Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-13 / 260. szám

S2E6EÓ: SmkesseíöíÉg: Deílt Ferene VrKirlITlril) 1Q27 ra AVPIÍlllfir MAKÓ: Szcrkestíöség kladöWvatol; ucce a. Telefon: 13-33..Kted6hIralai, fQWIIUap, 176,1 UUTC1MITO1 Crl uci:« 6.Telefon: fii. 3*ám.« ,> « » « » H«lc»«olt0nyt1át és legyfrodo: Aradi <j) $ $ áÖDNEZŰVÁSÁRHELY: Szetke»ztŐ!)««i ueca «• Telefon: 30«. -- Nyomda: Uíw -m.r A m.^ __ _ . __ és kiadóhlvalal: Andrássy ucca 25. UPÓÍ ucca 19. Telefon: »«»«>» 1||. b VrULY API aOO. S&'AI*! TeJefoD: 49. szám. 's » «» «» « »» « »> Etöíteeíés! ára havonta 3-20, vidéken és a lövátoiban 5 QO, külftildSn 6-40 pengő. Egyes szám IS, vasár- és iicnepnap 24 fillér. Mussolini parlamentje. Nem ideálunk Mussolini, a Lenin legtehetsérfesebb tanítványa, de azért lehetetlen el uem fsmerni róla, hogv ma ő Európa legkiválóbb államférfia. Tatán valahol Ázsia rejtelmes régióiban, vagy az afrikai nagy-tavak körül formálhatja cs gyúrhatja még az embercsordákat olyan zseni, mint ő, dc azok. egyelőre nem számítanak a világtörténelemben és nem csinálnak iskolát az emberkormányzás művészetében. A mi megkeveredett, szétszaggatott, régi rendjében megrothadt és uj életformákat kereső világrészünkben a duce az egyetlen mintakép, akinek a térdéig se érnek fel a nagy és kis európai államok vezető politikusai, so. az egyik oldalról, sc a másik- | rol. Ez a különös ember, akit a proletariátus szült, akit a szocializmus nevelt harcossá, aki minden világnézetbe belekóstolt és minden szélsőséges felfogással jegyben járt, aki mindenhez hozzávágódott, mint a széllengette Iiád, ez Európának egyetlen szilárd politi- b kusá azóta, amióta mai helyére állította a véleöen-e, a céltudatosság-e, a végzet-e,. a 5 gondviselés-e'f. —- ki tudná azt megmondani'? j A forradalmi karriere^ eredete & ütja épp oly klwárőfthatatian, mint a forradalmaké. Da az bizonyos, hogy mióta az ingatag és nem mindig öntudatos népvezér hazája diktátora .Ht, azóta o az egyetlen európai politikus, aki sohase kapkod, aki nem azért tesz három lépést hátra, hogy egyet előre legyen s aki mindig tudja,, hogy mit akar, vagy legalább el tudja ezt a látszatot hitetni az emberekkel s ez a politikában majdnem fölér a céltudatossággal. Mindazonáltal atnit most cselekedett Mussolini, amikor a fasiszta nagytanácsnak lediktálta a fasiszta parlamenti reform alapelveit, mintha nem végezte volná azt a tökéletes munkát. amit eddig mégszokott tőle a világ. Ennek a reformnak az a lényege, hogy Olaszországban ezentúl csak annak vau választójoga, "akinek fasiszta szakszervezeti Igazolványa van- Ez nem egészen uj dolog és egy csöppet, sem eredeti, ez csak betű szerint való másolata a szovjet-parlamentárizmusnak, a melynek viszont, valami kirgiz-ize vau, a nyugati világ . számára kellemetlen és sziveihetetlen ize! Egy az' Isten és Mohamed az '"» prófétája, ez az izlám alapelve volt akkoriam, mikor az arab fanatizmus.kardélre akarta hányatni és a félhold szarvára tüzködni az egész -világot, amely nem' Allah • utjain kereste az üdvösséget. Ezt a fanatizmust, amely ném ismer injaimat és kegyelmet, talán óüeitöl örökölhette Lenin, akinek ferde rnetszeméi inkább emlékeztetnek Dzsingisz kán korára, mint az Edisonéra s tőle 'anitltó Mussolini; a romagnai vér, aki Marius demagógiáján keresztül jutott el a proskriplistákkal kormányzó Sulía diktatúrájáig. Minden olasz polgár a proskripciós listára ke-, ru'; aki nem ismeri cl Mussolinit az egyetlen Prófétának és nem vallja a fasiszta koránt az '-'gyedül1 üdvözítő evangéliumnak. Mindenki elves?li a legelemibb polgári' jógót is, aki nem akar fekete inget ölteni és uem ákar esküt 'enni a vesszőnyalábba rejteti, ugyan nem is olyan rejtett höhérbárdra. Mert '"az általános Riasztói jog megszüntetésével és a törvény hozásnak a fasiszta párt monopóliumává tereiével a hóhérbárd teljesén kibújt a vésszökötegből és ráfeküdt az éüüvál minden köiftza-' badságnak még a látszatára is. Mindenesetre uvilt és őszinte munka volt, amit most Mussolini végzett, éppen olyan nyilt és őszinte, mint a leninizmus, az ázsiai kísérlet, amelynek európai fattya a fasizmus. De Mussolinitői, a tehetséges tanítvány tói, aki immár mesterré lett és halvánnyá néhány magyarországi turáni törzsfőnök szemében is, aki tőt, sváb és oláh hangzású álnevet visel, az olasz Lenintől mégis elvártuk volna az orosz rendszer tökéletesítését. A fasiszta nagytanácsnak ki kellett