Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-06 / 279. szám

DÉLMAGYARORSZÁG % Sósig FÖLDES SÍSSÍÖBI KÁRÁSZ UCCA2SS; A lanács nem ad káríériíési a háború alatt elkobzott cipők tulajdonosának. Háromszáz elkobzott cipő uíja a közélelmezési hivataltól a város tanácsáig. (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt már a Délmagyarország arról az érdekes kártérítési igényről, amelyet egy szegedi cipészmesíer jelentett be a város tanácsánál egy liáboru alatt keletkezett kihágási ügy epilógusakent. A cipészmester a háború utolsó évében valamilyen árdrágító, vagy árufelhalmozó kihágást követett el, amelyért megindult ellene a kihágási eljárás. A rendőri büntetőbíróság. amely akkor még városi hatóság volt, tárgyalta le elsőfokon a kihágási ügyet és a cipészmestert vétkesnek mondva ki, pénzbüntetésre itélte, de mellékbüntetésként elrendelte a raktárában lévő közel háromszáz -pár cipő elkobzását is, majd az elkobzott cipők kiárusításai is foganatosította a rokka"talap javára. A lanács, mint másodfokú hatóság az elsőfokú iiélclet indokainál fogva helybenhagyta és a közélelmezési hivatalt bízta meg az elkobzott cipők kiárusításával. A lefoglalt cipőket be is szállitották a hivatal raktárába és megkezdték a kiárusítást. Az elitélt cipész azonban nem nyugodott bele az ítéletbe, felfolyamodott ellene a belügycipészmestert, de az ítéletet ugy változtatta meg, hogy a várost kötelezte a lefoglalt cipőmennyiség még el nem adott részének kiadására és az eladott cipők árának kifizetésére is. A tanács a miniszter rendelkezését 1923-ban hajtotta végre és kifizetett a cipészmesternek hétezerkétszáz koronát, függetlenül az időközben bekövetkezett koronaromlástól. A cipészmester most négy év után valorizáció és kártérítés cimén háromszázmillió koronát kért a várostól. A tauács a különös kérelemmel már foglalkozott egyszer, de határozatot nem hozott, hanem elrendelte a régi kihágási ügyre vonatkozó iratok beszerzését. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok hétfőn ismertette ezeket az iratokat, amelyekből kiderült, hogy a cipészmester állításai megfelelnek a valóságnak, de a tiszti ügyészség véleménye szerint kártérítésnek még sincs helye, mert a város hatósága a belügyminiszter döntését annak leérkezése után nyomban végrehajtotta, mulasztás tehát nem terheli és nem lehet felelős a pénz elértéktelenedéséért sem. A tanács a tiszti ügyészség véleménye alapminiszterhez, aki évek múlva az ítéletet hely- i ján kimondotta, hogy nem fizet kártérítést a íJBitÜfVia ugyan, vétkesnek mondotta ki a j ctyészmestérnek. i Un • rmiipnv 20—25 évre kölcsönözni, afikör az iparosság is jó három esztendeig. Ha erre az IOKSz nem hajlandó, indítsanak országos mozgalmat és a nagygyűlés tiltakozzék az iparosság g! segítés ilyen formája ellen. - - ' Berg János indítványát szvtffp legyhtogulao foffadja el a nagygyűlés. ~ • Gábor István, a vásárhelyi ipartestület elnöke elmondotta ezután, hogy Vásárhelyen ilyen feltételek mellett 9—9 és fél százalékért lehet kapni kölcsönt. Az IOKSz könyöradományára tehát nincs szükség. ~ Kertész József, az ipartestület nőiruházati osztályának elnöke sulyos szavakban bélyegezte meg az IOKSz iparostámogatását. Indítványozta, hogy országos tiltakozó gyűlésen követeljék a kormánytól, hogy vonja vissza az IOKSz-tól a milliárdokat. Kis Géza, a husipari szakosztály elnöke humbugnak mondja az egész hiteltervezetet. Követeli a kormánytól, hogy_ közvetlen hitelt adjon. Körmendy Mátyás indítványára elhatározták, hogy a kamarai körzet ipartestületei)-1 nek gyűlését rendszeresitik. Az elnök ezután kimondotta a szegedi kereskedelmi és iparkamarai körzet területén lévő Ipartestületek Szövetségének megalakulását. Elnöknek Körmendi] Mátyást, alelnököknek Gombos Istvánt és Csende Gyulát választották meg. Véres verekedés a Sélegy§ú3si vásár mán. f.t Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn reggel Szeged-állomásra a Félegyháza felől jövő vonaton egy súlyosan megsebesült embert hoztak Szegedre. Az állomásra kihívott mentők megállapították, hogy a súlyosan sebesült egyén Szekeres Imre 21 éves, Bécsi-köruton lakó hcntessegéddel azonos. Szekeres a nyakán és mellén szenvedett sulyos sérüléseket. Szekeres Imre elmondotta, hogy résztvett a félegyházai vásáron, ahol összeszólalkozott mm*Miwww ^.'vwwwiftwy néhány odavaló mesteremberrel. Az összeszólalkozást tettlegesség követte. Szekeresre két ember támadt. Védekezett, előrántotta zsebkését, de ellenfelei, akik túlerőben voltak, leütötték és több helyen súlyosan megsebesítették. ' . . _ A félegyházai rendőrség nemsokára előállította a tetteseket, akik azzal védekeztek, hogy önvédelemből szúrták le Szekeres Imrét. A nyomozás tovább folyik, hogy a rejtélyes szurkálás körülményeit kiderítsék. 99' ,A kormány Inkább az adók csökkentésével és" munkaalkalmakkal sepísen az iparosságon, mint ^adminisztrációs* kölcsönnel". Megalakult a szegedi kamarai körzet ipartestületének szövetsége. (A Délmagyarország munkatársától.) Az IOKSz által kibocsájtott kisipari hiteltervezet élénken foglalkoztatja a szegcdi kamara területén élő kisiparosságot. Vasárnap szinte demonstrációszerűen tüntettek a nehéz feltételű kisipari hitel ellen azon a nagygyűlésen, amelyet ebben az ügyben hívott össze a szegedi ipartestület. A gyűlésen Körmendy Mátyás elnökölt, dr. Gyuris István ipartestületi titkár ismertette az IOKSz leiratát, amely szerint az 1,200.000 pengős állami kölcsönből a szegedi kamarai kerület 175.000 pengőt kap. A kölcsönből csak olyan iparos kaphat, akinek háza, vagy földje van, amelyre a kölcsönt első helyen betábláznák, vagy pedig kézizálogot ad, esetleg két kezest állit. A kölcsön háromtól hat hónapra terjedő időre szól, a kamattétel az adminisztrációs költségekkel együtt 12 százalékot tesz ki. Gombos Istváu, a szegedi ipartestület férfiruházati szakosztályának elnöke kemény szavakkal itélte el felszólalásában ezt az akciót. A kormány inkább az adók csönkkentésével bői akar hitelt adni — mondotta —, ne "ilyen nagy adminisztrációval dolgozó szervezet utján adjon. Az IOKSz az államtól négy százaléikért kapja a pénzt, amihez ő legalább nyolc száz&lék költségei csap. 12 százalékért pedig jótállóval bárhol lehet kapni pénzt. Szállítsák le a kamatlágat, egyszerűsítsék az adminiszttrációt és ha majd nyolc százalékért adják, akkor majd igénybev-esszük. Gombos ezután a következő indítványt terjesztette az értekezlet elé: Ha a kormány segélyezni akarja a kisiparosságot, akkor ezt ne az IOKSz utján tegye, hanem a helyi ipartestületek irányítása és ellenőrzése mellett a helyi bankok utján. A kamatláb nem lehet több, mint hét, esetleg nyolc százalék. Javasolja, hogy indítványát a pénzügyi kormányhoz terjesszék fel. A nagygyűlés Gombos István indítványát egyhangúlag elfogadta. Berg János bejelenti ezután, hogy a cipészipari szakosztály már foglalkozott a kérdéssel és a következő határozatot hozta: írjon fel a gyűlés az lOKSz-hoz, hogy enyhítsék a kölcsön feltételeit, szállítsák le a kamatlábat ®ajefc-föe A s p i r i p tablettáknak Ogyeljünk a i5!c5 papiríii'áll 1 szovjet és a leszerelés. London, december 5. Litvinov az Observet genfi levelezőjének adott nyilatkozatában kijelentelte, hogy Szovjetoroszország nem hiszi, hogy a leszerelés ügyében félmunkát lehet végezni. Szovjetoroszország mégis készül arra, hogy minden kompromisszumot támogasson és a legkisebb eredményt is örömmel üdvözli, Az Angliához való viszonyt is helyreállítják, mihelyt az angol kormány erre hajlandóságot mutat. " " Arcképes Igazolványba ténvképtk, levelezőlapok, családi £s csop: r k*pek legolcsóbban C 3 m A n V i fényképésznél, ierney hazban, csimuuyi orzó Mozival rgeraben. 2o5 Arany, és monkmdkalmak teremtésével siessen az ipa- i és ne hat hónapra, hanem három esztendőre j ross&a segítségére. Es ha már a mi filléreink- ' adják. Amikor a kisgazdáknak tud a körmfiny \ Jbrlllfáitts ki Kdser éttermei Budapest, * eréz Köruí 4 í Fisc&er feszvereU Órás-ékszerész Teleícn 10-65. el