Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-12 / 259. szám

1927 november 12. DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap Jelenik meg a köztisztviselők fizetésemeléséről szóló rendelet. Budapest november 11. A kormány tagjai ma délután 5 órakor Bethlen István miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek össze. A mi­nisztertanács folyó ügyeken kivül foglalkozott a tisztviselői fizetések rendezésének kérdésével is. J Erre vonatkozóan elhatározta, hogy a pénzügy­miniszter teguapi ismertetésének megfelelő kor­mányrendelet vasárnap fog megjelenni » hivatalos lapban. Blumenstein 3 millió dollár vagyonából kártalanítani akarfa a magyar kincstárt (.Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A magyar állampapírokkal történt üzérkedéssel kapcsolatban folytatott nyomozás ma arra a szenzációs megállapítás­ra vezetett, hogy Blumenstein a berlini ban­koknál elhelyezett folyószámla betétjeit az utóbbi hónapok alatt átutaltatta Párisba. Megállapították azt is, hogy Blumenstein az infláció idején huszonöt házat vásárolt Ber­linben, ezek legnagyobb része ma is az ő ne­vére van irva. A Vossischc Zeitung ma azt irja, hogy alap­talanok azok a híresztelések, amelyek esetleges berlini letartóztatásokról szólnak. Páris, november 11. A rendőrség folytatja rt vizsgálatot a hamisan lebélyegzett állam­papírok ügyében. Legutóbb két ujabb házku­tatáshoz fogott és több vizsgálót küldött ki a vidéki városokba, amelyekről azt hiszik, hogy a csalások központjai voltak. Bécsből jelenük: A Blumenstein-afférrel kapcsolatban a Neue Freie Presse a következőket jelenti: A tőzsdén tegnap arról beszéltek, hogy Blumenstein meg­hatalmazottja már azt az ajánlatot tette, hogy az okozott kárt, bár mekkora is, jóváteszi. Blu­mensteint személyesen a tőzsdén nem látták, de azért nem volt ismeretlen a neve. Azt állít­ják, hogy legalább is hárommillió dollár ér­tékű vagyona van. A Neues Wiener Journal azt irja, hogy a magyar államkincstár kára hozzávetőlegcsen 25 millió pengőre becsülhető. Most nyilvánosságra julolt azon francia te­kintélyes férfi neve, aki az afférben kompro­mittálva van és még egy másik név is, hir szerint ezek Regnault szenátor és Deauvillc fürdőváros polgíirmcstere. Mindkettőt azzal vá­dolják, hogy aktív részük volt Blumenstein üzelmeiben. PATZAÜER rumot likőrök, palackborok Szombaton délben sztrájkba állnak a szegedi mentők. /I város évek óta nem réssesiti támogatásban a mentőszolgá­latot teljesítő orvostanhallgatókat. — Rendkívüli közgyűlésen ffrangozíaiták sérelmeidet és el határozták, hogy működésüket beszüntetik, ha nem kapnak orvoslást. (A Délmagyarország munkatársától.) 'X legutóbbi évek sok csodája között is egészen bizonyos, hogy olyan esemény még nem tör­tént Szegeden, mint aminő egy péntek esti gyűlés következményeképen előadódott. Sztrájkba lépnek a mentők cs — a péntek éjszakai helyzet szerint — né­hány órára e sorok megjelenése után előáll majd az a furcsa helyzet, hogy Szegeden nem lesz senki, aki a szerencsétlenül járt em­t>ereket első segélyben részesítse. A mentőszolgálatot 1922 óta — mint isme­retes — orvostanhallgatók látják el. Az ember­baráti intézményt azóta Szegeden ezren és ezren vették igénybe, de az orvostanhallgatók az első két évben semmiféle honoráriumban, de még egy köszönő szóban sem részesültek. Nagyon elkeseredtek akkor ezek az orvostan­hallgatók és 1924-ben kérvényt adtak be a városhoz, amelyben egynapi szolgálatért hat aranykoronát kértek. Kaptak kellőt, tehát ke­vesebbet — amint elkeseredve jelentették ki —, mint a köztisztasági telepen alkalmazott napszámosok. Ezt az összeget is azonban csak olyanoknak ulalta ki a város, akik már két éve teljesítettek mentőszolgálatot. Egy évre rá az orvostanhallgatók arra kérlék a várost, hogy a második mentőknek is adja meg a tiszteletdijat. A tanács azonban a kérelmet fedezet hiányában elutasította. 1926-ban ujabb " kérelem érkezett a városhoz. Az orvostanhall­gatók, akik egyébként mint a Szegedi Önkéntes Tűzoltótestület mentő alosztálya működnek, azt kérték, hogy ha mái' nem istápolja őket a város sehogysem, legalább a sok szegény hallgatót tandijsegélyben részesítsék. Erre hu­szotö en kaptak összesen hárommillió koronát, pedig egv hallgató tandija is közel kétmilliót tett ki. A mult évben ujabb kérelem ment a tanácsi iktatóba. Ezúttal 500 pengőt kértek, de — egy fillért sem kaptak. Az orvostanhallgatók magukon érezték, hogy a város nem törődik velük. Nagyon elkese­redtek. Közben lejött Budapestről dr. Mclha Axmand menlőegyesületi főorvos, aki sorra kiliacsella a város urait, hogy a menlő-orvostan- . hallgatóknak valamit kieszközöljön, Kísérletei j teljesen eredménytelenül végződtek és a hely­zet ma az, hogy