Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-25 / 295. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1927 december 25. Foglalkozik minden ísank* szem özlelággal* különösen válíéleszáRúloiássa], fo!yő« számla* kftlcsöntikkél, áru­0eleiek flíianclrozásával, fcülf&ldl átutalásokkal, va« luíák véíele és eladásával. LegS^i, érák, ré?i!eíre la GyŐFJ Bélé is ¥l§laiwerirg feereitdezefS telep Telefon: 4-18 Kálvária u. 39. gr P.-tí FJP 99 BTAW Cselilc János 91 ctporakíárában Meíormútus palota oki. gépészmérnök £ §0. SIs Mindennemű vis, gáss, gös, világítás, kösponíi ftités, meleg­vis, sssivatíyu, &f!h. csa­torna, ssennyvisüeriíö­telep beren&esések műszaki vállalata. •fmism wsmkt keveset volt Szegeden. Gyorsan eliramló életében csak tovafutó kis állomások voltak azok az órák, amelyeket az Alföldön, így Szegeden eltöltött Olyan napok voltak ezek, amikor uj emberek, is­meretlen ízű ételek, más aromájú borok szolgál­tatták a különös miliőt itteni tartzókodásainak. Hajnalig tartó barátkozások a Próféta nyári ud­varán és benn az aranycirádás, oszlopos nagy­termében, a riporterek vig társaságában. Nem ma­radhattak ki a programból a tiszaparti kis korcs­mák sem, ahol Bagics Róza és Ónozó Poldiné szakácsrmivésxete ízesítette szegedi különlegességgé a halpaprikást. Itt könnyű sillert mértek és ide­tévedt be legkönnyebben az 1906-os években Bankó Pista is, aki ezidőben emelkedett fél a népszerűség zenitjére. A záróranélküli világ rendesen hajnali darva­dózással végződött. Ady végig barangolta a Tisza partját, elmélázott a felsötiszaparíi vízimalmok mellett, ahol a kélő nap fényében aranyos pom­pával fordult a malom nyikorgó kereke. Sokat beszélhet a Kass is Adyról és vannak adatok arra is, hogy megfordult a Maros-uccai Csányi Agőnál is, ahol a legjobb rizlinget mérték abban az idő­ben. Olyan könnyű, észrevétlenül tovasuhanó na­pok voltak ezek Ady éleiében uj, többet soha nem látott barátokkal, akik ma is ünnepnapnak látják azt a napot, amikor Ady asztala mellett ülhettek. Amikor Iegutóljára, 1917 szeptember 30-áa le­jött Szegedre betegen, fájó testével, már nem tu­dott visszaemlékezni arra, hogy hányszor és miért is volt ebben a városban. Memóriája már ki­hagyott. — Már nem is emlékezem borai izére, — mon­dotta egyszer 1917 szeptember végén, a nagy báboru fordulópontján, Amikor felemlítették előtte Bankót és Tömör­kényt, a Tömörkény-matinén Ady királlyá koro­názta a magyar élet nagy szerelmesét, "" ' • Ady szegedi napjai után nyomozva, 1902-be kell visszaszáguldani. Ez időben a Nagyváradi Napló munkatársa. Neve már ismert. Uj dalok, uj íor-> mák, Uj szépek megteremtője. Olyan mindenes Író­deákja a Naplónak és közben a váradi Friss Új­ságnak is ir. írásait itt cikkekként fizették és igy történt meg, hogy e lapba 1903 tavaszán »Séfa a káptalan-sorom cimmel .Ady-dkk borzongatta meg a váradi kedélyekét A riport uj hangokat ütött meg a váradi sajtó életébea. A témája is uj \olt és merész, kitett szerelemgyermek sírdogált, a gazdag kanonok-sor egyak palotája előtt. A fehér iuggőnyü ablak mögött a gazdag kanonok dölyfösen néz le a siró-rjvó szerelem gyermekre. Adyt pörbe fogják és vallás elleni izgatás cimén háromnapi fogházat kap. Büntetéséi a szegedi államfőgházban kellett letölteni. Ez volt Ady első szegedi szereplése. Éjáiüka érkezett meg Szegedre. Reggel nyele óráig kórcsmárcl-korcsmára barangolt, idegenül es ismeretlenül, majd lejelentkezett a fogház igazgató­jánál. A fogházi napokból semíoi sem maradt Ady után. Elutazott, hogy az év májusában ismét visszajöjjön. Adyt akkor hívták Szegedre. Ripor­teri állást kínáltak fel az ismert váradi költőnek Engel Lajos próbálta volna Adyt Szegedre hozni. Ady uem sokat gondolkozott az ajánlaton, hanem egyszerűen beállított Engel Lajoshoz. Százpengot kért egy hónapra, Váradon ÖÜ-et kapott, Engel Lajos azonban csak 30-at kínált. — Akkor inkább Váradon maradok nyolcvanért, — mondotta dühösen Ady. Különös jó barátságot tartott fenu Ady D a n k ó Pistával. Vele 1900-bau ismerkedett meg, amikor Daukő dalíurnéű járt országszerte. Vár adón Ady nap-aap után együtt mulatozott kédVcs költő ­cigányával, akit auűyira megszeretett, hogy. ka­Asly sa^e^eöi nepfalról, söbb temetésére is lejött Szegedre. 1905-ben a Dugonics-Társaság felolvasó űléséa találkozunk Adyval. Balla Miklós és Tömörkény István társaságában olvasott fel verseket. A társa, ság emlékkönyvében jellegzetes aláírása. előtt e szó állt: Versek. Ady Endre. 1910-ben megint pörbe került. Nagy György >Magyar Köztársaság.- cimü folyóiratába -Roha­nunk a forradalomban címmel verset irt. A szegedi ügyészség a verset inkriminálta, de később meg. szüntették ellene az eljárást. Ez ügyben. kétszel is kihallgatta a szegedi törvényszék vizsgáló* bírója. Ezután sokáig megint nem találkozunk Adyval Szegeden. Elmúlása előtt jitóljára 1917 szeptember 30-án volt Szegeden. Ekkor már nagyon beteg.­Feleségével jött le, hogy a Szegedi Újságírói Egyesületének Tömörkény-matinéján résjt- vegyen, A matinén három versét olvasta fel: >A titok árát*, -.Emlékezés egy nyáréjszakárat és »Készü­lődés egy tavaszi utazásra* cimü verséit olvasta. Előzőleg azonban Tömörkényről emlékezett meg: — Pár verset hoztam el Szegedre, hogy Tö­mörkény emlékére, ünnepére felolvassam őket, ha rekedt hangon is. Tömörkénnyel nekem pöröm van. Nem akart pöröm és most, hogy itt vagyoki magamra vállalom az expiálást, amelyet fáradtan, betegen és bün nélkül is oly szívesen adok meg e nagy on szép és eleven halottnak.. . Hűségesebb olvasója senkisem volt nálam. Ahogy ő láttaj hallgatta, megjelentette és megszólaltatta a ta< nyai magyart, ugy senkisem rajta kivül, Nagyo.'u. hódolok neki, mert nagyon szerettem Tömöri kényt... Arca sárga volt, de szemei különös fényben, égtek. Plébános bort ivott és amikor elment Szc« gédről, őrökre elment, hogy örökre közlünk ma­radjon, (n—sj Állandó sofőr- és motorkerékpár-tanfolyam uyilt aa Alföld" Autá-garsfle nagy javítóműhelyében hol felelősséggel, szakszerűén és legolcsóbban vizs­gázhatnak. n HölgyVezstőkaek külön tanfolyam. Kossuth Lajos sugárul 22—24. szám. Varrógép, Icsrélípár, gramofonok, gyármakkoesik, gumi és sjerelékek rész­| _ lette is. Nagy jfavMómiSffeiy ! 703 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom