Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-10 / 282. szám

1927 (lccemoer lu. DÉLMAGYAROKSZAG Méráék siián! HÜC ruhft-divafáruház V X I? X Q7 1 lí^r^ A Legelegánsabb^ szafeosag-a- emeSeíl oszíáiya Uvvn Legkedvezőbb! A nagyobb leadóállomások mai miisora. Budapest 557.5. 9.30, 12 és 15: Hirek, közgazda­ság. 19: »Mit és kit idézek?« Irodalmi rejtvényver­seny. 20.50: Hangverseny. 22.30—1: Pertis Jenő és cigányzenekarának hangversenye. — Bécs 517.2, 577. 11: Délelőtti zene. 16: I. Geiger zenekarának hangversenye. 19.15: Hermann Bohr »Der Franzl« cimü ötfelvonásos színjátékának közvetítése. — Berlin 483.9, 568. 17: Szórakoztató zene. 20.30: »Ich Schalte um«, revue. — Bern 411. 20: Mandolin­hangverseny. 21.20: Szórakoztató zene. — Frank­furt a/M. 428.6- 16.30: A házizenekar hangversenye. 20.15: Miguel Slobet spanyol gitármüvésznő hang­versenye. 21.15: Tarka-est. — Hamburg 394.7. 16 óra 15 perc: Délutáni hangverseny. 20: Lemmel­cmlék-est. Utána hangversenyátvitel. — Milánó 545. 17: Szórakoztató zene. 21: G. Donizetti »Don Pasquale« cimü operájának közvetítése. — Münc­hen 585.7. 14.30: Gramofönzene. 19.30: »A\vatsch­gaui pestis <, novella (I. Wassermann). 21.20: Ka­baré. 2.30: Szórakoztató zene. — Nápoly 333.3. 17 óra 10 perc: Carla SpineHi (szoprán) hangversenye, 21: Könnyű zene. — Róma 450. 17.30: Zenekari hangverseny. — Stockholm 4545, 17: A Nobcl-dij átadásának ünnepélye, hangverseny. 19: Régi lánc­zene. 20.15: Kabaré. 22: Tánczene. 23: Kabaré. 23 óra 15^ perc: Tánczene. — Zürich 588. 16: Szóra­koztató^ zene, 22.10: Tánczene. BgHI tesmamtssMü-itiimm, B Nők, férfiak és gyer­mekek részére a legcélszerűbb SegszeiÉ és L részletfize­tésre ÉS Kaplsulá KARÁCSONY; AJÁNDÉK Divat női kabát. P 36'­Fira posztó kaftéi cn>. szőrmével . " Rips kabátok „ FMülfBnvP 35" Szegezi,. K.(sl<&men mi. 5„! Seál elecfric bunda P 250.1 .Miűde&féís tííösaoéfe iíapliaíéjí, ugy színién {áviíá&okal Ss elfogadok.; «. CttSí; V IICfS C ; . Fo-RbncrrrfrSzittffar TIveiMR: H i 56 — De ostobaság a részükről, hiszen ezzel minket is belckergetnek a háborúba, — Ugy látszik, erre is számítottak. — Ugy? — mondta Mr. Britling, leült és dü­hösen megfogta a teás-csészéjét. — Hárman három ellen, — mondta a2 egyik vendég, a hadviselő hatalmakat számolgatva. — Itália nem megy velük, — felelt Manning. Itália velünk érez, a legrosszabb esetben sem­leges marad. Viszont Japán velünk fog tartani. — Ez tisztára őrület, a német nép öngyil­kossága, — mondta Lady Meadee. — Csak nem akarják felvenni a harcot a franciákkal és az oroszokkal egyszerre? — Ez a háború sokkal tovább fog tartani, mint gondolják, — mondta Manning. — A németek számítanak a győzelemre, az pedig nem megy majd olyan könnyen. — Mi vagyunk többségben. — Dc ők nagyszerűen fel vannak szerelve. — Németország nem nyerheti meg ezt a há­borút, — jelentette ki Mr. Britling. — Nem­csak seregek állnak velük szemben, hanem a világ legnagyobb népeinek a szive, az esze, a szabadságösztöne is. Ha nincsenek fegyvereink, tovább fog tartani a dolog, dc a végeredmény ugyanaz lesz. Az egész világ utálta már a hen­cegésüket, a fegyvercsörgeiésüket, a felvonu­lásaikat. A székek felé fordultak és a gondolatai han­gos előadásra ragadták: — Ez nem olyan háború, amelyet a puskák és szuronyok száma dönt el. Le kell ráznunk magunkról a német lidércnyomást, különben megfulladunk. Nem érlek a stratégiához, nem tudom, mit mondanak a politikusok, én a kö­zönséges emberek józan eszével gondolkodom. Bizlosra veszem, hogy sok millió ember öröm­mel odaadja az utolsó fillérjét, az utolsó csepp vérét azért, hogy a kardcsörtető kísértetet ki­űzzék Euróbából. De nemcsak ilt, hanem Ame­rikában is. Csak tartsák oda a németek pán­célos öklüket egyszer-kétszer Amerika orra alá, maguk ellen zúdítják az újvilágot is. Itália is hozzánk pártol. Franciaország hő­siesen l'og védekezni, keményebben, mint ahogy a németek gondolják. Számitok arra, hogy a németek felszerelése jobb. Mondjuk, hogy száz­ezer gépfegyverük'van, a térképeik tökélete­sek, a kémhálózatuk elsőrangú. Lehet, hogy eleinte győzni fognak és eleinte szörnyű vere­ségek várnak ránk. Mindez nem számit. A németek kitűnő technikusok, de fogalmuk sincs az emberi lélekről. Nem is sejtik, mi­lyen haragot, milyen í'elháborrodást, milyen ellenállást ébresztenek a civilizált világ töme­geiben. Hiszen a modern liberalizmus és az egész kultura alapja az a hit volt, hogy nem lehet többé háború. Ök megcáfolták ezt a lii­lel és vissza akarják hozni a barbárság korát. Ezért lakolni fognak! — Szóval hosszú és elkeseredett háború lesz, ugye'.' — kérdezte Lady Meade. — Akár hosszú lesz, akár rövid, de Német­ország bukásával fog végződni. És uem hi­szem, hogy hosszú lesz. E tekintetben nem vagyok Mauninggel egy véleményen. Egy olyan nagy nép, mint a.ijémet, uenj állhat soká ahá­boíUS őrület hatat* alatt. city a ud­vari párt és a katonai fcörőfc a&rjáfc a hábo­rút. Pákényszerjtették a népre. Amíg jól megy, nem is lesz semmi bajuk. De ha egyszer meg­állítjuk és visszaverjük őket, akkor a német nép is megmozdul. Egyszerre megváltozik a szellemük, akárcsak annak idején Jena után... A vendégek egyike megszólalt: — Willie Nixon, aki tegnap jött meg Ham­burgból, azt meséli, hogy biztosan számítanak Páris és Pétervár bevételére. Remélik, hogy i karácsonyra végeznek velünk. — Londont nem akarják elfoglalni? — London nem számit náluk. Azt hiszik, hogy néhány Zeppelin elég lesz a megrémité­siinkre. — Milyen vakok! — kiáltott fel Mr. Britling. XIII. Mr. Britling maga volt legjobban." meglepve attól a heves szónoklattól, amit Lady Homár­tynéknál tartott. Nem is gondolta volna, hogy a teuton militarizmus fenyegetőzéseinek a be­váltása ennyire ki fogja hozni a bodrából. Igaz, hogy mindig kinevette a háborús rémlátókat és bosszantó volt, hogy nekik lett igazuk. De ennyire dühbe jönni! Felsült, mint a védőügy­véd, akit maga a vádlott cáfol meg. Mr. Britling szótlanul, csak magában füs­tölögve, ballagott haza a falun keresztül a fe­leségével. Mindenféle válogatott szidalmakkal1 illette magában a Kaisert és Kruppot. »Krupp és a Kaiser«, ez a kézenfekvő alliteráció egé­szen jól jött. Krupp és a Kaiser szimbolizálta és egyesitette mindazt, ami rossz volt a kö­zépkorban és ami rossz a technika csodáinak modern uj korszakában. — Tisztességes ember számára lehetetlen lesz élni ebben a világban, ha a németek győznek! — kiáltott fel Mr. Britling váratlanul, a felesége legnagyobb csodálkozására. — Vagy elpusztítjuk őket, vagy mi pusz­tulunk... (Folyt, köv.); Felelős szerkesztő: PÁSZTOR JÓZSEF, Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarország Hiríap- és Nyomdavállalat Rt. könyvnyomdájában, Szeged. ' Félselyem ssőernyök 10 részes divatos kivitelben J.O.™ Pengőtől feljebb Kötött ruhák, feafsáíok, pullowerek a legjobb és legfinomabb kivitelben, a legolcsóbb árakon | Selyem, Flór «. Gyapjú* | harisnya Különlegességek Selyem,, Flér Gyapjú* j [ MdfaMfölí nagy választékban Zacharfas és fflammerli i$ cérna és svéd keztyük legolcsóbban tes;erezhstők , Tsa ÉS ss cégnél Kárász ucca S. Szeged. Telefon 11—02.

Next

/
Oldalképek
Tartalom