a város egy orvostanhallgatónak a 12 órai szolgálatért 1 pengő 60 fillért fizet, dc ezt is csak azok kapják, akik már harmad­éve végzik a mentőszolgálatot. A mentődiákok ekkor azzal a gondolattal kezdtek foglalkozni, hogy ilyen nemtörődöm­ség után leghelyesebb lenne megyalósitani a Szegedi önkéntes Ment őcgyes a letet. Dr. Aigner Károly főispán pártolta a tervüket, dc azt mondta: várjanak. A tűzoltókkal is napirenden voltak az ösz­szekoccanások. Az orvostanhallgatók állandóan tiltakoztak az ellen, hogy egy kalap alá vonják őket a tűzoltókkal és arra hivatkoztak, hogy ők egyetemisták, sok köztük szigorló orvos. Nagy felzudulás támadt arra a hirre, hogy a tűzoltókkal közös mcutőlanfolyamon akarják őket képezni, de legfőképen az ellen tiltakoz­tak, hogy ők is a lüzöltóparancsnokság alá tar­tozzanak. Ebben a kérdésben az volt a kíván­ságuk, hogy felettük kizárólag a tiszti főorvos parancsnokoljon. A főorvos azonban kurtán-furcsán bánt el Szeged mentőivel. A tűzoltólaktanyából va­lami lyen tűzesethez vonultak ki és — mint minden ilyen esetben — kivonult a mentőautó is, — dc a mentőszolgálatot teljesítő orvos­tanhallgatók nélkül, amit ezek erősen nehez­ményeztek. Kifakadásukat egy tűzoltó meg­hallotta és bejelentette Papp Ferenc tűzoltó­főparancsnoknak, aki magához citálta Kiss és Fodor orvostanhallgatókat. A két medikus azonban nem ment el Papphoz, hanem azt üzenték vissza, hogy ha akar velük beszélni, menjen ő be hozzájuk. Papp főparancsnok be is ment a mentőszobába, ahol a medikusok nem is tagadták az elhangzott megjegyzé­seket. Papp Ferenc az esetet azonnal bejelentette dr. iVolf Ferenc tiszti főorvosnak, aki maga elé citálta a medikusokat és kijelentette nekik, hogy a mentők parancsnoka a tüzoltófőpa­rancsnok, akinek mindenben engedelmeskedni tartoznak. Egyben a két medikust a mentő­ízolailatból kizárta és a tűzoltólaktanyából kitiltotta, megparancsolván, hogy még a lábú-' kat sem tehetik be a laktanyába és ha ezt megteszik, onnan el fcell távolítani őket. A mentő-orvostanhallgatók körében a tiszti főorvosnak ez a rendelkezése óriási felhábo­rodást váltott ki. A sok mellőzés után ez még olaj volt a tűzre és ebben a hangulatban ült össze, az ön kőn te.s tűzoltótestület mentőalosztályának péntek esti rendkívüli közgyűlése, amelv mindvégig igen izgatott hangijaiban folyt le. Győri Gyula alparancsnok elnökölt, a gyű­lésen, aki a fent .elmondottakat, bejelentette a közgyűlésnek azzal az indítvánnyal, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy mint testület megszökteti a mű­ködését, csak éppen mint barátok maradnak eggútt továbbra is. — Átadjuk hivatásunkat — végézle bc elő­terjesztését Győri elnök, ha a tűzoltók azt jobban el tudják látni, ám tegyék. Mi félre­álhmk, várunk a jobb időkre .és siúmlUin!: a nagyközönség támogatására. Cser ne János szigorló orvos erélyes szavak­ban kelt ki a megalázó bánásmód ellen, ame­lyet a tüzoltóparancsnokság részéről el kel­lett türniök, mindamellett nem menne el a konzekvenciák levonásáig ilyen gyorsan. El­lenben értesíteni javasolja az egyetem, orvosi karát, hogy az szervezze meg a szegedi mentő­egyesületet, vezetését vegye át és az orvostan­hallgatók folytassák továbbra is működésüket Cserne nagy derültség közepette jelentette hogy a tűzoltók Igazoltatják a lakta­nyába bemenő diákokat, akik között folyton a Fodort és Kisst keresik". Bihari Béla azt mondotta, hogy egyetlen hallgatónak sem szabad többé bemenni a tűz­oltólaktanyába. Egy Birseit nevű orvostanhall­gató azt a közbevető indítványt teszi, hogy még egyszer menjenek cl szombaton délben a liszti főorvoshoz és ha nem vonja vissza sérelmes intézkedéseit, ugy szüntessék be mű­ködésűket. A közgyűlés nagy többsége ezután azt az indítványt fogadta el, hogy az alosztály müfeSdését beszün­teti és ezt a főorvosnak deputáciő utján szom­baton délben tudomására hozza. Ha a főorvos sérelmeik orvoslására módot talál, ngv haj­landók lesznek határozatukat felfüggeszteni. A közgyűlésen ezután felolvasták azt a be­jelentést, amelyet a tiszti főorvos kéréséi- • több orvostanhallgató aláírásával ellátva ad­nak be a főorvosi hivatalhoz. A bejelentés arra hivatkozik, hogy a mentőautói több esetben nem kizárólag mentési célokra hasz­nálták. A mentőalosztály elkeseredett hangú rend­kívüli közgyűléséből arra következtetnek, hogy a háborgó orvostanhallgatókat csak abban az esetben lehet majd leszerelni, ha kiváltságai­kat teljesitik. A medikusok ellenkező esetben végrehajtják határozatukat, magyarul sztrájk­ba lépnek. G. A. | Minden §irdetett j árnál ölcsóbbanl Legfinomabb harisnyák, Kezlyük, Pulloverek, j Kötött kabátok, • 20 , Teveszőr mellények j Fonálház, Bugostlca íéi 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom