Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-04 / 252. szám

S2EGED: SzerkcszWség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.^KladóhlvalcJ, KBlcsKnkSnyvlár és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 306. .. Nyomda: Lövv Lipót ucca 19. Telefon: 16—34.« » « » « » Péntek 1927 november 4 Ili. • e • ÉVFOLYAM, 2.3.2 SZÁM MAKÓ : Szcrkcszífiség kladúhtvala] : Urt ucca ö. Telefon: ISI. szám.« »«»«>> HÓDMCZOVÁSÁKBELY: Szerkesztőség és klndóhlvolol: Andráuy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « t» <{ » w KH Előfizetési ara havonta 3-20, vídésseu és a Sővárosböu 3-ÖO, kUllöldün b'-iO pengő, egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. » Szegednek népe.. Elkésve sietnek — ez a legtalálóbb kifejezés rá — Kossuth Lajos budapesti szobrának vasárnapi leleplezésére. Világraszóló ünnepnek tervezik —• a tizenkettedik órában — ezt a leleplezést, csak azután egyéb leleplezés ne legyen belőle, akaratlanul és önkénytelenül. Ezen a nagy nemzeti és emberi ünnepen, amely a szabadsúg egyik legnagyobb hősének apoleozisa kell, hogy legyen, az egész magyarságnak, sőt az egcsz müveit világnak részt kell vennie. Természetesen, sőt elsősorban Szegednek is. Mi ugyan azt hallottuk és ugy tudjuk, hogy a torony alatt a szabad királyi város illetékesei és tényezői, már akik mostanság uralmon és hatalmon vannak, nem túlságosan törték magukat azért, hogy jelen legyenek a magyar liberálizmus és demokrácia európai nagyságának diadalünnepén és meglehetősen szabódtak a díszmagyar tekintetében, mégis azt gondoljuk, hogy ebben a dologban nem lehet és nem szabad hamleli kételyeket támasztani: Szegednek legfőbb joga és kötelessége, hogy az elsők sorában jelenjen meg e világraszóló szobni^talapzatánál és szót kérjen és hangot adjon annak az érzésnek és gondolatnak, a mely minden igaz szegedi magyar lelkét belől! i e kivételes és nagyszerű alkalommal. Szegednek az összes magyar városok közül a legtöbb köze van Kossuth Lajoshoz. Szeged földjét két ízben szentelte meg Magyarország halhatatlan kormányzója a jelenlétével. És nem pusztán csak a jelenlétével, de szelleme szózatával is. Hiszen két — talán leghatalmasabb és legmegreiiditőbb szépségű és erejű beszédét a város falai között mondotta el, a lelkesedés és megindultság valóságos eksztázisa közepette. Kossuth Lajos a világ legelső szónokai sorába tartozik, egy Demosthenes, egy Cicero, egy Mi'rabeau, egy Danton közelitik csak meg, ds első szegcdi beszéde, amelyet az akkori Szabadság tevén, egyházi szószéken, amelyet a szegedi nők virágzápora borított el, tartott, még az ő remekei közülis kimagaslik a közvetlenség (•s lendület szokatlan tüzével és förgetegével és amely az őszinte könnyek záporába fullad a végén. Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Szentes és Hódmezővásárhely után érkezett meg a magyar szabadságharc Washingtonja hegedre, ahol lizezer ember állolt sorfalat a haza atyjának és akit ágyuk és harangok égzengésc köszöntött a borús októberi napon. •I szabadság evangéliumát hirdette Kossuth I-ajos Szegeden, a szabadság isteni és emberi törvényét proklamálta, azt a törvényt, amely mindenki szivében ott él, csak hallgatni kell roá és követni és amelyet mostanában olyan sokszor és olyan könnyen felejtenek a hálátlan cs feledékeny epigonok. Osztrovszky •'ózsef és Ai'jncr (Rengey) Nándor élén fopdla a város a nagyot, a magyar reformkorszak e két tiszta szabadelvű és demokratikus meggyőződésű képviselője tolmácsolta ueki Szeged hűségét és hódolatát. A nép hallgatta a népvezért és esküdött föl a magyarok istenére, hogy a szabadság ügye mellett rendületlenül kitart, végső lehelletéig. És Szegeden tartotta utolsó uagy magyarországi beszédéi is a halhatatlan Kormányzó, mikor az piső felelős független magyar minisztérium kormánya Debrecenből a tiszaparti metropolisba költözött és Kossuth az európai szabadság Y$Várának kiáltcftfá ki városunkat. A szegedi városi levéltár gondos kegyelettel őrzi azt a nevezetes proklamációt is, amelyet Kossuth Lajos 1849 február 13-án Debrecenből intézett Szegedhez, amelyben ezt a várost a magyar szabadság legfontosabb őrhelyének nyilvánítja. Egy vörösntartys pátosza egykorú költemény szerint is: Hős Szeged, Urnalc választott népe, A szabadság uj Debrecene, Te a magyar nemzetnek Rómája, A szabadság Velencéje tel i De még egy fontos és komoly ok van arra, hogy a vasárnapi budapesti szoborleleplezés 5 ünnepén Szeged városa méltóképpen és első- : sorban szerepeljen. Az ország háza előtt emel- i kedő magasztos szoborcsoportozatnak egyik főalakja testestől-lelkestől szegedi, Klauzál Gábor, az első felelős magyar minisztérium földművelési és iparügyi minisztere, akiről Szilágyi Sándor a magyar »forradalom<t (mert 1850ben még csak igy lehetett említeni a szabadságharcot) első történetirója ezt mondja: »Talpig becsüle'es jámbor magyar ember, rendcsen az országgyűlés megrikatójának nevezték, mini: ki legjobban a szívhez azólt«. Ez a Klauzál Gábor a mi emberünk, a mi hősünk, a mi dicsőségünk, méltó cs igazságos lesz tehát, ha a vasárnapi diadalmas ünnepen Szegeti megfelelő formában hódol a szobor előtt, amely az ő külön büszkeségének is méltó "emléket emelt. . A márcltiss eszmék gyakorlati érvényesítéséi követeli majd az ellenzék a Máz hétfői ünnepélyes ülésén. Budapest, november 3. A képviselőház hétfőn ünnepélyes ülést tart, amelynek tárgysorozatán két törvényjavaslat szerepel, a március lő-ének nemzeti ünneppé való nyilvánításáról, valamint Kossuth Lajos emlékének iörvénybeiklalásáról szóló javaslat. A program szerint a parlamentnek ez az ülése ünnepélyes keretek között fog lefolyni, még külsőségeiben is. A karzatokat -is főleg az előtt a közönség előtt nyitják meg, amely a Kossuth-szobor leleplezési ünnepélyére az ország különböző részeiből a fővárosba sereglik. A házelnökség tárgyalást folytatott az egyes pártokkal, hogy minél impozánsabbá tegyék a két törvényjavaslat megszavazását. Megállapodás történt abban a tekintetben, hogy a javaslatokhoz minden párt részéről egy-egy szónok szólal fel és ezután az elnök nyomban szavazásra teszi fel a törvényjavaslatokat, amelyeket a Ház minden oldala egyhangúan elfogad. Mig a Kossuth emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot a pártok vehetőinek rövid felszólalása után ünnepélyes .külsőséget között egyhangúan megszavazza a képviselőház, addig a március 15-ének nemzeti ünneppé való nyilvánításáról szóló törvényjavaslatnál az ellenzéki pártok szónokai messzebbmenő nyilatkozatokat óhajtanak lenni. Ezeknek a nyilatkozatoknak, a tervek szerint, manifesztáció jellegük lesz, amennyiben ünnepélyesen hangsúlyozzák az ellenzéki pártoknak a szabadságjogokhoz való törhetetlen ragaszkodását, megállapítják, hogy a szabadságjogokat cz a kormány nem valósítja meg és hangoztatni fogják azt a követelést, hogn a kormány a március 15-iki törvény szellemében a sajtószabadság, az egyesülési és gyülekezési jog; az esküdtbíróság és általában ' 'minden szabadságjog terén tegye, meg végre, i azokat a lépéseket, amelyeket az ország köi zönsége már oly régóta vár. A román kormány kompromittálni akarja Carol ejzírónorokost. (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.') Bukarestből jelentik: A kormánypárti lapok ma élénk sajtókampányt indítottak, amelynek láthatóan az a célja, hogy kompromittálja a nagy nyilvánosság előtt Carol volt trónörökös személyét. Az Universul egész csomó külföldi táviratot közöl, amelyek Carolt rendkivül kedvezőtlen színben tüntetik fel. A kormány, hir szerint, jüzeleket készül kiadni, amelyekben közölni fogja a herceg lemondási okmányát, valamint azt a nyilatkozatot, amellyel 1918-ban belépett a szociálisla pártba. A nemzeti parasztpárt a kormány sajtókampányára ugy határozott, hogy Carcl személyével nem foglalkozik és a kormánypárti támadásokkal nem polemizál. November 20-án larí naggyOiési a román parasztpárt. Bukarest, november 3. A nemzeti paraszpárt közzétette a párt nagygyűlésére szóló meghívót. A nagygyűlést november 20-án tartják meg Gyulafehérváron. Tatarescu leleplezései Mamoilescu puccsierveiről Bukarest, november 3. Tatarescu államtitkár ma délután fogadta a sajtó képviselőit és a következő nyilatkozatot tette előttük: — A kormány elhatározta, hogy közöl a nyilvánossággal több olyan okmányt, amelyek más tényekkel és bizonyítékokkal együtt Mdnoüsscu letartóztatására mértékadók voltak. Ez a közlés a vizsgálat ta; laraa alatt lehetetlen volt, ma azonban, hogy, a vizsgálat véget ért, az | okmányok közzétehetők. — Utasítást kaptam, hogy néhány előzményét megvilágítsam ennek a pörnek, amely néhány nap múlva megkezdődik — mondotta Tatarescu. — Néhány hónap előtt a kormány, értesült arról, hogy külföldön bizonyos előkészületek folynak avégből, hogy esetleg felburitsák a dinasztikus rendet. A kezdeményező Manoüescu volt s Párisba kellett utarais, h«gS3