Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-11 / 258. szám

S/EOEU : Szerkesziöséfl: Deák Ferenc ncca X. Telefon: 13-33.^Kladóhlvaial, iölcsönltönyvíér és Jegyiroda: Aradi JCCO S. Telefon: 306. Nyomda: LHw Hpói ucca 1®. Telefon; 16~34.« » « » « » Péntek, 1927 november 11 $ « * III. ÉVFOLYAM 258. SZAM MAKÓ:SzerkcíziöSÉg és kiadóhivatal: Url ucca O. Telefon: 151. széa.« » « » K » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » H » v » Előfizetési havonta 3-20, vidéken és a lövérosban 3-CO, ktilliSIdSa 0--40 pengó. Egyes szám 10, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Utazás egy szobor körtil. Kossuth Lajosnak végre szobra van Buda­pesten. Jó sokáig kellett rá várnia Kossuth Lajosnak is és Budapestnek is. Hcntzi Hen­riknek előbb volt szobra, pedig Hentzi Hen­rik nem volt se a szabadság hőse, se a magyar­ság édes apja, de talán éppen azért kapott olyan könnyen és olyan hamar emléket az brszág szivébec, amely netn az ő hazája volt. ^Ientzi Henrik hűségesen szolgálta a császárt, talár pedig ezt a hűséget annak idején szive­sebben jutalmazták, mint azt a másik hű­séget, amely a néphez ragaszkodott. De most már valahára Kossuth Lajos is szobor lett, ami nem is olyan különös di­csőség számára, hiszen gróf Pálfy Jánost is bronzba öntötték annak idején, Zrinyi Mik­lóssal szemben. Mondják, hogy Kossuth Lajos budapesti szobra nem fejezi ki azt, amit Kossuth Lajos neve jelent minden igaz ma­gyar ember számára. Mondják, hogy ez inkább a kétségbeesés szobra, mint a lelkesedésé. Még az egységes párt körében sem egységes a lelkesedés a legújabb alkotással szemben. Vannak: akik egyenesen azt hangoztatják, hogy :i szobrot le kell bontani és az egyes alakokat az ország különböző vidékein kell fölállítani. Akadnak, akik szerint csak Kossuth Lajost kell kicserélni és akkor rendben lesz a do­log. F.gy bizonyos: a leleplezés után nem ült el a vélemények vihara, a legkülömbözőbb fölfogá­sok harcolnak a szobor körül, amely egyszerre a magyar érdeklődés és izgalom középpont­jába került. Különös azonban, hogy éppen azok hallgatnak, akik a legiiletékesebbek volnás­nak arra, hogy ítéletet tegyenek ebben az ügyben Mintha nem is volna gazdája ennek a szobor­nak, mintha csak ugy magától teremtődött volna oda a most már nevéről elkeresztelt térre! Pedig bizonyos, hogy országos, sőt nem­zetközi zsűri szavazati alapján bízták meg »szobor kivitelével a művészt, aki most min­denképpen igazolni próbálja, hogy miért lett olvaü az alkotása, amilyen! Á legóvatosabban a kultuszminisztérium cselekszik, amely sze­rényen és halkan elhárít magától minden fe­lelősségei. 0 nem csináltatta a szobrot, neki «mmi része henne és semmi köze az egész­hez. De akár helyes, akár helytelen, ahogyan Kossuth Lajost az ország szivében a világ ('lé állították, ezt a kérdést talán mégis csak jó lenne valamiképpen elintézni. Mindeneset­re különös, hogy a hivatalosak és választot­ok. az illetékesek és érdemlegesek serege csak most veszi észre, hogy cz a baj, vagy az a hiba, holott a szobor még sem máról holnapra virradóra nőtl ki a budapesti aszfaltból, ha­nem hosszú evek óla dolgoztak rajta. Már most, ha csakugyan az az igazság, hogy a Szoborcsőportozatot a maga idejében Ferenc •'ózsef szellemében gondolták el és valósítot­ták meg és ha ez a szellem ma nem az a szellem, amely kell, hogy eltöitsön, vigasz­taljon és fölemelejn bennünket, akkor talán el JehélcU, sőt el kellett volna tekinteni ennek a műnek leleplezésétől és talán akadt volna még szobrász e. hazában, aki megfelelő Kos­suthot adott volna nemzetének. De ha ez a mostani Kossuth az, akire a mai idők emberéi vártak, akkor ezek az urak álljanak bátran f-s nyíltan a'közvélemény elé, az ország és világ unne elé és mondják meg kereken e& határozottan, hogy ez az ö.idéá'jukj hogy: ők igenis ezt akarják; És miért hallgatnak olyan mélyen és ala­posan a kritikusok, akik máskor minden do­loghoz olyan gyorsan ós biztosan hozzászól­nak? Művészi tekintetben eddig úgyszólván egyetlen értelmes és kielégítő, hozzáértő és megnyugtató véleményt sem olvastunk sehol. A politikus publicisták után most már mégis csak és méltán kíváncsiak lehetünk a ma­gyar képzőművészeti kritika Gyulai Páljainak szakavatott ítéletére is! Elvégre egy szobor elsősorban műalkotás és ha a politikusok nem birnak megegyezni, még mindig ott vannak az esztétikusok! De nálunk, sajnos, ujabban a politikusok esztétikai hibákat keresnek, az esztétikusok pedig politizálnak. Közben pe­dig lelepleznek egy szobrot, amely leleplezi azt a szellemi és erkölcsi bizonytalanságot, amely kezd egyre jobban konszolidálódni min­denféle téren. M Kúria is megállapította Kelemen Méla bűnösségéi, de a bUntetés Uisszafaását mellősste. :Dr- Szakáts József büntetéséi helybenhagyta a Kúria. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Második napja tárgyalta a Kúria háth-tSLoá­csa csütörtökön a Szakáts—Kelemen-sajtó* pört. A mai tárgyaláson megjelent dr. Ke­lemen Béla is és végighallgatta védőjének, dr. Széli Gyulának felszólalását és az ítélet kihir­detését. Kelemen Béla képviselőjének beszéde után Szakáts József képviseletében dr. Fekete. Béla szólalt fel. A pörbetszédek igénybe vettek tv: egész délelőttöt és már jóval elmúlt dél, amikor a Kúria tanácsa ítélethozatalra vo­nult vissza. Másfélórás tanácskozás után hirdette ki dr. Ráth György tanácselnök a Kuría ítéletét. A Kúria a bejelentett semmiségi . panaszok íuinyomó részének elutasításával, teljes egészében jóváhagyta a szegedi királyi ítélőtáblának Szakáts Józsefre vonatkozó részét. Ugyancsak helybenhagyta a Kúria a táblai ítéletnek a Kelemen Béla bűnösségéi megál­fflpiió részét is, azonban a becsület védel­méről szóló törvény 18. szakasza alapján vele szemben a büntetés kisza­bását mellőzte. A Kúria az ítélet indokolásában megállapí­totta, hogy Kelemen könyvében néhány eset­ben valótlan, tévés és önkényes meg'állaplM sok foglaltatnak és igy Szakátenak joga volt a nyilvánosság utján védekezni. De mert Kele men könyve csak részben tartalmazott ilyen megállapításokat, Szakátsnak nyugodt hangú nyilatkozatban, vagy más módon lett volna joga igazát védelmezni. Miután Szakáts ezen tulment és személyes élű nyilatkozatban vá­laszolt Kelemen könyvére, jogellenesen járt tl és ezzel az eljárásával okot szolgáltatott arra, liogy Kelemen vele izemben ugyanilyen hang­nembe menjen át. Éppen ezért a Kúria a Kelemen bűnösségének megállapítására vonat­kozó ítélőtáblai ítélet helybenhagyásával, a becsületvédelmi törvény 18. szakaszát alkal­mazva, Kelemen Bélával szemben büntetést nem. szabott ki. Pénteken folytatfáU Manoilescu §aáMrósági tárgyalását. Bukarest, november 10. A második hadtest haditőrvényszéke ma reggel kezdte tárgyalni Manoilescu volt helyettes államtitkár bünpörét. Háromnegyedkilenc órá volt, mikor a terem­be. lépett a biróság és elővezették a vádlottat. Manoilescu mosolyogva, nagyon nyugodtan ál­lott birái elé. A katonai törvényszék elnöke Vladescu ez­redes, tagjai pedig két őrnagy és két százados. A védelem részéről slőterjesztették azt az in­dítványt, hogy a tárgyalást el kell halasz­tani, mert a 37 beidézett tanú közül csak négy jelent meg. A védelem szerint a vádlottra nézve végzetes lehetne, ha a megidézett fon­tos tanukat nem hallgatná ki a biróság. Azt indítványozta a védő, hogy az elmaradt tanuk ellen elövezetési parancsot bocsásson ki a törvényszék. A megidézett tanuk között van Hohenzollern Károly herceg is — folytatta a védő — és a vé­delem azt kivánfa, hogy szük­ség esetén a herceg ellen is ad­jon Id a törvényszék el&vezeíésf parancsod még pedig ezen a néven Pompiliu Joaniiescu védő kifogást emelt ti haditörvényszék s egyáltalán minden ka­tonai törvényszék illetékessége ellen, mert Ro­mániában nincs hadiállapot. A haditörvényszék elnöke felfüggesztette a a tárgyalást azzal, hogy a biróság "határozat­hozatalra vonul vissza. Tiz percig tartott a tanácskozás, amely után jelentette Vladescu ezredes, hogy a haditörvényszék illetékesnek mondotta ki magát. A biróság ezután a tárgyalást péntek reg­gelre napolta el. „Éljen az Ochrana!" A kivételes állapotok rendelkezéseinek meg­szigorításáról szóló törvényjavaslat beterjesz­tése a sajtóban és a közvéleményben óriási felháborodást váltott ki. Az Adeverul »Éljen az Ochrana? cimü cikkében azt irja, hogy ugy; látszik a kormány a cári Oroszország eszkö­zeit akarja meghonosítani. A közvélemény felháborodása arra késztette Duca belügyminisztert, hogy a javaslaton ki­sebb módosításokat hajtson végre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom