Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-19 / 265. szám

DÉLMAGYARORSZAG ram SZEOED: SzerKes^í^ =De^Ferenc Szomb&t. 1927 ttÖVCHlber 19 „cca Telelőn: 13-33. - K ladúhlvQial, r "> uw * VUMfVt urt DCGa a, Telefon: 131. sz«m.« » M»«Z jCCO Ki)jc»Siikfii>yvMr fa Jegyiroda: Aradi S. Telefont 300. y Nyomda: UJw * * • HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesz oCca »• Telefon: 300 y Nyomda: U3w . __ _ _ _ __ . _ _ fa kladdbl valal: Andrfasy ucca St*.' yudí »»<**» »® Telefon :10-34.« »«» « » III. £/VrOLY AM Zö5. SZAM Telefon: 49. szám. «» «» «» „ » * „ Ara havoala >20, vidéken fa a lövíirosbnn 3-flO, ktlimidila 6-40 pengti. egyes lt>, vasár- e» Ünnepnap 24 tu'lér. Határossal! Javaslat és indokolás. A miniszterelnök nr az egységespárt tegnap esü értekezletén azt a felszólítást intézte az ország népéhez, hogy >aki a numerus clausus módosítására a kormány javaslatánál jobb módosító szöveget Ind, az álljon elő<. Tisztelettel előállónk javaslatunkkal, mely a következőképen szól Javaslat. A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdasági karra és a jogakadőmiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló 1020. évi XXV. t-c. módosítása iránt előterjesztett törvény javaslat 1. §-ának második bekezdése után a kővetkező ui szakasz iktatandó be: jJclen törvény határozmányai a magyarországi nemzetiségi, faji és vallási kisebbségek számára nem teremthetnek kedvezőtlenebb helyzetet, mint amilyen rájuk uézve az 1920. évi XXV. t.-c. végrehajtása állal valósult meg*. InüoUolás. A m. kir. miniszterelnök ur az egységes pártnak 1927. évi november hó 17. napján este tarlóit értekezletén kifejtette, hogy a nerare'i 1 i'.ékü'és müvének megalko ása érdelében ki kell küszöbölni a magyar törvénykönyvből azt az intézkedést, mely bizonyos fokig indokolatlan ellenszenvet kelt azoknak a polgároknak egész sorában, akik a múltban is a haza érdekét szolgálták. Ezek a bölcs és nemes szavak különös súlyt nyernek a m. kir. miniszterelnök urnák a tanszabadságról vallolt felfogásával. »A tanszabadság, -— mondotta ugyanekkor a miniszterelnök ur, — minden országban oly szabadsága a polgárnak, melyekkel élnie természetes és emberi jogaihoz tartozik.« Jogos azonban az az aggodalom, mely ^a polgárok egész sorában él, akik a múltban is a haza érdekét szolgálták*;, hogy a numerus claususról szóló törvényjavaslat indokolása alapján az egyetemi felvételeknél olyan joggyakorlat fog kialakulni, aminek tartalma és irányzata nem lesz alkalmas azoknak a magasztos feladatoknak szolgálatára, amiknek elérésére cs betöltésére a magyar kir. kormányzat a numerus clausust megalkotó 1920. évi XXV. t.-e. módosítása végett e törvényjavaslatot előterjesztette. Azok a kioérő jelenségek ugyanis, melyek e heves ellenzéssel fogadott javaslatot ellenzői előtt is népszerűvé tették s melyek a numerus eiausus elvi helyeslőit is minden fentartás r.élkül nyerték meg e javaslat támogatására, ^ra a következtetésre adnak alapot, hogy a törvény módosítása csupán a kirekesztés 'tárlúl;<jt szabályozza újra anélkül azonban, h°ÜV a kirekesztettek körét bármily csekély mértékben is szűkebbre vonni akarná. Ily körülmények között ez a kormányjava lat csupán stiláris módosítás, de nem enyhítés. A törvény szándékolt megváltoztatása nem is triüli a kirekesztettek körét, csak más szavakkal jelöli meg s lerombolván a vallási, ús nemzetiségi kisebbségekhez tarlozás -onálait, ugyanazon a helyen ugyanolyan mac- ságu uj korlátokat állit fel — ugyanazok S7-ámára. Hy előzmények után attól keli tartani, hógy * gyakqj-láll élet meg íojja cáfolni aaokat a • r i--'#n»s szavak'!''. H'^'víkof' c törvényjavaslat megvitatása alkalmával a m. Mr. miniszterelnök ur a tanszabadság természetes és emberi jogairól mondott s melyekkel a kibékülés nagy müvének szolgálatára rendelte a numerus claususról szóló tőrvénynek, e s terhes öröksé^-nek, a magyar törvénytárból való kitörlését ^Elégedjék meg a magyar zsidóság egyelőre azzal, — mondotta ugyanez alkalommal a miniszterelnök nr, hogy a ránézve sérelmes rendelkezéseket kitörli a kormány a törvénykönyvéből.-! A zsidóság azonban, ugy véljük, nem a numerus clausus fogalmazását, stilizálását, hanem'annak lényegét tartotta sérelmesnek s az a külpolitikai érdfk, mely e törvény módosítását az elhatározásig érlelte, nem a törvény szavai, hanem a törvény tartalma ellen követel védelmet E törvényjavaslat a m. kir. miniszterelnök urnák kétségbevonbasus intézményének romboló ha'.ását enrjhiteni volna hivatott, még súlyosabbá fogja tenni a mai állapotot azok számára, akik — a minisztereinők ur szavai szerint, — a múltban « a haza érdekét szolgálták. Pedig, ha a törvényhozó enyhíteni akar, akkor a törvény végrehajlói sem szigoríthatnak. Még abban a kevésbé konszolidált időben is, melybea a numerus clausust beiktatták a magyar cotpus juris-ha, szükségesnek találták, hogy limitálják azoknak arányszámát akiket a kirekesztettek köréből mégis bebocsátottak az egyetemekre. Ha a törvényhozás el akarja kerülni, hogy a törvény végrehajlói megmásítsák akaralát az enyhíts tőrvényjavaslal'ba legalább annyi biztosítékról kell gondoskodni, mint amennyit a szigorú törvény magadott, A miniszterelnök nr jogos önérzettel hivatkozott arra, hogy nem játszik a szavakkal hamis játékot. Ám nem szabad lehetőséget! nyújtani arra sem, hogy a törvény szavaival, a törvényhozás akaratával majdan a törvényi tatlan, közhitelességü értelmezésben ugy hat, i végrehajtói játszanak hamis játékot. Ha « mintha az lenne a törvényhozási feladat: mi- ; törvényjavaslat nem akarja megszigorítani * ként lehet a zsidó vallású egyetemi hallgatók • nmnerTis clausust akkor a törvényhozás son> felvételét olyan törvény alanján megakada- ! dosfeodjék arról, hogy ha nem kisebbedik, K-fi7ni mr-.lv f<£reYvIlí>rt fczAral nfni .mlili fl i r>:t.z. iir..-.i.T_ »« , , , , . lyozni, mely egyetlen szóval nem emliti a felvétel feltételei között a vallási, faji, felekezeti és nemzetiségi hovatartozandóságot Aki azonbaü tisztában van a magyar 6ö~élei erőviszonyaival és halalmi elosztottságával, az kénytelen azzal az aggodalommal számolni, hogy a törvényjavaslat, mely a numerus clauleffalább ne bővüljön a kirekesztettek kire, S ha e tőrvényjavaslattal nem kívánja a törvényhozás a numerus clausust enyhíteni, de nem szándékolja szigorítani sem, akkor határozati javaslatunk elfogadásának már nincs akadálya. Tisztelettel kérjük javaslatunk elfogadását, Cgylronlban Bratianu ellen! Egyesülnek a román ellenzéki pártok. (Budapesti tudósítónk teletopjelentése.) Bukarestből jelentik: A belpolitikai helyzetben nagyjelentőségű fordulatra vau kilátás. Most már kétségtelennek látszik, hogy létrejön az egységes ellenzéki blokk, ? melyről tegnap már lemondottak. Az Averescu-féle néppárt elhatározta, hogy csatlakozik a nemzeti demokrata párthoz és fuzionál Jorga profeszszorral, aki viszont megkötötte a fúziót a nemzeti parasztpárttal. Igy tehát teljesen egybeolvad a román ellenzék, elnökké Jorgát fogják megválasztani, mig Averescu a diszelnöki cimet kapja. A három ellenzéki párt egyfrontban kezdi meg a harcot Bratianuék ellen. A Bratianu-párt tegnap egyébként bizalmas értekezletet tartott amelyen Vintil'a Bratianu pénzügyminiszter felszólította a párt tagjait, hogy energikusan agitáljanak Carol ellen és választóik között terjesszék a kormány legutóbbi Carol-ellenes röpiratait Az ellenzék uagy elkeseredéssel vette tudomásul ezt a felhívást, mert ha ők csak ki ié mondanák Carol nevét, nyomban haditörvényszék elé állítanák őket, Bratianuék pedig ezzel, szemben szabadon és hangosan agitálhatnak Carol ellen. WflfcíWWSíWS Mtsesra De Monzfe volt pénzügyminiszteri is megvádolták* hogy szerepet Játszott a párisi kötvényhamisltásfeaiu Egyre lobiján dagad a B?oiaensíeln~&ofrány. (Budapesti tudósítónk telcfonjelentése.) ' ról ír, hogy rövidesen beidézik a rendőrségre Párisbóí jelentik: A magyar kötvények ha- De Monziét. Parisból jelentik: A Le Journal szerint La Caze iámra! volt az, akiuek sikerült kiadatnia a maga szamára az értékpapírokat tartalmazó bőröndöket, amelyeket az északi pálvaudvaron visszatartottak. Idáig még nem ismerik, hogy milyen módszert használt az értékpapírok elvámolásához, amely esak akkor történhetik meg, ha a pénzügyminisztérium által kiállított letéti elismervényt megmutatják. A lap megjegyzi, hogy kétséges, hogy La Caze a pénzügyminisztériumhoz fordult volna. A Journal szerint BJumcnsteiu visszaéli a kaszat jóhiszeműségévé!, elhitette vele, hogy a kőtványískő s, tiLy^nosa, <i& & szovjethez való vísaffny£ !;3'.-$tk9zÍ0a<eb nehezen tudná megkapni a kötvényéi- kibocsátásához szükséges felhatalmazást A WOSÍWI Tsí^képJezte ReynaM szeBátM^üffirédítf misitásának botránya egyre jobban dagad. A lapok ma már nyiltan arról Írnak, hogy nagy panamák . történtek, amelyeidbe magas személyiségek vannak belekeverve. Több lap annak a véleményének ad kifejezést, hogy máris megindullak a kísérletek az eltussolásra és a nagyobb bűnösök megmentésére. Az egyik déli lap egy volt francia pénzügyminiszterről is ir, akiuek szovjetkapcsolalai közismerlek. A leírásból mindenki LeMonziera ismert, aki as es'-i láppkban már nyilat* komit is-, hcr^z'Jiiváö, hí>«y áz általa vezeteti bizottság mindig visszautasította a hamis lehéIregzésü kötvényeket. A Pdris Midi már ar7>