Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-25 / 295. szám

IJPI.'JMRVAROBSZíri 1"''7 december aftÁTÜftfr €tia€0€SC íFomncrrrtíSzmmr Tipamr* ic 68 A' szétszedett boltok csakhamar újra meg­teltek áruval és minden üzeni zavartalanul dolgozott. A következő hetekben a háború in­kább csak lázas szenzáció lett, de személyesen nem érintett senkit. Mohón kapkodtak hirek után, de a hirek gyéren jöttek. A sajtó min­dent elkövetett, hogy kihasználja a konjunk­túrát és megállja benne a helyét. A Dailif Express példáját követve az'összes félpennyis lapok beleszoktak a lármásabb hangnembe és a fél címlapot betöitö óriás betűs hír­fejekkel hirdették a győzelmeket vagy kevésbé épületes újságokat. Ezt mindennap megtették, akár nagy csata volt, akár egy halászbárka sülyedt el valahol és a közönség gyorsan hozzászokott az uj tónushoz. , A kormány nem csábította a nép széles rétegeit a háborúban való részvételre és nem is csinált háborús intézményeket. Mindenki beszélhetett és beszélt is szabadon. Lord Kítchener állítólag ötszázezer újoncot köve­telt, de annyi önkéntes jelentkezett, hogy ver­buválásra vagy sorozásra nem volt szükség, sőt nagyon szigorúan rostálgatták a jelentke­zőket. Mindenki járjon a dolga után, mintha semmi sem történt volna: ez lett a jelszó. Az újságok is olyan hangnemben irtak, hogy nyugalom, flegma és nemtörődömség a leg­hazafiasabb viselkedés. sBizzátok az egészet Kitchcnerre! — ez volt a másik jelszó és egy jő humora, borbély nagy népszerűségre tett szert, mert a következő táblát akasztotta ki­rakatába: — Mig Európa térképét megváltoztatják, nálunk nyugodtan borotválkozhatik. Hugh egész augusztusban otthon maradt. Feladta londoni lakását művészi ambícióival együtt és szeptemberre Cambridge-be készült, követni akarta Cardinal professzort. Addig is újra hozzálátott, a már egyszer abbahagyott matematikai és fizikai tanulmányaihoz. Azon­kívül forgatott egy ógörög nyelvtant dióhéj­ban® és kísérleteket végzett egy kis kamrá­ban, amit a csűrből hasított ki magának. A háború érdekelte, de csak messziről. Eszébe sem jutott, hogy még nagyobb mértékben is közel lehet hozzá. Eddig a jelenkori történe­lem eseményéi személves közreműködése nél­kül folytak le. Az utolsó képviselőválasztás — az egyetlen alkalom, amelynél a normális angol ember kilép a magánéletből — négy évvel ezelőtt történt, amikor mindössze tizen­három esztendős volt. XIV. Néhány napig az a hir tartotta magát, hogy a német csapatokat szétverték Liégenél. Kacsa volt.. De a franciák visszafoglaltak néhány elvesztett városkát, az angolok elsülyesztet­tek néhány német hajót és az oroszok meg­szálltak Bukovinát és Kelet-Poroszországot. Az első. német légi támadások is kudarcot val­lottak. Mr. Britling már attól tartott, hogy a háború apró herce-hurcák un almába ful. A háború igazi méreteiről csak akkor nyert tudomást, amikor Mj\ Direck visszajött Mat­ching's Easybe. Sürgönnyel jelezte a látogatását és sürgönye nyomán meg is érkezett. Ugy tett, mintha Mr. Britlinget látogatta volna meg, de a szeme folyton az ajtón volt, Cissiet leste türelmetle­nül. Ezt a türelmetlen várakozást ugy meg lehetett érezni rajta,' mint illatáról a buikaló ibolyát. De sok érdekes dolgot mesélt. ... — Nem tréfa ez a háború, — kezdte. — Mint semleges amerikai állampolgár, azt vár­tam, hogy udvariasan bánjanak velem. De szó sincs róla. Olyan felfordulás van Közép­európában, hogy innen el sem lehet képzelni. Németországból jóformán kidobtak. A poggyá­szom elveszett, valami kis zugállomáson, a holland határon. Most már valami német ház­ban használják a holmimat, viselik a fehér­neműmet... elsőrangú amerikai ingeim vol­tak. Ez az egyetlen ruhám, amit viselek. A pénzemet nem akarták elfogadni... amerikai dollárt! Egyszerűen kinevettek vele. Volt nálam angol aranypénz is, elővettem, erre gyanúba fogtak, hogy. kém vagyok és letartóz­tattak. Az angolokat most rettenetesen gyűlö­lik Németországban, jobban, mint a franciá­kat. Az