Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-03 / 277. szám

1927 december 3. DÉLMAGYARORSZÁG IIHBII •• aosaas Csütörtökön este kapcsolják be ünnepélyes külsőségek között a kül~ városrészek uf világítási hálózatát. (A Délmagyarország munkatársától.) <Aí ül városrészek közvilágítási berendezési munkálatai olyan mértékben haladtak előre, hogy december 8-án, csütörtökön este la közvilágítási berendezések túlnyomó részét már be is kapcsolják. A gázgyár ezt a bekapcsolást bizonyos külsőségekkel köti össze. Az ünnepélyes bekapcsolás a gyártelep gépházában csütörtökön este fél 6 órakor történik meg. A gázgyár erre az ünnepélyre meghívta a város hatóságát és a társadalom vezetőit is. A külvárosrészek vezetékhálózatát a polgármester fogja egy gomb megnyomásával az uj áramkörbe bekapcsolni. mitmmmmmmtmtmmmMmmmmmm'f Ady a szegedi egyetemen. (A Délmagyarország munkatársától.) Rendkívüli érdeklődés kíséretében, a nagy és maradandó siker jegyében tartotta meg pénteken este a kolozsvár—-szegedi Bethlen Gábor Kör az Egyetemi Könyvtár előadótermében második vitaestéjét, amelynek tartalmas és változatos műsorán Ady Endre költészete szerepelt. Az estélyt Buday György, a Bethlen Gábor Kör elnöke nyitotta meg, aki tömören vázolta, hogy miért fordul megértéssel és szeretettel ez az ifjúsági kör Ady Endre alakja és alkotásai felé. Majd Páll Sándor az Uj Versek ma már történeti nevezetességű bevezetőjét és a Lelkek a pányván cimü mélyen magyar jelentésű Ady-verseket mondotta el igen megértően. Patay Mária először Az fisbaján hatalmas és döbbenetes szimfóniáját tolmácsolta megkapó hévvel, ritka bensőséggel a női lélek érzékeny húrjain, majd az Ádám, hol üagy? és az Ur érkezése cimü istenes verseknek adott igaz és erőteljes hangot. Somlyódi István, a fiatal szavalómüvész a Magyar fa sorsa és az Illés szekerén rendkívüli hatású interpretálása után a Krisztuskereszt az erdőn cimü mélységesen tiszta Ady-verssel ragadta el lelkes és hálás hallgatóit. A kitűnő érzékkel és gonddal kiválasztott Ady-versek után Joó Tibor, a szegedi fiatal irodalom egyik erőssége, a Bethlen Gábor Kör főtitkára Kísérlet Ady megértésére cimen tartott előadást, amely gondolatai eredetiségével és elevenségével igen mély hatást keltett. A legújabb szellemtörténeti tudomány módszereivel és szempontjaival közeledett Adyhoz, az emberhez és költőhöz és mint történeti jelenséget igyekezett megmutatni őt, Ady igazi arcát, amint az örök emberi és korának törekvései kialakították. Ady Endrének európai jelentőségét adja meg az a tény, hogy a huszatdik század betegségeit átélve és fölismerve, ez a nagy magyar zseni az, aki először és öntudatosan kiált az uj egészség, a jobb jövő. után. Joó Tibor finom lélektani elemzéssel és filozófiai elmélyedéssel értelmezte Ady Endre hivatását és jelentőségét és meglepő világossággal és határozottsággal utalt a kűlömbségre, amely a jelen és Ady kora között már érezhető. A gondosan fölépített, logikai készséggel teljes, tartalmas és formás előadást hosszas tapssal köszönte meg a megértő hallgatóság, amelynek fiatal gárdája egészen megtöltötte a termet. Végezetül Juhász Gyula Ady Endre nemzedéke nevében hálás örömmel üdvözölte az ifjakat, akik Ady Endrét, a magyarság és emberség nagy költőjét íme megértéssel és szeretettel fogadják és az ő kincseivel gazdagodva