Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)
1927-12-04 / 278. szám
1027 december 4. DÉLMAGYARORSZAG /l numerus clausus éltetésével fogadiálc a sxegedi »l$aftársate« a Turul Szövetség fővezéreit. „Köveitáborozás44 a szegeái egyetemen. (A Déimagyarország munkatársától.') 'A ,Turul« .Szövetség, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Központja szombaton és vasárnap tartja »országos követtáborát« Szegeden. 1 A »követtáborra« bejelentett fővárosi vendégek vitéz Bánsági György fővezérrel a szombat déli személyvonattal érkeztek meg Szegedre. A fővárosi vendégek tiszteletére' a szegedi bajtársi'egyesületek diszes fogadtatást dolgoztak ki. Az állomáson a vonat beérkezése előtt egész diszszázadok vonultak fel. Az egyetemi ifjak megszállták az állomás perronját, ugy hogy a bajtársi egyesülethez nem tartozó egyének alig juthattak ki a perronra. A személyvonat beérkezésének pillanatában kürtszó Hangzott el, majd az egyik személykocsiból egymásután szálltak ki a vezérek. Elől vitéz Bánsági (Velcsov) György díszegyenruhában, utána a fővárosi vendégek. / Vitéz Bánsági Györgyöt nagy éljenzéssel fogadták, miközben sürün hangzottak el a felkiáltások: — Éljen ia numerus clausus! Le a zsidókkal! A Turul fővezére ezután elvonult az egyeiemi diszszázadok előtt, majd fogadta a szegedi egyetemi polgárok küldöttségét. Délután négy órakor az egyetem aulájában követtáborozás volt, amelyet dr. Tóth Károly prorektor, a Turul Szövetség szegedi kerületének tiszteletbeli magisztere nyitott meg. A követtáborozásról nem számolhatunk be, mert az aulába csak szigorú igazoltatás után lehetett bejutni. Este kilenc órakor a Tisza-szálló nagytermében 200 teritékes vacsora volt, amelyen teljes számban megjelentek a »bajtársak« követei. eüen^él&ie! Mondfanak le a közgyűlés lörvényllszMő tagfai. Meg kellfelebbezni a közgyűlés minden halározaiáí. A pénteki közgyűlési határozat után nem sok választásuk marad azoknak, akik még közszereplésük kedvéért sem akarnak lemondani a törvényesség álláspontjáról. A törvénytisztelet nemcsak arra kötelez, hogy másoktól elvárjuk a törvényekkel szemben kötelező engedelmességet, hanem arra is, hogy magunk távolmaradjunk a törvényes helyzettel össze nem egyeztethető ténykedésektől. Végre eljutottunk felvilágrysitó munkánkban odáig, hogy a város főjegyzője, hivatali állásából kifolyólag az autonómia őre is elismerte álláspontunk törvényességét s törvényielennefc jjelenMe ki a közgyűlés felfrissítésé! célzó indítvánnyal szemben a város tanácsának állásPersze, a vörösök borzasztó tudománykedvelő népék voltak itt a tanyákon. Minden tanyaajtót azzal törtek fel: Könyvet, vagy életet! — Nini, itt van egy könyv, — motozok a limlomban —, nem is egy, hanem három. Szép vászonkötésü könyvek, látni nem igen látom őket a homályos sarokban, de érzem az ujjaimmal, hogy akadémiai kiadványok. — Azok a vörösöknek se kellettek, — mosolyog mérgesen a tanitó ur. Ahogy kiviszem a napra a könyveket, konstatálom, hogy miért bukott meg a vörös diktatúra. Azért, mert ez az akadémiai kiadvány nem kellett nekik. »A deduktív cs induktív logika rendszere, mini a megismerés elveinek és a tudományos kutatás módszerének előadása. Irta Miit John Stuart. A M. Tud. Akadémia megbízásából fordi'utta Szász Béla«. Most már aztán én kezdtem el hümmögni. — Hogy került ez a könyv ide, tanitó ur? — Ez, kérem ? Ugy, mint a többi. Állami letét. Tetszik látni benne van a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének a pecsétje. Hát a megismert igazság ellen nem lehet hadakozni. Különösen, mikor M. J. Stuartnak a párja is előkerült a lim-lomból: Hüppe Szaniszló, A lengyel alkotmány története. A magyar állam létété. A lószaggató-dülői nép-könyvtár számára. • Pedig a szándék akkor is jó volt. Kenyeret sütni az éhes népléleknek. Csak a dagasztóteknő volt lyukas, a sütőlapát fejetlen és a kemence fületlen. Ez persze még a vízözön előtt volt Az a Mill John Stuart deduktív és- induktív logikája még a vizözön után se fogja rászoktatni a magyar népet az olvasásra. A város közgyűlése azonban pénteki határozatával nem a törvényesség követelményeit juttatta érvényre s azt a paradox-helyzetet teremtette meg, hogy az önkormányzat szerve maga helyezte az önkormányzatot törvényen kivül. Valamikor a tiszakálmáni, vagy