volna mondani, hogy nemcsak a Választójogát veszti el, aki nem tagja az állami szakszervezetnek, hanem elveszik tőle a feleségét, a gyerekét, a kenyerét, a fél szemét, a fél fülét is ezen a világon és a másvilágra elveszti a lelke üdvösségét is. Hiszen ami késik, nem múlik. Valószínűnek tartjuk, hogy az olyan pozitív politikust és a realitásokkal annyira számoló idealista, mini Mussolini, idejekorán be fogja látni, hogy a diktatúrát megszilárdítani és állandóvá tenni még a választójog megszüntetésével se lehet; Salus reipublicae suprema lex estö — mondták Mussolini ősei s Marius és Sulía utódjának a huszadik században államférfiúi kötelessége mindenkit kardélre hányatni, aki nem lép be az ő szakszervezetébe. a kernny iültoffa i parasztpárt gyulafehérvári kongresszusát. „Amint nem féltem Jászi Oszkártói, ugy nem ijedek meg BraüanutéS sem". (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A minisztertanács mai ülésén a nemzeti parasztpárt gyulafehérvári kongresszusát betiltotta. A kormánynak ez a határozata a nemzeti parasztpárLkörében óriási elkeseredést, keltett, Maráit a kamara -délutáni-ülésén megíuterpellál a a minisztert és kijeléhíetté, hogy amint nem felt Jászilól 1918-ban, amikor Erdélynek Romániához csatolását követelte, ugv Bratianutól sem ijed meg és a gyutafehervári kongresszust minden körülmények között meg fog. ják tartani. Duca belügyminiszter azonnal válaszolt Mamunak és azt mondotta, hogy a kormány tettekkel fog válaszolni a nemzeti parasztpdn fenyegetésére. A párt kétszinii magatartási veszélyezteti a kormány magasabb érdekeit. Á kormány neín gördit akadályt annak áz útjába, hogy a nembeli parasztpárt kongresszusi tartson, de ne Gyulafehérváron. „Jlmig az erdélyi románság magyar Kormányzat alait éli.. 00 Bukrestaből, jelentik: A kamarában Maniu felszólalása után megkezdték a kivételes törvények szigorításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Vajda Vojvoda volt miniszterelnök igen éles haugon bírálta a javaslatot és rámutatott arra, hogy amig ar erdélyi románság a magyar kormányzat alatt élt, a magyar kormány sohasem gondolt arra, hogy a kivételes hatalommal éljen, hanem mindig csak a bűntetőtőrvéuvköByvvel őrizte meg az állami rendet. A törvényjavaslat tárgyalása folyik. Bratianu ínég holnap el akarja azt fogadtatni ugy a szenátussal, mint a kamarával, hogy kedden a törvény mái* a hivatalos lapban is megjelenhessen. Az uj törvényt természetesen már alkalmazni fogják Manoitescuval szemben is. •' A Manoilescu-pör szombati tárgyalásán Carol Kihallgatását indítvány oztáK. Rendkívül mentéi vallomások. — Ferdinánd levele; „Carolnak vissza kell térni 1" — Elrendelték a bizonyítás kiegészítését. ! Hangsúlyozta Maniu, hogy Ferdinánd király mindig egyetértett a nemzeti parasztpártnak azzal a felfogásával, hogy Carolnak vissza kell térnie Romániába. természetesen ha néhány elengedhetetlen fel'é'eH teljesít. Maniu megerősítette Manoilescu azon állítását, hogy ö is látta Ferdinánd királv egy levelét, amelyben a király a trónfosztó törvény revíziójára szólítja fel Bratianut, Virgil Madgearu, a nemzeti parasztpárt titkára elmondotta, hogy (Budapesti tudósítónk telefon jelentés e.) Bukarestből jelentik: Manoilescu védőbeszédében a szombati tárgyaláson elmöndbtta. hogy egy ízben saját szemeivel látta Ferdinánd király egyik levelének lény képét, amelyet halála előtt intézett Jonel Bratianuhoz és amelyben formálisan annak az óhajának ad kifejezést, hogy az 1926 jaunár 4-én hozott trónfosztó" törvényt olyan módon kel! megváltoztatni, hogv Carol elfogadhassa a trónt, mert Románia nyugalmát csak ily módon lehet biztosítani. Beszéde után .Manlui, a nemzeti parasztpárt elnökét hallgatták ki, aki a tárgyalást vezető elnöknek ama kérdésére, hogy yan.e véleménye,szerint törvényes mód a január 4-iki aktus revíziójára, a leghatározottabb igennel válaszolt és kijelentette, hogy semmi akadálya nincsen annak, hogy Carol 11sízalyrh essen év tagja légyéi á fégi5iíStsi!ácK5ik. éiíirt' néttt mondott le romáit, állaatoolgárságárdl. Carol visszatérésének feltétele az volt, hogy szakítania kell Lupescn asszonnyal * és ismét fel kell vennie a házastársi viszonyt feleségével, Helena görög herceg növel. Carol kijelentette, hogy hajlandó, ezeket a feltételeket teljesíteni. Popovics volt miniszter art vaftjtta, ítfgy 2 ötjlt évben hosszabb ídét töltött Páriíbaö, Elutazása «!ő!t kíhallfiításoo