Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-29 / 273. szám

"1927 r D£OIAG¥ARORSZÁG sisgedi statáriális bíróság életfogytig tartó fegyházra itélte Vecsernyést, Iséfaiya gyújtogató haramiáját. Óriási érdeklődés meileft folytatták Se a rögfönhírásMási eljárást — Halálbüntetés! nem kellett luszahnl, meri a szegedi törvényszék területén nem harapódzott el a sorozatos gyújtogatás. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszéken hétfőn rövid időn belül a második statáriális tárgyalást tartották meg, mivel még mindig nem vonták vissza az 1921-ben kihirdetett és a csongrádi bombamerénylet idején, 1924 januárjában megerősített rögtönbiráskodási rendeletet. Vecsernyés Sándor, »Alsó tanya liaramiája« állott a statáriális biróság előtt gyújtogatás miatt. A tanács elnöke dr. Tóth Gyula tanácselnök volt, tagjai: Kulir Rezső, Dudás Eéla, 'Hábermann Gusztáv és Rácz Andor törvényszéki bírák. A váda' dr. Kalmár Szilveszter ügyész képviselte, a védelmet a kamara kirendelése folytán dr. Balogh Béla látta el, A tárgyalást negyedtizkor nyitotta meg dr. Tóth Gyula tanácselnök. A rögtönitélő biróság tárgyalása iránt óriási érdeklődés mutatkozott meg. A törvényszék másodemeleti esküdtszéki nagytermébe csak belépőjeggyel lehetett bejutni. Az ügyészségen 70 belépőjegyet adtak ki, a tárgyalóteremben mégis legalább 150—200-an szorongtak. Vecsernyés Sándori rabruhában vezetik elő a börtönőrök. Nyúlánk alakjával egykedvűen állt a vádlottak padja előtt. Hátulról fején, tarkóján a haj le van borotválva, rajta rózsaszínű tapasz. A gyújtogatás előtt ütötték fejbe. A biróság először is mec:'!:r::'!^!ia, hogy Vecsernyést lopásért már kétizben megbüntették, továbbá büntetve volt a háború alatt szökés miatt is. Ezután dr. Kalmár Szilveszter ügyész ismertette a tényállási. Vecsernyés Sándor október 21-én vadházastársát, Berta Máriát arcon szúrta, majd anyósát, özv. Berta Pálnét doronggal megsebesíttette. Később Vecsernyés bujdosása közben behatolt Dobó János tanyájába, ahol Dobót is megszúrta. November 4-én hajnalban felgyújtotta anyósának királyhalmi házát, amelyben öt ember aludt. A törvényszék elnöke ezután megállapította, hogy a statáriumról szóló hirdetményt Alsótanyán is szabályszerűen kihirdették. A gyujtogatási ügy így készen állott a rögtönbiráskodási eljárás lefolytatására. A tanácselnök most néhány percre felfüggesztette a tárgyalást. Szünet után bejönni. Talán el is értem a: élé el. Míkq| elment, Vecsernyés szialmacsóvát tett a küszöb elé és azt mondta, hogy felgyújtja a házat. Berta Julianna, Mária nővére tagadja, hogy ki akart voln( kezdeni Vecsernyés Sándorral. Vecsernyés rá szeges és durva volt és amit a yárosban ( piacon árultak, azt a pénzt mindig magáhoi vette és italra költötte. Az első vádpont letárgyalása után dr. Szabi József egyetemi tanár elmondotta, hógy Ve csernyés 1914-ben a harctéren gránátnyomás tói idegsokkot kapott. E betegségét azonbai teljesen kiheverte és kóros részegségben sem volt lakkor, amidőn megtámadta a kis tanyaházat. A második vádpont szerint Vecsernyés Sándor vadházasíérsának arcába szúrt és azt mondotta, hogy »ezt a fejszéért adia« Vecsernyés Sándor nyugodtan hallgatta végig a vádpontokat. Nem védekezett. Bűnös. Néhány mellékes körülményt ugyan megcáfolt, de legjobban az fájt neki, hogv a tanuk dologkerülőnek és munkátlannak nevezték. Életkörülményeit csak röviden érintette. Elmondotta, hogy Berta Máriával hat hónapig élt együtt. Szegényesen, de becsületesen éldegéltek volna. ha nem jött volna Julis, vadházastársának nővére, aki szerelmi ajánlatokkal ostromolta. Ö visszautasított minden közeledést és ez okozta azután tragédiáját. A királyhalmi kis tanyaliázban ezután napnap után perlekedések verték fel a tanya csendjét. Október közepe táján elzavarták a házból. Mindenki ellene volt. Vecsernyés ivásra aclta a fejét, majd október 21-én éjjel bezörgetett a tanyaházba. Mindenki aludt. 1Berta Mária fejszével ütött ki a kamraablakon. A fejsze éle megsértette Vecsernyés kezét, aki erre bosszúból bevezfe a ház összes ablakait. Még az ablakfák is eltörtek. Később bezárták ólba, ott valakit vendégoldallal megütött, •uajd clmercküit. Az első tanú: özv. Berta Pálné, a (anyaház tulajdonosa, aki most is haragszik a vádlottra, mert mindig leütéssel fenyegette meg őt. — Mindig ki akart bennünket irtani — motyogta a törpe öregasszony. — Amikor megjelent a tanyán és beverte összes ablakokat, Julis lányom elrohant segítségért, Maris lányom pedig fejszét dugdosott ki a kamraablakon. Vecsernyés ekkor felkapott egy.hatalmas dorongot és fejbevágott. Berta Mária a vádlott vadházastársa, tisztán öltözött, csioos asszony, ö is haragszik a vádlottra, mert "az meg akarta gyilkolni. Vecsernyés nem tagadta a szurkálást mindenben megerősítette e vádat Berta ? ' í ria is. — Hát megbüntessük-e ezért? — kérd '-le az elnök. Berta Mária: Nem bánom, ha megbiinlriik Elnök: Hát azután tovább mi történt, Vecsernyés Sándor? Vádlott: — Csavarogtam és éjjel ott aludtam, ahol az este ért. Igy kerültem Dobó János tanyájába. Bort kértem. Ott valaki leütött, akit azután meg ií szúrtam. Dobó János azután elmondotta Vecsernyés különös éjjeli látogatásának pontos történe tét, azzal a kiegészítéssel, hogy őt előszöl Vecsernyés ütötte fejbe, mire utánarohant, el fogta és agyba-főbe verte. Később öccse segit ségével összekötözte Vecsernyést és feltette egj kocsira, hogy bevigye a rendőrségre. A ko csín Vecsernyésnek a rázástól fájt a feje amire ő emberségből a kabátját tette a íeje alá Vecsernyés azonban valahogy kiszabadult á kötelékből és hátulról fejbeszurúa. Jl negyedik vádpont a gyújtogatás volt. dr. Szabó József egyetemi tanár mondotta el szakvéleményét. Elmondotta, hogy Vecsernyés Sándor teljesen épelméjű, idegbajban nem szenved, jól tájékozódó. Dr. Knoll János egyetemi tanársegéd szerint a vádlott jelenleg egészséges és csak múló betegség nyomait viseli magán. Az orvosi vélemények után dr. Tóth Gyula tanácselnök még egyszer röviden ismertette a vádat. — Amikor betörte az ablakot, azt kiáltotta, hogy megöl. Később édesanyámat megütötte egy »körösztfával«, mire én a kamraablakból a fejszével feléje sújtottam, hogy ne tudjon — Amikor megszabadultam a Dobó-tanyából — folytatta vallomását Vecsernyés Sándor —, tovább csavarogtam. Pusztázó lettem. A gyújtogatás napján egész nap ittam. Bort, pálinkát vegyesen. Valahogyan elkerültem megint a tanyához. Csak arra emlékszem, hogy szalmacsomó került a kezembe és azután égett a ház. Megijedtem és felkiáltottam: — Jaj Istenem, mit tettem! — és azután elmenekültem. Elnök: Nem igy volt az Vecsernyés. Maga először, amikor kihallgatták, mindenre pontosan emlékezett. Vádlott: A rendőrségen, amikor elfogtak, megvertek. Később mindig féltem, hogy ismét megvernek és ezért azt vallottam, amit akartak. Elnök: Maga a tüz után levelet irt Berta Máriának, amelyben többek között a következőket irta: »... Köszönjétek meg amit lettem... Attól ne féljetek, hogy engem elfognak, mert olyan rendőrség még nem volt a világon... Ki lesz irtva az egész Eertafamilia... Nektek a tűzzel nagy kárt nem csináltam, mert a biztosító ugy is megfizeti... Azt hiszem, hogy én addig nem múlok ki a világból, mág a Bertáékból valaki él...« Vádlott: Én nem tagadom, hogy én gyújtottam fel a házat, csak arra nem emlékszem, hogy hogyan történt az eset. Berta Mária elmondotta, hogy £ házban az 'édesmyiáji kivgl na- ? \ vére és annak kisgyermeke aludt. A tüzet azonban sikerült eloltani. A ház égésével egyidejűleg lángrakapott az istálló is, amely a mellette lévő szalmaboglyával együtt porrá égett. Benke András, aki szintén bentaludt a házban, elmondotta, hogy az istállót külön gyújtották fel. Kihallgatta még a biróság ördög Jánost és feleségét, akik megcáfolták Vecsernyés azon állítását, hogy az a gyújtogatás napján ördöj vendéglőjében ivott volna. A tanúkihallgatások befejezése után dr. Balogh védő Vecsernyés védelmében a bizonyítás kiegészítéséi kérte. A védő annak megállapítását kérte," hogy Ve csernyés koponyacsonttörést szenvedett, továb bá, hogy nincs tisztázva, hogy Vecsernyés a gyújtogatás napján mennvi bort fogyasz tott. A biróság azonban nem adott helyt a vé delem kérelmének, amire dr. Kalmár Szilveszter ügyész mondotta el vádbeszédét. A vádbeszéd szerint Vecsernyés és a tanuk ki hallgatása alapján megállapítható, hogy Ve csernyés felgyújtotta anyósának házát, amely ben öt személy tartózkodott. Ezért kéri a vádlottat gyújtogatás bűntettében bűnösnek kimondani és megbüntetni. Dr. Balogh Béla ügyvéd védőbeszédében a halálbüntetés mellőzését kérte, mivel véleménye sprint a halálbüntetés Vecsernyés ese<