indulnak a jövő uj munkájába és küzdelmébe. A közgyűlés még mindig elég fiatalnak érzi magát . . . A többség leszavazta Wimmer Ftllöp felfrissítő indítványát. Dr. Bodnár Géza szólalt fel ezután. Köszönetet mond az előadó tanácsnoknak szakszerű előadásáért. Kijelenti, hogy indítványának elfogadásától nem vár nagy eredményeket, kívánsága az> PATZAUER rumok, likőrök, palackborok (A Délmagyarország munkatársától) A polgármester nyitotta meg pénteken délután a folytatólagos közgyűlést. Dr. Tóth Béla a mult ülés jegyzőkönyvét olvasta fel, mire Balogh Lajos volt az első felszólaló a mult közgyűlésen j hogy hozott határozat törvénytelensége és személyes megtámad lalás cimén. Törvényszakaszokat olvas fel, amelyekkel azt igyekszik bizonyítani, hogy indítványát, amelyben a fegyelmi elrendelését kérte Berzenczey Domokos ellen, a tanács nem terjeszthette volna elő és a tisztviselők ebben a kérdésben nem szavazhattak volna. — Berzenczey nem szavazott! — állapítja meg • alaki. — De itt, a közgyűlési teremben simmizett! •— vág vissza nagy derültséget keltve Balogh, majd kijelenti, hogy az összes tisztviselőszavazatok érvénytelenek. Ezután dr. Pálfy József tanácsnok ismerteti dr. Bodnár Gézának a szegedi élelmiszerdrágaság leküzdése érdekében benyújtott indítványát, amelyben azt kéri, hogy a közgyűlés feliratilag kérje a kormánytól az egyenlő elbánás elvébe ütköző kedvezmények megszüntetését, vagy általánosítását. A tanács az indítványt pártolólag terjeszti elő. Pálfy tanácsnok elmondja, hogy a baj nem helyi vonatkozású csak, hanem országos jellegű, az egész országban csökkent az állatállomány és • sokként a fogyasztás is. A városi bérföldek bérbeadásával meghonosodott kisbérlet-rendszer a tanács megitélése szerint nem hátráltatja az állattenyésztést, de az állattenyésztési rendszer rossz. Szegeden évente hatmillió liter tej vonatik el a közfogyasztástól a helytelen állattenyésztési rendszer következtében. A főldbér-rendszert a tanács Dem szándékozik megváltoztatni, a húsfogyasztás! adót szintén nem törölhetik, mert a bevételre nélkülözhetetlen szükség van. A vágóhídi dijak magasak ugyan, de nem magasabbak, mint másutt. a város hatósága állandóan tartsa napirenden a drágaság elleni küzdelmet. Nem indítványozta a zsellérrendszer megszüntetését, de aggodalmasnak tartja, hogy a zsellérek számát a város mesterségesen szaporítja. Ottovay Károly csodálkozik azon, hogy Bodnár Géza indítványára a tanáét semmiféle propozicióval nem áll elő. A legfontosabb a termelés fokozása, az állattenyésztés, a gyümölcstermelés fokozása. A zsellérrendszer nem szolgál a város javára. Helyesli a Gerüczy-birtok megvételének a tervét, de csak akkor, ha a város nem a zsellérek számának szaporítására használja fel. Létesitsen 50—100 holdas középbirtokokat rajta a város. Szakszerű állattenyésztésre és okszerű mezőgazdaságra vau szükség. Ezen a téren tegye meg a város uj faiskolákat is létesít a tanyákon. Fodor Jenő polgármesterhelyettes reflektált ezután Ottovay felszólalására. Bejelenti, hogy a tavasszal megkezdődik a közlegelök feljavítása és a város uj faiskolákat is létesít a tányikon. A közgyűlés ezután elfogadta a tanács javaslatát. Csonka Gergely indítványát tárgyalta ezután a közgyűlés. Az indítványozó különbözö külvárosrészi uí-, kutés világítási sérelmek orvoslását kéri. De kifogásolja azt is, hogy a városi szinbáz páholyaiba egy páholyjetfy eJlpmében csak öt embert engednek be. A közgyűlés a tanács javaslatára az indítvány fölött napirendre tért. Következett Körmendy Mátyásnak a vízórák felállítására vonatkozó indítványa. A tanács kellő előkészítés végett visszakérte az indítványt. Körmendy Mátyás elmondja ezután, hogy az első kerület, a városnak a Tisza Lajos-kőruton belüli része egy évben 78 ezer pengő vízdíjat fizet, ezzel szemben az ötödik kerület, ahol az ötödik uccába járnak az emberek vizért, 21 ezer pengőt fizet. Itt nagy az aránytalanság. Mindenki annyit fizessen, amennyit fogyaszt, de a Belváros fogyasztását ne a külvárosrészek lakosságával fizettessék meg. Balogh Lajos jelentkezik szólásra. — Jön a vadvíz! — szól rá Szeless József, — A maga fejében van a vadviz! — haraffstik meg Balogh óriási derültség közben. Mihájlovits Dezső szólalt fel ezután. A vízórák felszerelése szerinte igen súlyos uj terheket róna a háztulajdonosokra. Éppen ezért az indítvány elvetését kéri. A közgyűlés ezután szótöbbséggel a tanács javaslata szerint fogadta el Körmendy indítványát. Dr, Krausz József a szegényház kibővítését indítványozta. A tanács az indítványt pártolólag terjesztette elő, de előkészítés végett visszakérte. A közgyűlés igy határozott. Wimmer Fülöpnek a kössgyülés felfrissiiésére vonatlcoxó indítványa leövetleessett. A tanács javaslatát dr. Tóth Béla főjegyző | közgyűlés mai összetételében nem arra való, terjesztette elő. A tanács háromhónapi hala- i dékot kér a javaslat előterjesztésére, hátha addig meglesz az uj közigazgatási törvény és annak alapján az általános választást is meg lehet majd tartani. Wimmer Fülöp szólalt fel. Kérdi a polgármestert, hogy tisztában van-e azzal, hogy az indítványának elvetésével milyen sulvos jogfosztást követ el. Szeged az egyetlen város, ahol nem töltötték be a megüresedett tőrvényhatósági helyeket. Legalább ötven uj választott és ötven uj virilis városatya jutna be a közgyűlésbe. Ezek joggal követelhetik, hogy beleszólhassanak a város ügyeinek intézésébe. (A polgármester közben átadja az elnöki tisztséget Fodornak és maga a »vitatkozó székbe* ül.) Annak, hogy a polgármester ezt a javaslatot terjeszttette elő, egyetlen oka van, az, hogy a polgármesternek tetszik ez a mai, fefbólogaló közgyűlés, amely; Jy^Jikátlanul elfogad mindent. Ez a hogy a város Igen fontos ügyeiben intézkedjék. A közgyűlés tagjai közül 70—80 ember teljesiti kötelességét, a többi csak választásra jár föl. De még ebből a 70—80-ból is 30—40 a tisztviselő. Ezt a közgyűlést a polgármester szónoki képességével és demagógiájával tetszése szerint irányithatja és leszavaztat hat minden neki nem tetsző indítványt. A polgármester dicséri a közgyűlést és arra hivatkozik, hogy a város terhei az utóbbi időben nem emelkedtek. Ezzel szemben a helyzet az. hogv a város uj, hatalmas jövedelmi forrásokhoz jutott, a város legnagyobb része mégis falu. A város épített egyetemet és templomot és felépítette a kisvasutat, amelyre évente 3—400 ezer pengőt ráfizet. Nagy dolgok tehát nem történtek. Meri állítani, hogy abban az esetben, ha száz friss ember befőhet a közgyűlésbe, a munka, a városfejlesztés munkája feltétlenül fellendül. Ez a közgyűlés többet alkotna ée nem történnének meg azok a súlyos hibák, amelyek megtörténjek, *