amerikai konzul szabadított ki nagy­nehezen... igy is koplalnom kellett néhány napig. Azután kitoloncoltak, lefüggönyözött vaggonban szállítottak ki a határra, sötétben, mint Chicagóban a marhát. Aru voltam —­szemtelen disznóság! Mr. Direck komoran nézett maga elé, már amennyire az arcvonásai megengedték. — Soha nem hittem volna, hogy ilyesmi lehetséges. Háború! Amerikában ez a gyer- | mekmesékhez tartozik, mint az indián esetek. j Régi dolog, mint a pestis, fekete halál, modern ; korban nem szerepelhet. Itt meg az emberek ', elkezdenek ordítani az uccán, őszhaju uri- ! emberek és családanyák követelik a gyilkolást, 1 mészárlást, gyujtogatást. Mint a középkorban. 1 Intelligens hölgyek, inzultálnak menekülő kül­földieket a pályaudvarokon, leköpdösik őket... magam is közel voltam hozzá, mondhatom, cseppet sem kellemes. — Angliában nem is sejtik, mit müveinek a németek Belgiumban. Égbekiáltó szörnyű­ség! Olyan dolgokat hallani, hogy égnek áll tőle az ember minden hajaszála. Meg akar­ják félemlíteni a belgákat. Erőszakoskodnak nőkkel... innen kétszáz mértföldnyire. Neve­ket tudnak Hollandiában, pontos adatokat, kegyetlenségek egész sorát, faluk kiirtását és leégetését. Itt meg kényelmesen készülődnek a megtorlásra, siralmas-kényelmesen. London, ban láttam egv angol zászlóalj gyakorlato­zását. Még civilben voltak, alig volt itt-ott egy-egy ember uniformisban. És puska helyett bottal voltak felszerelve, azzal gyakorolták a fegyverfogást. — Anglia nem is tudja, kivel áll szemben. Egy országgal, ahol mindenki, asszonyok, gyerekek, idősebb emberek is olyan komolyan veszik a háborút, mint valami üzletet vagy életpályát. Nem éreznek semmi megbánást. Nem tudom, milyen volt Németország a há­ború előtt, akkor alig szálltam ki a vonatból. De ma egész Németország egyetlen fegyveres tábor. Hemzseg a sok katonától. És minden katonának van bakkancsa, puskája, teljes fel­szerelése. — Biztosra veszik' a. győzelmet. Azt hiszik, hogy átsétálnak Belgiumon, elfoglalják Párist, tengeralattjárókkal elpusztítják az angol flot­tát, Zeppelinekkel megrémítik az angol váro­sokat, sőt átkelnek a csatornán is. Angliát tekintik a főellenségüknek. Azzal dicsekednek, hogy vannak ágyúik, amelyekkel Caiaisból lehet bombázni Dovert. Tudják, hogy Anglia legfeljebb tízezer puskát gyárthat egy hét' alatt, tehát sohasem fogja felszerelni nj csa­patait. A vonaton, a sörházakban csak erről beszélnek. Meg fogják fenyíteni Angliát, — Ha hagyjuk magunkat, — szólalt meg Mr. Britling. — Nehéz ügy, — folytatta Mr- Direck. — Annyian vannak, mint a sáska. A pályaudva­rokon óriási teherszállítmányok, csupa puska, csupa ágyu. A Cecil Hotelben beszéltem egv emberrel, aki Braxellesben volt, amikor be­vonultak. Egész folyója a szürkeruhás embe­reknek. Hajnaltól estig jöttek! végnélküli csa­paotk, mintha egy egész óriási nép uniformis-. ba öltözött volna, hogy elárassza a világot..« — Azelőtt ugy képzeltem el a háborút, hogy az egész nép ordít, de csak egy külön részük lövöldözik. A németeknél nem ugy van. Az egész nemzet apraja-nagyja részt vesz a há­borúban. Bevallom, meg vagyok rémülve. Ez a háborúk háborúja, a legnagyobb méretű do­log, minden fantáziát felülmúl. Ma éjjel csú­nya álmom volt. Szürke áradat öntötte el a világot, mi megmenekültünk előle, másztunk fel egy dombra, maguk meg én, meg Miss Corner... Furcsa dológ, de ö is benne volt az álmomban. Az ár nyomon követett. minket, amint feljebb és feljebb másztunk. A szürke hullámokban nagy vörös foltok úsztak, fe­nyegető karok meredtek elő belőle, puskák Mk, férfiak és gyer­a legcélszerűbb legszebb és 1 rész'eífös­lésre is KARÁCSONY! AJÁNDÉK Divat női . P 3S" Finom peszfá kahát ca«— szíraéve! . " ww Rips tóátsfe 55 ii" Férfi ölfüsiv F 3is— Télimlkádó „ 40"— Bőrkatsát 105 Fekete téli­§ I 727 S&eged, Kelemen u. 5. Seál eleoíric bunda P 250. Mindenféle szőrmék kaphatóit, úgyszintén javításokat is elfogadok.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom