Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-31 / 299. szám

SZECED: Szerfc.esíiöség : DcáK Ferenc ucca 2. Telefon: 13-35.^Kladóliivalolt k»lcsenkSnyvlár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon : 306. - Nyomda: Löw Lipót ucca 19. Telefon: 1©—34.« » « » « » Szombat, 1927 december 3í 0 $ íi III. ÉVFOLYAM 299. SZAM MAKÓ: Szerkesztőség «s kiadóhivatal Vrl ucca 6. Telefon: ISI. sKn.« » « » « HÚDMEZOVASÁRIIELY 5 Szerketziöseg és Kiadóhivatal: Andróssy ucca 25, Telefon: 49. szóm. «» «» « » K» <t» Flöíizefésí óra havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 5-80, kUKBId9n Ö-40 pengfi. Egyes szóm 1©, vosór- ós Ünnepnap 24 fillér Mllpártolás. Esztendő szombatján, ahogyan december utolsó napját nevezik, sok mindenféle érzés, gondolat fogja el és szorongatja az embert. Sok minden történt és sok minden nem tör­tént meg ebben a nem közönséges esztendőben. IS ekünk magyaroknak a jó reménység csilla­gát gyújtotta ki sötét éjszakánk ködében Rot­hermere akciója, amely ennek az évnek legbiz­tatóbb cs legörvendetesebb eseménye és ered­ménye, persze egyelőre még inkább ígéret, mint teljesedés. De ha csak itt maradunk a magunk por­táján, a város falai között, akkor bizony nem sok örömet és sikert jelenthetünk. Pangó és tengő közélet, ipar és kereskedelem. A kinai fal városa ez, ahol a torony alatt mandarinok uralkodnak és kormányoznak. Különösen kul­turális életünk vigasztalan és reménytelen. Semmi kezdeményezés, semmi lendület. Van itteii. állítólag egy Képzőművészeti Társulat, amely hivatva volna arra, hogy városunkban a képírás és képfaragás művészetét megszer­vezze és irányítsa, már amennyire művésze­ket szervezni kell és irányítani lehet. Ennek az úgynevezett Képzőművészeti Társulatnak benfentesek szerint több évtizedes múltja van, de viszont körülbelül egy évtized óta ugy gruppirozza a semmittevést, hogy lázas tevé­kenységnek lássék. Az utóbbi időkben már ennek a lázas tevékenységnek látszatára sem igen törekszik, legalább is nem erőlteti meg magát. Néha, ncha, hosszú és mély szünetek után ugy IL*;Z,' mint valami modern művészeti Ripp van Winkle, fölébred nyugalmas és kényel­mes álmából, amely inkább csak alvás, mert még álomképei sincsenek neki és összejön, de ugy jön össze, mint aki összemegy. Ilyen­kor elhatározza, hogy határozni fog jövendő magatartása tekintetében és mint aki jól vé­gezte dolgát, elnapolja magát boldogabb idők­re. Erről az állítólagos Képzőművészeti Tár­sulatról nem is hogy nehéz szatírát írni, hanem egyszerűen lehetetlen, mivel a lét és nemlét határán imbolygó létezése maga kész szalira. Ez a művészeti tetszhalál akar éltető lelket önteni a szegedi képzőművészet em­bereibe? A torony alól egyelőre természetesen semmi jól. nem várhatunk. Olt uralom és nyugalom van. Nyugalom és uualom. A mandarinok békéje és rendje. A torony alatt most az egész kultura célját és értelmét, mélyét és tetejét egy szóban találják, egy megváltó eszmében, egy . bűvös igében: szinház! Szomaházy lelke lebeg a házi vizek felett, az élet és művészet lényege: mesék az Írógépről. A szinház per­sze kézenfekvő dolug, a színházhoz mindenki ért, a szinház mindenkinek nyújt valamit és a színházban" nem erőlteti meg magát senki. Már tudniillik abban a színházban, amely a toronyaljai esztétika és dramaturgia szerint való szinház és amely lényegében és termé­szeteken olyan messze van a valódi emberi és nemzeti művelődéstől, mint a Fedák-krém Michelangelo márványszobraitól. A színházi álkultura reflektorfényében észre sem veszik a művészet egyéb területeit. Meg se látják, hogy itten egész sor lehetséges kép­író és képfaragó és egyéb kulturérték él, dol­gozik, alkot, vergődik, nyomorog, akiket a klinikai kultúrfölény programja számításon kivül hagy. Szegeden még eddig nem tudtak egy művésztelepet létesíteni, holott kisebb al­földi városokban ez régen és szepen sikerűit. Szolnokon van művésztelep, Kecskeméten szin­tén, Debrecenben müvészház épült, Hódmező­vásárhely és Makó megérti, megbecsüli, fog­lalkoztatja és ellátja képzőművészeit. Rudnay Gyula és Pásztor János a magyar Fiesole me­lengető talajából nőttek nagyra. Miért nem épít Szegeden a város műtermeket? Miért hajléktalan a piktúra iés a skulptura a mi nagy tiszaparti metropolisunkban? Itt, ha a művész tárlatot akar rendezni, akkor kény­telen egy szálló halljában kiállítani vagy va­lamely egyesület helyiségeit kölcsönkérni. És a szegedi képzőművészek egészen szervezetle­nek. Apátlan, anyátlan árvái ők ennek a vá­rosnak, akiket mint kapakaszakerülőket te­kint és kezel a hatósági omnipotencia. A ci­gányokkal jobban bánnak, mint velük. Igy persze sohase lesz Szegedből magyar Bar­bizon. • _»>,., Igazán itt az idő, most, vagy soha, hogy. a szegedi művészet mostohasorsu harcosai szívvel, lélekkel, egy akarattal, önérzetesen eaf öntudatosan tömörüljenek és egyesülve a szomszéd vidék, elsősorban Hódmezővásárhely és Makó művészeivel, egységesen lépjenek föl és alkossák meg a maguk művészi és emberi érdekeit védő és céljait szolgáló egyesülésü­ket és mutassák meg, hogy az úgynevezett köz­életi tekintélyek nélkül és a hivatalnak packá ­zásai ellenére is tudnak életet és jpvöt, sikert és eredményt teremteni. Esztendő szombatján végre valahára hatá­rozzák cl, hogy Szeged jó hirneve és kultnráia érdekében, megcsinálják az uj évben azt, ame­lyet egy alakulás immár hosszú esztendőkön kérészül akadályoz és halogat. A sn MnMásüI&íGsiiópénaziári Míneveszéselc. A szegedi pénztár uj orvosainak és tisztviselőinek teljes név< sora. — Ms orvosi kinevezéseknél nagyré&zben nem méltányol* ták a szerxett fogókat és sok régi orvost fagytak ki. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A Budapesti Közlöny szombat reggeli száma közli az Országos Munkásbiztositó Pénztár újonnan megalakított státuszában kinevezett tisztviselők névsorát. A szegedi osztályra vo­natkozóan a következő kinevezések történtek: A VII. fizetési osztályban titkárnak Tara­jossy Ödön tb. főszolgabírót a makói kiren­deltséghez, a VIII. fizetési osztályba segédtitkárnak ne­vezték ki dr. Ocskay Kornél kerületi pénztári számellenőrt és dr. Fischer Sándor forgalmi adótisztviselőt, a