Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-10 / 257. szám

1927 november 11. DÉLMAGYARORSZÁG L Össseíérgeíeíleii-e a bírói tissiség asz isUolasséM iagsúggal? Dr. Munéyán István és dr. Juf>ász István megválasztását megfelebbezték a belügyminiszterhez. (A Délmagyarország munkatársától.) Az októberi közgyűlés, mint ismeretes, választás uiján beíöüöííe a községi iskolaszék meg­üresedett íagségi helyeit. Tizenöt uj iskola­széki iegot válasziott a közgyűlés, a tizenöt között számos olyan tagot is, aki nem tagja a törvényhatósági bizottságnak, hanem vala­milyen más vonatkozásban áll a népnevelés, p közoktatás ügyével. A megválasztottak közül dr. Biedt Samu volt az egyedüli, aki lemon­dott iskolaszéki tagságáról. Elhatározását dr. Gaál Endre kulturfanácsnokhoz intézel! leve­lében azzal indokolta meg, hogy sokoldalú elfoglaltsága miait nem maradna elég ideje ennek a tisztségnek lelkiismeretes betöltésére. Mihájlovics Dezső törvényhatósági bizolt­sögi tag most érdekes felebbezést nyújtott be a polgármesterhez két iskolaszéki tag megváíaszíása ellen. A belügyminiszterhez címzett felebbezésében dr. Munlyán István Hélofáblaí tanácselnök és dr. Juhász István !«biabiró iskoiaszéki taggá történt megválasz­tásának megsemmisítését kéri az össze­férhetetlenségi törvényre való hivatkozással. A felebbező szerint aktív bírót semmiféle tisztségre nem lehet megválasztani, mert az igazságszolgáltatás szempontjából minden más tisztség összeférhetetlen a bírói tisztséggel. A város tanácsa az érdekes felebbezést felterjeszti a belügyminiszterhez, de kisérő levelében a felebbezés elutasítását kéri. A tanács szerint ugyanis az iskolaszéki tagság nem összeférhetetlen a bírói tisztséggel, erre nem vonatkozik az összeférhetetlenségi törvény, hiszen dr. Orkonyi Ede, aki a fiatal­korúak felügyelő hatóságának élén elődje volt dr. Juhász Istvánnak, évekig volt tagja az iskolaszéknek is és Muntyán István elnöke a belvárosi katolikus egyházközségnek, ez a tisztsége pedig szintén nem összeférhetetlen bírói lisztségével. A kérdést a belügyminiszter fogja végső fokon eldönteni és a miniszteri döntést ért­hető érdeklődéssel váriák a szegedi város­házán. rint sem lenne annyi jövedelme, különöse®. fölparcellázás és bérbeadás esetén nem, ameny,-. nyiből a legkedvézményesebb kölcsön kama­tait is megfizethetné a város. A kamatdiffe­renciák igy felemésztenék a város egyéb jö­vedelmeinek nagyrészét, ami pedig teljesen megbénítana- mindent. Ezek a meggondolások és ezek a körülmé­nyek idézték elő a városházán a hangulatvál­tozást, amely annyira komoly, hogy a további tárgyalásoknak már senki sem tulafdonit komoly je­lentőségei. A tárgyalásokat azért — merő udvariasság­ból — befejezi a város hatósága, de ma már. senki sem sietteti a befejezést. Ez a magya­rázata annak is, liogy a polgármester nem sürgeti a becslőbizottság jelentésének beter­jesztését sem, pedig nemrégen még az volt a -terve, hogy november első napjaiban rendkí­vüli közgyűlést hivat össze ebben az ügyben. — Meggyőződtünk róla — mondotta infor­mátorunk hogy te város semmi esetrfí sem BImmm j-1 Kelemen—Sssalzáts-pör a. Kúria elöít. Szerdán nem tudták befejezni az iratok ismertetését. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Kúria i?d/Á-tanácsa szerdán délelőtt kezdte meg a Kelemen—Szakáts-pör felebbviteli tár­gyalását, amelynek kimenetele elé az ismeretes :iőzmények miatt érthető érdeklődéssel tekin­tenek. A szegedi törvényszék, mint ismeretes, mint­;.gv két évvel ezelőtt tárgyalta azt a kompli­kált és 1922 óta húzódó sajtópört, amely dr. Kelemen Béla ellenforradalmi emlékirataiban gyökerezett. A törvényszék a tanuk egész lé­gióját hallgatta ki, majd több hétig' tartó tár­gyalás után meghozta ítéletét, amelyben ugy (Ír. Kelenlen Bélát, mint dr. Szakáts Józsefet sajtó utján elkövetett becsületsértés cimén pénzbüntetésre ítélte. A törvényszék ítéletét később a szegedi ítélő­tábla megváltoztatta, a kiszabott pénzbüntetést leszállítva, dr. Szakáts Józsefet öt-, dr. Kele­men Bélát pedig hatmillió korona pénzbün­tetésre itélte. A Iíuria Ráth-tanácsa előtt dr. Kelemen Bélát dr. Széli Gyula, dr. Szakáts Józsefet pe­dig dr. Fekete Béla képviselte. A tárgyalás megnyitása után dr. Kvassay Gyula kúriai biró megkezdte az alsóbirőságok köriratai­nak ismertetését. A többszáz oldalas főtár­gyalás! jegyzőkönyv felolvasása a késői órá­kig eltartott, ugy, hogy Kvassayt többször másik birótársa váltotta fel, mert az iratok ismertetése teljesen kimerítette. A tárgyalást félbeszakították, tiolnap ke­rül sor a pörbeszédekre és talán az ítélethoza­talra is. vásárolhatja meg ti Gerliczy-birtoköf, először is azért nem, inert nem Ilid yrá/.L szerezni rá, de ha elő is tudná teremteni a szükséges, milliókat, a birtokvásárlás goridoiatá akkor, is irreális maradna. A város a biríokvétel gon­dolatával csakis abban az egyetlen • estiben foglalkozhatna komolyan, ha jielrslegcs. kész­pénze lenne hozzá. Ilyen pedig• nincs a váras kasszájában. Látszatra léhát akármilyen kívá­natos is a városi íöldbirtokv:agyon gyarapí­tása, ez a terv a jelenlegi körülmények között -teljességgel megoldhatatlan és kereszlü hihe­tetlen. A Gerliczy-birtókot — sajnálattal bár It más ve­—, de nem vesszük meg, áLengi vőnek, — mondotta informátorunk. Villamos és autótaxi szerencsés tsmnmmtmmmmm A város sieiiiL v^sárolfá. meg an Oerllc»y~l>iríol«.oi. „Akármllyen olcsón Is adnák, megvásárolhalatíanul drága lenne". (A Délmagyarország munkatársától.) A' szegedi városházáiraz utóbbi időben egyre ke­vesebbet foglalkoznak a Gerliczy-féle ötezer­holdas deszki birtok megvásárlásának gondo­laiával. Mintha alaposan megcsappant volna az a lázas érdeklődés, amelyet ez a terv ki­váltott eleinte, mintha a kétségtelenül nagy­arányú lehetőség s2£ű01el&51 kijó-anodott vé­lemények másképen fognák fel ma már a kér­dést, mint ahogyan az első lázas napokban felfogták. Pedig a dolog széles lendülettel in­dult előre és eleinte az volt a határozott lát­szat, hogy a város tanácsa a polgármesterrel 'tz élén a legélesebb közigazgatási harcra ké­szülne fel a birtok megvásárlása érdekében. A harci kedv szinte teljesen eltűnt, rna már alig és csak kényszeredetten beszél­nek erről a kérdésről. Az érdekes hangulatváltozásnak, mint a leg­illetékesebb forrásból értesülünk, egészen rcá­'is okai vaunak. A helyzet ma az, hogy a város hatósága végleg elvesz­tette kedvét a birtok megvásár­lásától, a város hatósága belátta, hogy Szeged város számára Gerliczy Félix báró deszki birtoka, akármilyen olcsón is adnák, megvásárolhatat­j'-mul drága lenne. Drága lenne még akkor is, na sikerülne a legkedvezményesebb állam­kölcsön megszerzése is. Ebben a hangulatváltozásban vétségtelenül nagyrészük van azoknak a hírlapi cikkek­nek is, amelyek illetékes szakemberek tollá­ból jelentek meg a Délmagyarország hasáb­jain. Ezek a cikkek meggyőzték a tanács tag­jait arról is, hogy a városnak nem lehel célja és hivatása, hogy megvásárolja ezt a főúri doroiííiumoí, hogy a város, mint erkölcsi testület nem húz­hatja ki a földet a birtokon, a birtokból és a birtok körül élő nincsetlenek lába alól. mert az a terv, amely szerint a város a városi bér­földekről kiszorult családokat telepitette vol­na meg a deszki földeken, már születése pil­lanatában összeomlott. Dc meggyőződött arról is a város hatóságaj hogy a birtókvásárnak áthidalhatatlan pénzügyi akadályai is vannak. A város ugyanis — mint utóbb kiderült — nem számíthat kedvezményes ál­tamkölcsönre. Valamilyen bankérdekeltség ugyan hajlandóságot mutatott arra, hogy a birtok vételárának bizonyos részét, aránylag nagyon kis részét, a körülményekhez képest kedvező feltételek mellett a város rendelkezé­sére bocsássa, de a vételár nagyobbik felét csak drága külföldi, vagy belföldi kölcsön­ből teremthette volna elő a város. A birtoknak viszont, meg a legrőzsásabb számitások szfi­I (A Délmagyarország munkai ársá'töt.) Szei*« I dán az esti órákban könnyen végzetessé vál­! ható baleset történt a Széchenyi -tér és a Ke­j lemen-ucca sarkán. Az 56—380. számú autő­laxi, amelyet tulajdonosa, Mugyí János veze­tett, az Attila-ucca felől jövet Újszeged felé haladt. A Kelemen-ucca és a Kállav Alhert­ucca sarkán a közlekedési rendőr leállította a taxit, mert a Rókus-állomásról a 32. számú villamos közeledett. Amint ez elhaladt a taxi előtt, Mugyí megindította a gépet és át akart haladni a síneken. Ebben a percben az el­lenkező irányból is jött egy villamos, amit a soí'főr azonban nem láthatott a másik villamos miatt. A taxi és a villamos egyszerre fékewli, de az összeütközést már nem lehetett még­akadályozni. A villamos a taxi sarkát kapta el és maga Hőit tolva megforgatta. Az össze­ütközésnek csodálatos módon semmiféle kö­vetkezménye nem lett. A taxiban ülő Ilajdu János, Horváth József és Horváth József né. gyümölcskereskedőknek, valamint Mugyí sof­főrnek semmi baja sem történt, de nem ron­gálódott meg a taxi és villamos s:\oi. SZ06 GYALU MŰSORÁVAL. TRAGIKOMÉDIÁK ÉS KOMITEAtrÉBIÁK, Végleien szellemes irúsofe, leglöbbnyire szegedi aktualitások a szerző aláírásával és utóhongjával, iro 4 pengő. Kapható a Délmagyarország kiadóhivatalában íobb Issz, mint az ui, * íesz, mint az ui, tmregi llö dpeif ét | LUSTEINER megcsinálja, Szcsed, Korona ucca 15. Szabadalmazott SUvegS-féle Fotel-^cj^ araisy és ezüst érmekkel küüulfelve Késziiője vlíé* SUvegÖ Bszsö kárpitos, Cssilssa ueca 7. ax,. í Kéiailmmiaiaif jő és eleső ÜTitslNm kcsdibwk. 393

Next

/
Oldalképek
Tartalom