Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-10 / 282. szám

SZEGED : Szerkesztőség : Dcftk Ferenc ucca 2. Telefon: 13—33.^Klodóhlvaiol, (tölciönkönyvlAr éa Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 306. «- Nyomda: löw Liptói ucca 19- Telefon: 1©—34.« » « » « » Szombat, 1927 december 10 0 0 0 III. ÉVFOLYAM 2SZ. SZAM MAKÓ: SzerkeszlCség és kladóhlvalal: Url ucca 6. Telefon: ISI. szém.« » « » « >» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesziőség és kladóhlvolnl: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » K » Előiizelósi ára havonta 3-20, vidéken és a Ittvárosban 3-flO, killfűlrtiin 6-íO jicagö. Egyes szám lö, vasár- és anuepnap 24 fillér ni Várad. Várad köves utcáin Lovak acél körme csattog. Egy régi magyar költő, nagy és igaz költő irta ezt a két szemléletes sort, nem mai dolgokról, hanem a középkorról, amelyet sötétnek neveznek és amikor Szent Lászlónak, Isten vitézének, a keresztény és nemzeti eszmék valóban szeplőtelen és dicsőséges lovagjának hadai robogtak a kőrösparii város kövein a Királyhágón túlra, hogy a barbár és pogány /kun hordák vakmerő és oktalan támadásai ellen diadalmasan megvédelmezzék a kereszténységet és magyarságot. Szent László városa, ..amclv a magyar Arno mentén az olasz és magyar kultura szerencsés találkozásából nőtt naggyá és széppé, sok szomorú és keserű viszontagságon és megpróbáltatáson ment keresztül Szent László király csatabárdos és keresztes átvonulása óta. Rogerius mester, a váradi kanonok a maga siralmas énekében megkapcan és meghatóan ecseteli a tatárok dulásának rettenetességet és Szalárdi János uram is hosszú fejezeteket szentel ugyancsak siralmas krónikájában a török veszedelemnek, jamely János király békés és munkás városát 'állandóan fenyegette és megbolygatta. A századok viharait megállotta Várad és az; idők folyamán a legdúsabb és leghangosabb magyar várossá fejlődölt, a vidék ipari, kereskedelmi, irodalmi és művészeti életének eleven és termékeny gócpontjává. Mindenféle jaj és felekezet, rend és rang, tehetség és tudás, ügyesség és okosság egyesültek ebben a gyönyörű kis nagyvárosban, amelyet a peceparti Párisnalc és a magyar Athének egyaránt és joggal nevezett, hol becézve, hol tréfásan, de ní'indig szeretettel és becsüléssel, a hazai közvélemény. Ebben a városban, amely valaha Pázmány Péter rezidenciája volt, mindenféle vallások főpapjai és mindenféle ármádiák vezetői, bihari nemesség és városi zsidóság, papok és színészek, tanárok és tollforgatók testvéri megértésben és a magyar élet örömében egyesüllek és a század első negyedében nem Részen váratlanul és véletlenül egy olyan csodálatos reneszánsz indult ki ebből a színes, meleg, vérmes és lármás városból, amely egy csapásra elintézte a magyar irodalomnak évtizedeken át olyan hiába hánylorgatolt decentralizációját és egyúttal a modern magyar lírai költészet győzelmes forradalmát is tető alá hozta. Várad, amelyet Ady Endre (aki váradi redakciókban álmodozott, dalolgatott és kardoskodott éveken keresztül) töredék regényében olyan találóan a vér városának nevezett, egyszerre csak a Holnap városa lett, amelynek irodalmi csapatáról és harcairól egy ország beszélt és amely felé figyelve, érdeklődve egy ország közvéleménye fordult. A váradi bodegában, ahol a vak Gyula cigány húzta az uj kuruc versek és istenes énekek költőjének fülébe a régi betyárdalokat, az Emke cs a Royal márványasztalainál, a kopottas és füstös redakciókban és a fényes és illatos cukrászdákban, valamint a Kis Pipa és a Kék macska piros és fehér asztalainál megszületett egy uj magyar költészet, egy uj szellem, egy uj irány, amely diadalmasan terjedt és hatott és amelynek vezére, lelke, ma már halhatatlan és verhetetlen hőse Ady Endre, aki Szent László városának hideg holdas és meleg káprázatos éjszakáiban nőtt, nőtt, egészen a csillagokig. s Néhány nap előtt Szeged költője áhilattal és megilletődve állolt Debrecenben, a maradandóság városában egy emléktábla előtt, amely a nagytemplom tövében, Boeskay és Csokonai, a harcos és dalos magyarok szobraihoz közel az ifjú Ady Endre egykori hajlékát jelölte meg. Szeged költője Mikszáth, Gárdonyi és Tömörkény városának üdvözlete mellett a régi Váradnak, a Holnap városának köszöntését is hozta és tolmácsolta. A régi Váradot idézte, amelynek redakciói mélyén a fiatal Ady a magyar liberálizmus és demokrácia, a magyai- szabadság és haladás hitét és reményét hirdette, lelkesedéssel és bizalommal. És ime, most, néhány .nap múlva, jött hozr zánk az uj Váradnak, az- idegenné rabolt, de szellemében magyarnak maradt Váradnak szomorú és keserves üzenete, amely vérről és gyalázalról ad hirt a mondvacsinált határokon keresztül. Vérről, amely nem az életet és fejlődést lükteti, hanem amely a pusztulásba omlik, meddőn, halálosan. Ady Endre városa néhány napon* át barbár és balga rombolók balkáni kalandjainak tanyája lett. Várad kövecses utcáin . LoVak acél körme csattog. De e perc-emberkék dáridója se íog sokáig tartani. Emberi és magyar erők jönnek és győznek, ami vetésünk érik és az idő nekünk dolgozik. A fene fátumok után következik a történelem logikája. A téboly után az igazság. Ami arany volt, arany marad - - mondja Jókai hőse. Mi pedig azt mondjuk, de hisszük és tudjuk is, hogy ami Várad volt. az Várad marad. I szenátusban Románia nemzeti szégyenének nevezték a nagyváradi, kolozsvári és brasséi > iliákvéreagzéseket. Kolozsvárott hat zsinagógát perzselek fel. — „B hatéságok nyugodtan nézték, amig a diákhorda kitoiüMa magái". — Váradon háromszázhúsz magyar munkást tartóztattak le. Részletes Msilás a szenátus üléséről, aliofl az eddig nem ismert megdöbbentő adatokat tárták fel. (Budapesti tudósítónk tele/onjeierúéce.) | enyhítették, részletesen foglalkoznak az ErBukarestből jelentik: A lapok, amelyek eddig j délyben történtekkel. A különböző lapjelena cenzúra miatt nem írhattak az erdélyi véres i tések szerint eseményekről, ma reggel, miután a cenzúrái ' a Kolozsváron okosoií 1tár jóval nagyobb, mint Nagyváradon. A Koozsvárolt elpusztult értékeket 100 millió leira becsülik. A Kolozsvári Kereskedők Szövetsége csütörtökön ülést tartott, amelyen a szövetség román nemzetiségű elnökének javaslalára ugy határoztak, hogy hétfő délig minden üzletet zárva tartanak, iünteléskéa a diákság vandái pusztításai és a hatóságok passzív magatartása miatt. A gyűlésen heves kifakadások hangzottak el a kolozsvári hatóságok ellen, amelyek semmit sem tettek a rombolás megakadályozására. Az a négy különvonat, amely a diákokat szállította vissza Nagyváradról Bukarestbe, a Kolozsvár—bukaresti utat minden további incidens nélkül tette meg, Brassóiban ugyan megkísérelték a diákok a kiszállást, de az állomáson összpontosított katonaság visszazavaria őket a vasúti kocsikba. Bukarestben a diákok n Malmaizon laktanyába vannak internálva, ahonnan csupán 30 diákleányt bocsátotlak eddig szabadon. A vizsgálatot a Manoilescu pörből jól ismert Carabancea ezredes vezeti. A Lupta közlése szerint a negyedik különvonat egyik kocsijában lefoglalták a zsákmányi, a legkülönbözőbb árucikkeket, amelyeket Kolozsvárról és Nagyváradról raboltak el. Holnap van az ölödik évfordulója annak, hogy az antiszemita mozgalom megindult, amelyet a diákok istentiszteletekkel és népgyülésekkel akartak megünnepelni. A kormány ugy ez istentiszteletek, mint a népgyűlések tartását betiltotta, mindennemű csoportosulás tilos, az ellenszegülőket lei adóztatják és haditörvényszék elé álliífák. A három kormánylap kivételével a bukaresti lapok hevesen támadják Duca belügyminisztert, aki megtiltotta a lapoknak, hogy az eseményekről írjanak. Tatarescu belügyi államtitkárt is támadják, akinek erélytelenséget és elővigyázatlaa| ságot vágnak a szemébe. Valamennyi lap elitéli J a történteket és a kormányt erélyes intézkedésekre | szólítják fel. A nem se ti parasztpárt a történtekért a Kormányt teszi felelőssé, mert mindent megengedett a diákságnak, liogy • J maga pártjára hódítsa őket, A szenátus mai Ülésén végig a véres erdélyi események körül forgott! meg a kormányt, _ a vita. Eli Berkoviz zsidó szenátor interpellálta I! — Ezek az események — 'ffixtMÍÁ —