IX. fizetési osztályban fogalmazó lett dr. Hoffmann János napidíjas, a X. fizetési osztályban segédfogalmazó dr. Rozniczky Béla napidíjas, dr. Molnár István segédfogalmazó és Matolkai Tibor államrend­őrségi kezelő, a számvevőségnél a VII. fizetési osztályba másodosztályú föszámlanácsosnak nevezték ki Mayer Antalt, a szegedi pénztár eddigi igaz­gatóját, a VIII. fizetési osztályban számtanácsosnak Kasztner Zoltánt és a makói kirendeltséghez Klivényi Elemér magántisztviselőt, a IX- fizetési osztályban számvizsgálónak Kéri József számellenört, továbbá Kelemen Jakab számellenört a szentesi kirendeltség­hez, Körmendi Dezső számellenőrt a hód­mezővásárhelyi kirendeltséghez, a X. fizetési osztályban számellenörök lel­tek Lindnert József, Dévény Imre és Kolja József számtisztek, utóbbi beosztva a vásár­helyi kirendeltséghez. A XI. fizetési osztályban számtisztnek Me­zey György, Návav Pál (Makó), Jablonszky István és Wiesner Jenő napidijasokat. A kezelési osztályban a IX. fizetési osztályba. irodafőtisztté Forrai Károlyt, a X. fizetési osz­tályban irodatisztté Göndör Vince és Lantos Ferenc számtiszteket, Benke Gedeon havidí­jast. A XI. fizetési osztályba irodasegédtisztté Hauke Matild és Szigeti Kálmánné segédtisz­teket. Kezelökké Pintér András, Feles Andor, Nagy István (Makó), Berde István, Ifjú Mak­kay. Kálmán, Német Lajos (Szentes), Hegjeöüs Elemér (Hódmezővásárhely) napidijasokat. A késő éjszakai órákban sikerült megsze­rezni a szegedi kerülethez kinevezett orvosok névsorát: Kinevezték tüdő szakorvossá Bedö Imrét és Kovács Ferencet, bőrgyógyász szakorvossá Konczwald Tibort és Vén Ferencet, sebész szakorvossá Virág Máriát és Ma-' chánszky Lászlót, szemész szakorvossá Leitner Vilmost^ nőgyógyász szakorvossá Sándor Józsefet, fül, orr és torok szakorvossá Greer Józsefet, fogász szakorvossá Gyulai Bernát Ernőt, Lantos Árpádot, Gyermekgyógyász szakorvossá Lukács Jó­zsefet, szülész cs nőgyógyásszá Falta Bélát, kezelő orvosokká: Ivrausz Józsefet, Bőzsc Istvánt, Turcsányi Imrét, Leinzinger Lászlói, Erényi Istvánt, Bukovinszky Lászlót, Zajácij Lajost, Simon Ákost, Zoltán Ferencet, Buczk? Károlyt, Sárkány Árpádot, Hatos Sándori, Mogán Bélát és Buchholtz Jánost (Szeged-k-j.­terület), Kiss Dezsőt, Szarka Ödönt (Csoiií­rád), Damjanovics Elemért, Gábor Zoltánt (Dorozsma), Weinberger Ernőt (Kistelek), Genzinger Antalt (Kiszombor), Magvai- De­zsőt (Kübekháza), Járay Bélát (Szőreg . Fröh­lich Jenőt (Szaívmaz). Ábrahám Imrét Gsany* telek). Makóra: Bogdán József fogász szakorvosi, Gera Józsefet, Hubert Mihályt, Vajda Feren­cet, Juhász Istvánt kezelő orvosokká. Mezőhegyesre: Hollósi Árpádot, Borsos 'L'i* tánt, Kollanda Bélát kezelő orvosokká. Weszelovszky Károlyt (Apátfalva), BJÍagi Imrét (Magyarcsanád;, Révész Istvánt (Gsa­nádpalota), Aszalós Istvánt (PüspökkUe , Tóth Sándort (Földeák). Koldus Lászlót (Bat-' tonya), Reisz Izidort (Dombegyháza Hal' Józsefet (Magyarbanhegves,, Morvái '--dönt (Kunágota), Molnár Lászlót (Kcvermes' ves Ignácot (Csanádapátfah á)," Ural Miklóst • (Mezőkovácsháia..

Next

/
Oldalképek
Tartalom