Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-29 / 273. szám

J^EGED : Szerkesztőség: Deák Ferenc uCCB 2. Telefon: 13—33.'Klodólvivalal, jjBlcíBnkönyrlér é* Jegyiroda: Aradi uCca 8. Telefon: 306. - Nyomda: UJw gjpót ucca ig. Telefon: lö--34.« » « » « » Kedd, 1927 november 29 III. ÉVFOLYAM 273. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és klodóhlvalnl: Urt ucca ö. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kladólil-vatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » „ » m Előfizetési Ara havonta 3-20, vidéken és a lövörosban 3-GO, kUlftfldSn ít-lO pengd. Egyes szám 16, vasár- és Uncepnap Z4 fillér Segítsünk Borah szenátornak. Borah szenátornak, az Egyesült Államok külügyi bizottsága elnökének a neve eddig se volt ismeretlen nálunk, de ezután valószínűleg egyenesen népszerű lesz, ugy, mint az angol lordé, akinek a nyomán megindult. Egy nyilatkozatát olvastuk ma este az amerikai szenátornak, amelyben bejelenti a világnak, hogy az amerikai szenátus jövő havi békevitáján ott szerepel a trianoni szerződés ügye is s nem habozik kimondani azt se, hogy ebben a vitában mi lesz az ő véleménye. Az, hogy a trianoni szerződést revideálni kell és kétmillió elszakított magyart vissza kell adni az igazi hazájának. Nem szokásunk a délibáb-kergetés és inkább fanyar szkepszissel nézzük a nagyvilágnak a kis magyarság iránt való plátói szerelmét, mint fanfár-szavu optimizmussal, de azért azt mondjuk, nagy szó a Borah szenátor -szava, talán még nagyobb, mint a Rothermere lordé. A nemes lord, bármilyen sulyos szava van is Angliában, a magyar kérdést még se mint az angol hivatalos politika tényezője mozgatta meg, sőt az angol hivatalos politika Genfben egyene:en de avuálta a Rothermeré-akciót. Arinál nagyobb az érdeme a lordnak, hogy Genf után is rendületlenül kitart a magáévá telt magyar igazság mellett s talán nem tévedünk, amikor azt hisszük, hogy az akciójának első nagy sikere az a visszhang, amely szavára Amerikából felelt. Borah szenátor ma egyik legjelentékenyebb hivatalos reprezentánsa az Egyesült Államoknak, akinek a népszerűsége olyan nagy, hogy lehet még belőle elnöke is a csillagos lobogó köztársaságának. Már pedig ma Amerika, mint az egész világ hitelezője, diktál az egész világnak, diktál Angliának és Franciaországnak is s ha olyan ügyvédünk van a nemzetek törvényszéke előtt, mint a világ leghatalmasabb államának elnöke, majdnem százszázalékos bizonyossággal nézhetünk pörünk kedvező kimenetele elé. Egyelőre ugyan a kiismerhetetlen Coolidge ur ül az elnöki székben és Magyarország uj barátja csak a szenátus padjairól szól bele hazája külpolitikájába, de amit mond, annak több súlya van, mint az óvatosan hallgató elnökének. És ha arra gondolunk, hogy lord Rothermere amerikai utján talán össze is találkozik Borah szenátorral, akkor ezuttal indokolt' várakozással nézhetünk az Óceánon túlra, ahol két erős kéz megszorítja egymást a magyar igazság jegyében. És talán itt az ideje annak is, hogy önmagunknak föltegyük a kérdést: kicsoda ez a két ember és mi vezeti őket tulajdonképpen, amikor a világ legárvább nemzetét le akarják venni a kínszenvedés fájáról, ahová gonoszság és tudatlanság szegezte? Az angol lordról annyit tudunk, hogy idealista, ami az angol politikusok közt is fehér holló számba megy s a nyilatkozataiból ugy látjuk, hogy noha konzervatív politikus, nem ellensége a demokráciának, ami különös is volna, mert hiszen nem olyan családból származik, amely peeri rangját oroszlánszívű Richárd idejében szerezte a szentföldön. Borah szenátorról pedig közismert dolog, hogv szenny sorból küzdötte fel magát és rendíthetetlen hive a liberalizmusnak és demokráciának, sőt Isten bocsássa meg neki, ugy ver róla a hir, hogy egyik vezető alakja az amerikai szabadkö;::".vessegrct. Az tizei) os. hoáV még eddig egyik úrtól se olvastunk olyan nyilatkozatot, amely elitélné áz altalános titkos válaszd tói jogot, vagy kárhoztatná az esküdlszéki intézményt, vagy sokalná a sajtószabadságot, vagy a magyar integritás helyreállításának alapföltételéül a numerus clausust jelölné meg. Furcsa is volna, ha ez a két idealista, aki a trianoni itélet revízióját az igazság, a méltányosság, a humanizmus jegyében követeli, barátja volna a két mértékkel mérő igaztalanságnak, a szabadságjogok elkobzásának és az embertelenségnek. Mi következik ebből? Az, hogy azt a két idealistát, aki a mi érdekünkben összefog egymással az egész világ ellen, nekünk magunknak kell segítenünk, ebben a harcban s a harcnak csak akkor lehet sikerét várni, ha nem lehet kétségük abban, hogy az egy liberális és demokrata Magyarországért folyik, j amely éppen ezen a jogcímen követeli helyét a népek családjában. Minél komolyabb I lesz a revíziós akció, annál parancsolóbb J szükségesség, hogy a magyar kormány végre szint valljon és fölhagyjon a duplavágányu politikával. Annak számára talán tudott önmaga előtt mentséget találni ideig-óráig, de ezek az órák már lejártak és éppen az utóbbi napok numerus claususos balesete mutatta meg, hogy ez a liberális frázisokkal plperéskedő, de a faj védelmi demagógia kazánjával fűtött politika katasztrófába viszi a magyarságot éppen akkor, mikor a vonat ablakába már odaködlik az igéret földje. A kétarcú Jánusz jó lehetett pogány istennek, de nem alkalmas egy ország sorsát igazgatni a huszadik században. Minden kormányt a cselekedetei után kell megítélni és a mai inagyai hivatalos politika, akármilyen ügyesen rendezték meg a numerus clausushoz címzett és még mindig műsoron levő cirkuszi mutatványt, árnvalatilag se tér el a fajvédő politikától. Pedig nem ez a magyar politika az, amelyet segítségül vár Rothermere lord és Borah szenátor. Serédy Jusztin primási Ifinevezése küszöbön áll? (Budapesti tudósitónk lelefon jelentése.) Jól informált és előkelő katolikus körökben elterjedt hirek szerint a hercegprímás kine~ •vezés'e közvetlenül küszöbön áll. Olyan hirek vannak forgalomban, hogy a kinevezésre vonatközé összes bullák 'és dekrétumok készen vannak és hogy a kinevezendő hercegprímás karácsonyra már el is foglalja méltóságát. Ezek á hirek mind megegyeznek abban, hogy a hercegprímás Serédy Jusztin lesz. Ezeket a híreket ellenőrizni nem lehet. Beavatott helyen ugy tudják, hogy öt bíbornoki kinevezés lesz, ezek között Serédy Jusztiné is. Kisiklott a Temesvár—bukaresti személyvonat. Egy p.aloíí, három sebesült. (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Titu állomáson ma kisiklott a Temesvár—bukaresti személyvonat, amely egy az állomáson veszteglő szerelvényre ugrott fel. A mozdony és az első hat kocsi kisiklott, egij utas meghalt, három megsebesült. Lé&erer Sándor a kultuszminiszterrel tárgyalt asz egyetemi eseményeikről, ma fú. félóra múlva megffralt. (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Hétfőn délután váratlanul meghalt dr. Léderer Sándor, a budapesti izraelita hitközség elnöke. Dr. Léderer Sándor ma délelőtt a hitközség irodáiban dolgozott. Két órakor Dési Géza országgyűlési képviselő társaságában a kultuszminisztériumba ment, ahol a numerus clausus, az egyetemi zavargások és a zsidó diákok tanulási lehetősége kérdésében tárgyalt a miniszterrel. Félnégy óra tájban érkezett vissza Csengery-ucca 30, szám alatti lakására. A lépcsőházban az I. és II. emelet között rosszul lett, leült, majd lezuhant.A ház lakói orvost hivattak, aki injekciókkal sietett Léderer Sándor segítségére, azonban ezeknek hatása már nem volt és mire nővére a lakásból leszaladt, Léderer Sándor nővére karjai között meghalt. Halálát szívszélhűdés okozta. A gyászhír villámgyorsan terjedt el Budapesten és az egész fővárosban részvétet váltott ki, mert valláskülönbség nélkül: tisztelték a 75 éves öregurat, • aki fiatalos erővel dolgozott hitfelekezete érdekében. A haláleset hirére a hitközség elöljárósága még az esti órákban összeült és megtette a szükséges intézkedéseket. Ezeknek értelmében holnap déjelőtt ünnepi ülést, este pedig. rendkivü,li közgyűlést 'tartanak, amelyet az elhunyt emlékének szentelnek. ' A temetés szerdán délelőtt háromnegyed 9 órakor a gyászházban kezdődik, ahonnan jx halottat a Romhach-uccaí zsinagóga elé viszik, majd rövid egyházi szertartás után a Dohány-uccai templomban ravatalozzák fel. A temetés itt 11 órakor kezdődik, a gyászbeszédet dr. Hevesi Simon vezető főrabbi mondja. Ezután a koporsót kiviszik a zsinagóga elé, ahol Ehrlich G. Gusztáv, a hitközség elnökhelyettese búcsúztatja el a halottat, A koporsót a rákoskeresztúri temetőben hantolják el, itt dr, Fischer Gyula főrabbi mondja a búcsúztató beszédet. Dr. Léderer Sándor 1852-ben született Kiskunfélegyházán, ahol apja földbirtokos volt. Az egyetemet Budapesten végezte, ahol államtudományi doktorátust nyert. Ezután belépett az akkori földmivelésügyi, ipar és kereskedelemügyi minisztériumba, amelynek elnöki osztályát vezette miniszteri titkári rangban. Később, amikor a minisztériumot kettéválasztották, a kereskedelemügyi minisztériumban Baross Gábor alatt szolgált hosszabb ideig, majd nyugdíjba ment. (5 rendezte meg 1885-ben az ipari kiállitást és ekkor a Ferenc-József-renddel tüntette ki a király, később ő rendezte a brüsszeli világkiállítás magyar részét, Nyugdíjaztatása után erős közgazdasági és publicisztikai tevékenységet fejtett ki,