párbaj a végzetíel 10 felvonásban. — AzonWvü!: A levegő banditái. Kalandor dríma 6 felvonásban. ! Előadások kezdete vaaár- és ünnepnap fái 3, fél 5, fél 7 és 1 fái 9 árakor, hiíköznap fél 5, fél 7 ís fél 9 órakor kezdődne* rvsier autó s 0 <№i»nMw utakra városi használatra ("taxi) a legalkalmasabb, tsi Megrendelhető Vörösnél, Attila vr-r •:. V.-.-V -í>-o:. f(.l"fonón lőrehaladott idény miatt az összes raktáron levő kész férfi-, fiu- éa gyermekruhák, télikabátok, szőrmést ekecsek mélyen leszállított árban kaphatók 61 VftJDH és FODOR cégnél Szeged, gárolyi-ucca 1. szám, Városi bérház. Els&renűü uri axabósdg. Telefon 18—34.