Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-29 / 297. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1927 december 29. llfcfV \! Mám néni megiíjlíása kon**. , Naguváros szimfóniája a Korzóban Szllveszíer és ufévkor. öltönySk Télikakáttok Cyermekiuhák Földes Izsó IMUB'IUHBHHHHI ruha>divatáruház K^r^asx-o. é< Legnagyobb Lcg Jutányosabb LegelőnySsebb Oí áliag yí&k ÖL gasd&k. 0. Egyesület üléséi. A szegedi gazdákat nem elégiái ki az egyesillet munkaprogramja. (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délmagyarország, hogy dr. Aigner Károly főispán, mint a Szegedi Gazdasági Egyesület elnöke választmányi ülésre hivta össze a belterületi és a tanyai gazdasági körök elnökeit és helyettes elnökeit, hogy velük letárgyaltassa azt a munkatervezetet, amelyet az egyesület vezetősége dolgozott ki a szegedi gazdasági érdekeltségek szorosabb együttműködésére. A szegedi gazdasági érdekeltségek ugyanis, mint ismeretes, decemb:r elején l-özös ertekezletet tartottak és azon elhatározták, liogy érdekeik fokozottabb megvédelmezése érdekében a Szegedi Gazdasági Egyesület keretein belül szövetséget kötnek és közös céljaikért közös erővel szállnak sikra. A vezetőség akkor megbizást kapott a közös munkaprogram kidolgozására. A szerda délre összehívott választmányi ülést éppen ezért várták olyan nagy érdeklődéssel a gazdakörök és a mezőgazdasági érdekeltségek. Meg voltak győződve arról, hogy olyan munkaprogramot kapnak, amely kielégíti az összes fontosabb kívánságokat és amely megjelöli a különböző gazdasérelmek orvoslásának módját is. A választmányi gyűlés, amelyen úgyszólván az összes gazdasági egyesületek és körök képviseltették magukat, talán a túlzott várakozás következtében általános csalódást okozott úgyannyira, hogy a megjelentek túlnyomó nagyrésze meg sem várva a választmányi ülés berekesztését, már korábban eltávozott a gyűlés színhelyéről. Korom Mihály gazdasági tanácsos, az egyesület alelnöke nyitotta meg az ülést. Kimentette a főispánt, aki betegsége miatt nem jelenhetett meg, majd bejelentene, hogy a gazdasági egyesület hosszabb ideig tartó passzivitás után ismét folytatni kívánja működését. Tar István, az egyesület titkára olvasta fel ezután az egyesület választmányának legutóbbi üléséről készült jegyzökönyvet. Ezt az ülést másfél évvel ezelőtt, 1926 júniusában tartotta a választmány, azóta az egyesület nem igen adott magáról életjelt. A jegyzőkönyvhöz többen hozzászóltak, majd a titkár ismertette azokat a leveleket és átiratokat, amelyek az elmúlt másfél év alatt érkeztek az egyesülethez. Ezután a gazdasági egyesületek közös munkatervezetét olvasta fel. A munkatervezet lényege az, hogy a gazdasági egyesület oktatótanfolyamokat kíván létesíteni a tanyákon a baromfitenyésztés és a jószágnevelés modernizálása érdekében. Felszólalt Magyar Péter és Engi Antal, akik azt sérelmezték, hogy a tervezet szerint a gazdasági egyesület a tanyai ifjúság számára hetenkint két oktatónapot kíván tartani, mégpedig teljes napi elfoglaltsággal, ami különösen a nyári munkaidőben igen nagy károkat okozna a gazdáknak, mert a legjobb munkaerőket vonná el a munkától a hét két hétköznapján. Azt javasolták, hogy csak egy oktatónap legyen és az is vasárnap, amikor úgysem dolgoznak a földeken. Felszólalt Geszthelyi Nagy László, a kecskeméti mezőgazdasági kamara igazgatója is. Elmondotta, hogy évekkel ezelőtt történtek már kísérletek a szegedi gazdatársadalom megszervezése érdekében, de a mozgalom a sok beszéd között megfeneklett. Most is tulsok a beszéd és attól tart, hogy az eredmény most is elmarad. Felszólította a szegedi gazdákat, hogy komolyan foglalkozzanak a szervezkedés gondolatával, mert szervezettség nélkül nem boldogulhatnak és nem védhetik meg érdekeiket. A választmányi ülés résztvevői Geszthelyi Nagy László beszéde közben egyre fokozódó türelmetlenséget árultak el. Látszott rajtuk, hogy a felszólalások éppen ugy nem elégítették ki várakozásaikat, mint ahogyan a nevezetes munkaprogram is csalódást okozott köztük. A szép kijelentések helyett cselekedeteket vártak volna. A gazdák, a kül- és a belterületi gazdasági alakulatok képviselői egyenkint, később pedig kisebb csoportokban távoztak el a választmányi ülés színhelyéről, ugy, hogy. amikor két óra után Korom Mihály berekesztette a választmányi ülést, a teremben alig tartóz-, kodott öt-hat gazda. : < SepBgpSÉ választékon legjolsb minőségben legolcsóbb árban a A kereskedelmi és iparkamara közli, hogy a pénzügyminiszter 161.200—1927. sz. rendelete szerint január 1-töl 1. nyers répa és hasonló nemű cukor 98 °'o polarizáción alul (152. tarifaszám), 2. a finomított répa és hasonló nemű cukor, eféle nyerscukor is 98 0'o polarizációval is, azonfelül (153. tarifaszám\ 3. másnemű cukor — a festőcukor kivételével — denaturálva is (154. tarifa«.zám) forgalmi adóváltság alá esnek. Az adóváltság alapját ugy a behozatali, mint a belföldi forgalomban az általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályok szerint kell megállapitani. A vámkülföldről posta- és utasforgalomban behozott cukrok uíán, ha a váltság fizetésére kötelezett az adóváltság megállapításához szükséges és igazolt adatokat az elvámolásig be nem jelenti, vagy a bejelentett adatokat elfogadni nem lehet, az adóváltságot a behozatali vám 60 ",'o-ának megfelelő összegben kell az utólagos igazolásig megállapitani és beszedni. Az adóváttság kulcsa a belföldi előállított cukornál 4 a külföldről behozott cukor után 6 °/o. Az adóváltságot a behozatal esetén a cukor átvevője a vámnál, belföldi előállítás esetén az előállító külön bevallási iv benyújtása mellett pénzben köteles megfizetni. Az adóvátlság alá eső cukornak a behozataltót, _ _ _ illetve íz előállítótól a fogyasztóig (el- vagy fel- íességet csak akkor vehetik igénybe, ha a beAz adóváltság alá eső cukor feldolgozásával (felhasználásával) előállított uj áru után azonban az áitalános forgalmi adót már ls kell róni és az adóváltság beszámításának vagy betudásának helye nincs. Azok az adózók, akik az adómentességet igénybo kívánják vennf, kötelesek 15 nap alatt adómentességük jogcimét az illetékes forgalmi adóhivatalnál bejelenteni és a bejelentésben fel kell sorolni, hogy az adózó milyen áruk forgalomba hozatalával foglalkozik és hogy adózó milyen üzleti könyveket és feljegyzéseket vezet. Az adómentességet igénybe vevő adózók kötelesek továbbá a náluk 1927. évi december hó 31-én üzletzárás után készletben volt adóváltság alá eső cukrok mennyiségét pontosan megállapitani és ezen készlet forgalmi értéke után az általános forgalmi adót legkésőbb március végéig egy összegben leront. Az ilyen adózók az 1928. évi január hó 1. előtt teljesített áruszállításokért január i-íől kezdve befolyó bevételeik után az általános forgalmi adót továbbra is a rendes szabályok szerint kötelesek leróni, de a kir. adóhivatal kérelemre megengedheti, hogy a még be nem folyt követelések után járó általános forgalmi adót adózó egy őszszegben is befizethesse. Az általános forgalmi adómentesség feltetelei: 1. Az olyan adózók, akik adóváltság alá eső áruk mellett általános forgalmi adó alá eső áruk forgalomba hozatalával is foglalkoznak, az adómenhasználóig, feldolgozóig) terjedő forgalmában jelentkező szállításai az általános forgalmi adó alul mentesek s a külföldről behozott ilyen cukor után vámforgalmi adót sem kell külön fizetni. jelentésen kivül igazolni tudják, hogy bevételük adóváltság alá eső cukor eladásából származik. Igazolásul kizárólag csak a forgalmi adóváltság alá eső cukornak beérkezett és eladott mennyiségét pontosan feltüntető raktárkönyvet, a vett cukorról kapott számlákat és az eladott cukorról kiállított számlamásolatokat együttesen lehet elfogadni. Az olyan adózót, aki pontos és megbízható könyveket vezet, a kir. adóhivatal a raktárkönyv vezetése alul felmentheti. 2. Az olyan adózók, akik kizárólag csak forgalmi adóváltság alá eső áruk, vagy pedig még olyan áruk forgalomba hozatalával is foglalkoznak, amely áruk után forgalmi adót leróni nem tartoznak, azok a bejelentésen kivül igazolásul csak a kapott számlákat kötelesek megőrizni, raktárkönyvet vezetni nem kötelesek. Az átaiányozatt adózókat raktárkönyv vezetésére kötelezni nem lehet és ezen adózók kérelmére az adóátalányt 1S28. éri január hó 1-töl kell kiigazítani, vagy törölni. A szerződési illetéket csak a belföldi forgalomban fizetendő adóváltságba lehet betudni, még pedig kizárólag annál az adózónál, _ aki az adóváltságot fizeti. készítését, javítását, átalakítását szakszerűen F. Molnár Bélámé Kölcsey u. 7, végzi. 389 Nagy ujévi vásár, "9 9 Meglepő olcsó árban szerezheti be ujévi ajándékait f érf K fiu- és gyerraekruhákban az előnyösen ismert * cégnél Szeged, Kárclyi-ucca 1. szám, Városi bérház. Elsőrendű méret utáni szabóság. "telefon 18-24. 721