perczeldezsői uralom idején, amikor pedig a központi végrehajtó hatalmat az önkormányzatok rovására fejlesztették ki, felfüggesztették volna annak a törvényhatóságnak önkormánya zati jogát, mely ilyen nyíltan helyezkedett volna szembe a törvénnyel. Felfüggesztették' volna s királyi biztost küldtek volna a nyakába annak az önkormányzati testületnek, mely csak saját magát önkormány ózza, nem pedig az önkormányzat ügyeit, az önkormányzat területen élő polgárságot. A törvény tisztelete most nem kapja meg ezt a védelmet. A belügyminisztérium többször nyilvánította már azt a meggyőződését, hogy a törvény értelmében évenkint kell kiigazítani a virilisták névjegyzékét s évenkint kell megtartani az időközi választásokat. A belügyminisztérium eddigi álláspontja szerint azonban az időközi választásokat az 1911. éves választói lajstrom alapján lehet csak megejteni. Ennek az álláspontnak érvényesülése azt jelentené, hogy — miután az 1911-es lajstromot azokból állították össze, akik már 1913-ban szavazati joggal birtak, az időközi választásokon csak negyven évnél öregebb váüaszió polgárok vehetnének részt s ez a felfogás ezenfelül üzenatévi helyssenSaliáshoz kötné a választói jog gyaksríásá?. A legkonzerva'íivebb, ha ugy telszik, a legreakciósabb felfogás harminc éves kort követel meg a törvényhozótól s a belügyminiszitérium negyven éves kor betöltését követeli meg a községi választói jog gyakorlóitól. A legkonzervativebb, talán legreakciósabb választási rendszerek hat éves helybenlakást követelnek, — Tisza István választójoga csak négy éves helybenlakást követelt s a belügyminisztérium törvénymagyarázata tizenötével helybenlakást kiván. Ha a belügyminisztérium álláspontját a közigazgatási biróság törvényesnek tartotta volna, akkor természetesen megtartanák a községi választásokat Szegeden is. De Rakovszky Iván kegyelmes ur olyan hatalmas lépést tett meg a^ — jogkiterrtmk, Sifcm r^Miiorok jesztés felé, annyi joggal ruházta fel a demokráciára éretlen tömeget, olyan »ugrást csinált a sötétbe,« hogy az ország és város nyugalma érdekében sutjába kell most állnia — törvény érvényesülésének. A közigazgatási biróság ugyanis a minap Debrecenre, az elmúlt napokban pedig Pécsre vonatkozóan mondotta ki, megsemmisítvén a 914-es lajstrom alapján megejtett választást, hogy az ifókSzi váissitásc&nf. a !sreén? értelmében ss választás évéire assz®állitoít választói lajslre® alapiáii M\ megejteisi. Voltaképpen nem is kellene közgyűlési határozat a közgyűlés felfrissítéséhez. Az igazoló és biráló választmányok dolga és feladata a törvényhatósági bizottság állandó kiegészítéséről gondoskodni s a közigazgatási biróság elé kizárólag csak az igazoló és biráló választmány sérelmes határozatai ellen benyújtott panasszal lehet az ügyet terelni. a közgyűlés felfrissítését aiegfagatié közgyűlés! határozat elless seia a lisliigyminiszierhez intézett fetebbezÉs, sem a kJzigázgátásü bírósághoz Senyüjíot! pasiasz nem nmi ereferényre. A belügyminiszternek ugyanis az az álláspontja, hogy ebben a kérdésben a felülvizsgálat joga nem őt, hanem a közigazgatási bíróságot illeti meg, a közigazgatási biróság pedig nem mondhat a törvény alapján mást, csak azt, hogy a közgyűlési határozat felülvizsgálatát a törvény nem utalta hatáskörébe s az ő felülvizsgálati jogköre nem a közgyűlésnek, hanem csupán az igazoló és biráló bizottmány határozata felülvizsgálatára, terjed ki. Mintahogy a debreceni és pécsi esetekben is az igazoló bizottság határozatai ellen benyújtott birói panaszok folytán semmisítette meg az 1914-es lajstrom? alapján megtartott választásokat. A közigazgatási bíróságnak cz a felfogása természetesen m?;«felel a törvényes rendelkezéseknek, a bdüyymi)-. niszter álláspontja már vitatható a 1 örvényesség szempontjából, politikai okokból azonban a belügyminiszter sem tér el ettől a gyakorlatától, miután, ha eltérne, a — tizennégyes lajstrom alapján kellene mindenütt megtartani az időközi választásokat. A város nyugalmának megőrzésére való hivatkozással aligha lehet elcsönnositeni azokat az aggodalmakat, melyeket ez a törvéMinden fehémavtf. mosác'&'s? A jpersíl fáradtság nélkül h&fdíérra és f.sztává ieszi még c legpiszkosabb munkaruhát is. Egyszerit főzés eltávolít minden foltot A használati utasítás betartása fokozza az, eredményt:
