Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-25 / 295. szám

42 DÉLMAGYARORSZÁG 538 Uz!eí-áthelyezé§ (felmondás) miatt mélyen leszállítóét legegyszerűbbtől a Ieg- "E^,. _ —B baáfc,ruhák, ásban eladatnak: Legújabb .OUPJI I%.CfiIiOllUi%. finomabb kivitelig, WBTM**5-8.M H.SLU<CüiS<IL^ bluzofc stb Meményiné FeMmann Sári felöltőáru&áxaS&eged, Ssécj&enyé tér, Főposta, melleit mos piadeslálra. fogja emelni Szeged sportját és njra testet fog ölteni a mi régi vágyunk és célunk: a nemzeti sport vidéki hegemóniája. Villányi Jlrmand, a M'BSz déli kerületének elnöke: ; — Amig-a fővárosban birkózósportuuk eredményekben gazdag évre tekinthet vissza, addig a déli kerület birkózói az elmúlt évben szomorúan, tapasztalható visszafejlődést mutatnák. Ez lulajdonképen a hullámelmélet alapján természetes következményei az utolsó három-négy esztendő szép eredményeinek. A versenyző atléták egyrésze elfárad, másik része elfásul, nem is beszélve arról, hogy egyik-másik kiöregszik, vagy családot alapítva az. élet gondterhes küzdelmeivel' kénytelen birkózni. Ennek tulajdonítom elsősorban azt, hogy n vidék legklasszikusabb versenyén ez évben a fléii kerület alulmaradt és a sgyöztesek könyvének: védelmét kénytelen volt a nyugati kerület>K'k átengedni. — A nyomasztó gazdasági viszonyok következtében a vidéki birkózóversenyek nem tudtak olyan nézőközönséget vonzani, hogy jó anyagi éredménynycl- zárullak volua. Még a legnagyobb attrakciónak Vicvezhető , atléták részvételével megrendezett ersenVek is 'oly ráfizetéssel bonyolittattak le, hogy a versenyt rendező testületek, amelyek amúgy is .nagy ;int;agi nehézségekkel küzdenek, kénytelenek lemondaíiiV a 'versenyrendezésről. Ez az oka, hogy az elmúlt évben a köteles bajnoki versenyeken kívül a déli,kerületben az egyesületek nem rendellek versenyedet. . — Mindezek: dacára a birkózósportban oly nem látható fellen'jdülús mutatkozik, amelynek " eredménye csak k'ésőbb fog látszani. Ebben az évben megalakította a Szegedi Munkás Testedző Egylet birkózó szakosztályát és ha egyes buzgó sportemberek tervezgetiíse valóra válik, rövidesen meg jogja alakítani a KEAC és a Vasutas Sportegylet is birkózó'szakosztályait; ha e tervek valóra válnak. ugy Szegede u, ahol eddig csak a SzAK birkózó szakosztálya 1 működött, több egyesületi versengése folytán az: eddiginél nagyobb fellendülés várható, ugy a szövetségi életben, mint a szőnyegen, sőt- a verseny ék látogatottságában is. HANGSZEREK! Hasá.ScraonJIctifc P «.75-föl HegedíOc . .. - T> 6.30 „ Klarl nMaU . . Z» JO.80 „ Míaná ollnoíc . . i> 9.50 _ GttúrrJU-nik . . P XO.SO ' Besstíoíyéjaelí . P 26-75 „ sfb. Stb. Közvetlen .izéllitás a CTártási forrástól zp.ooo t-jUsmeröievéll Külön magyar osxtály ! Kérje leve'exö. lapon mely Mjf. bélyeggel bérmnitssitendö . Képes fötírfegyxéJcStalceí, melyet di/njcn/esen HUiaUnk. MEMEL ÉS HEROLD Hangszergyúr, KllngcMiial 1493 s=. (Sziszország) B1.10 tisztelt Ön elöfisseíönR fillért taharit meg, ha a Délmagyarország kiadóhivatalában megrendeli a legkitűnőbb humoros illusztrált élclapot a BORSSZEM mm. Az élelap rendes havi előfizetési ára 1*50 P, előfizetőink pedig csak SQ fillérért Muitiák. kiessen, mig nem késő.' Azz aílétitea és a nagiyRo^&nség. , Irta: ifjú öllovay Károly. Csonkamagyarország összes vidéki városai közül Szeged város atlétái emelkednek ki legjobban. A szegedi atléták neveikét ismertté és liiressé tették nem egyszer szükreszabott hátárainkon lul is. Szeged atlétikai élete 1920 óla állandó progresszív •fejlődést mutat és ma már nem messze állunk azon ábrándunk megvalósításától, • hogy atlétáink a fővárosiakkal mint egyenrangú ellenfelek vegyék fel a küzdelmet. Az ifjúsági" sport hatalmas fellendülése pedig biztosítéka • annak, hogy cz a fejlődés nem is fog megállani. Ha azonban atlétáink kiváló teljesítményéit a nagyközönséggel szembe 'állítjuk; akkor & Ichetellenség el nem csodálkozni azon, * hogy H város közönsége milyen közönnyel viseltelik az atlétikával szemben. Szinte csodálatosnak kell nevezni azt a küzdelmet, melyet atlétikai vezetőembereink és maguk az akliv szereplők folytattak e ; közöny ellen. Annál elismerésre méltóbb tehát egyesületeink érdemes tevékenysége éz az a tény, hogy a szegedi atlétika ma m á r c g y i k p i 1 lé re az egye te m es: •mag yar sportnak. Mi lehet az oka annak a Közönynek, ami ezen .aj téren lépten-nyomon 'megnyilvánul? Egyesületünk vagy szövetségünk oka-c Janiink, hogy a legfontosabb és legnagyobb érdeklődést kiválló versenyeinket is teljesen közönség nélkül kell -megrendeznünk? Tudunk-e ezen a jövőben változtatni és: melyek azok az, njitások. amelyek ezen helyzet megváltoztatását előidézhetik. Sokat foglalkoztam már ezzel a problémával és azt hiszem az iuditóokokíit pontosan meg is tudom jelölni. Természetesen az okok megjelölései még nem jelenti egyúttal a helyzet megjavítását,; de mindenesetre ez is egy fontos lépést jelent. A MASz. déli kerületének a jövő esztendőben szigorúan kell örködiii, hogy az vj irányelvek mindenkor betartassanak. Nézetem szerint a kerületben, de fűként Szeged v árosban sok kai több versenyt rendeznek, mint a m e n n y i r c s z ii k s ég v a n, A tuínagyszámmal megrendezett kisebb értékű versenyeken azután sem az előkészítés, sem pedig a rendezés nem. kie.légitő. A nagyközönség; és főként pedig a sportkedvelő közönség nyerjen' jóelőre tájékoztatást, hogy" az-uj versenyszezonban kevés verseny lesz. dé hogy ezek a versenyek minden tekintetben ki fogják jnajd .a spoiiigényeket elégíteni. Felfogásom szerint ilt $ a következő pálya versenyeknek van létjogosultságuk: A kerületnek kötelessége megrendezni tavaszi sjoneversenyét, kerűbli ifjúsági versenyét és a bajnoki versenye- • w;. " Ez összesen öt verseny. Ezeken a versenyeken kívül természetesen egyesületeink is rendezhetnek versenyeket, de' a sz'ö vétségnek k e 11 ir ányitani azt, hbgv mikor cs milyen ver senyéket rendezzeuc k e gy c s i'i 1 etcink. Szegeden jelenleg két olyan egyesület van (SzTK és KEAC), melyek versenyrendezéseket illetőleg szóba jöhetnek. így tehát az egységes versenyprogram megállapítása ezen három szervnek kötelessége elsősorban.: A Szövetség ossza meg a rendelkezésre álló vándordíjak megrendezési jogát is ezen egyletek közölt és így nemcsak tehermentesül, de fokozza a klubvei'seoyek jelentőségét is. A leghelyesebb- talán az lenne (mint ahogyan azt a fővárosban, is, csinálják), lia" a két atlétikai nagy egyesület országos versenyeit közösen rendezné meg. Ezen esetben a propaganda is sokkal intenzivebb lentié, a nagyobbszáuru hozzáértő funkcionáriusok jelenléte biztosítaná a verseny szakszerű lebonyolítását, a két egylet pedig minden . bizonnyal több neves atléta lejövelelét tudná biztosítani. A kerületuek teljes erejével oda kell halnia. hogy n Szövetség központja is támogatást nyújtson és, hogy évenként egyszer az összes "királő magyar atléták szegedi szereplését biztosítsa. Egy B udapest--Vi"dé k vagy Dé 1-tné rk.özés ideális p rop a g a n da v o Ina p é 1 d á ul. Igen természetes, hogy az atlétikának fejlődése kisebb jelciatíjséaü va^enyeket ú> jgéuj'c.l, Így például az-ifjúsági és másodosztály u versenyek megrendezésére is feliétleuül szükség van.'A kö zönséguek azonban mindig tájékoz tartva k e 11 lenni e, ho g y mely vers e n y e k tar thatn ak s z ámot a nagyobb érdeklőd é s r e. A fontosabb versenyeken azonban egyesi! Ieleink csak azon atlétáikat indilsák, kik a fejlődésnek már bizonyos tokát elérlek és ne gyötörjék az amúgy Is túlérzékeny közönséget abszolút gyenge, teljesitmá- ; . nyekkel. _ A közönség nevelésének azonban még "két igen fontos módja van. Egyik az, hogy az at lé.tikai v er s e n y e k c 11 e li e t ő 1 e g mindig k a p c olatba kellhozn i a több is po rt ága kés i gy elsősorban is a 1 ab dar ugás. á11r akció ival. t A futball közönsége szivesebben fogja előattrakciói gyanán' megnézni a rövid, jól megrendezett és magas sporlértékü atlétikai versenyt, mint az unalmas gyenge nívón mozgó előmeccseket. Ha csak mód van reá, össze kell még az országos versenyeket is kapcsolni a fontosabb labdarugó mérkőzésekkel és igy a közönség fél fogja, ismerni az atlétika nemes sajátságait. Lassanként azután ki fog fejlődni az érdeklődés és kialakul ugy, mint a fővárosban, nálunk is-az'atlétika- törzsközönsége. A másik eszköz, ami az eredményességhez vezet, az, hogy egyesületeink tagjaik között is minden eszközzel hassanak odaj liogy az atlétikai sportot melegebb szeretetben; részesítsék. Ha a szegedi megcsontosodott.sportemberek- ycm kíváncsiak arra, hogy az egyetemes magyar sport érdekében mint dolgoznak derék atlétáink, akkor, hogyan kívánhatjuk ezt a nagyközönségtől. Kívánatos az is, hogy a diáksár) in minél nagyobb figyelmet szenteljen ezen sportágnak és ezeu a téren bizony a testnevelő tanároknak kell hatékonyan segíteni. Ha az ifjúság már fiatal korában megszereti a szabadtéri sportokat, akkor nem kell félteni a magyar sport jövőjét. Sajnos, sokan még ma sem fogják fel az atlétika nemes jelen• iöségét ugy, mint ahogyan azt ez a sport jellemnevelő hatásánál fogva megérdemli. Mindezek, amiket ilt elmondottam, bizonyára nagy mértékben hozzá fognak járulni az atlétikai sport népszerűsítéséhez és ha ugy a szövetség, mint az egyesületek komolyan fogják majd a közönséggel szembeni kötelezettségeikét felfogni, bizonyára nem fog az előfordulni, hogy kiváló képességű atlétáink üres tribünök és padsorok előtt érik el szebbnél-szebb eredményeket. KM Szepd arany ós eziistlelvényes atlétái. Aranyjelvényesek: Otlovay Károly KEAC 100 m 10',),. Orb.iu Fc-. renc KEAC magasugrás 190, Ezüstjelvényesek: l Í Kovác Buna Jánoss KEAC 100 m.' 11.2, Wiener László SzAK 100 m. 11.2, Székely Ferenc SzAK 100 m. 11.4, Klonkay István SzAK 100 m. 11.5, Schiller Béla SzTK 100 m. 11.3, Gyetvay István MTE maráthon 3.01.01.—, Korponay Mihály KEAC marathon 3,03, Donogán István SzTK diszkosz 43.13, Madarász Endre SzAK diszkosz 42.10, Trangcr József KEAC magasugrás 183, Winkler Andor KISOSz magasugrás 179, Slumpf György KEAC magasugrás 180. _ ', Előnyomíaíások, himzé sek olcsón és szépen készülnek. 617 Kézimunkaanyagok raktáron UMmü József KÉZIMUNKAiPAR Szeged, Kölcsey ucca 5, sz.