Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-17 / 263. szám

DÉL^ACl.'.r RSZAG vsa nuvember 17. "kizárólagos képviselete -bank Sem kerül statáriális bíróság elé ax átok£ássai és a királyj&almi gyújtogatások bűnügye. Vég mindig nem tudták megállapítani, &ogy melyik Bálint fiu gyújtogatott Atokf»ázán. A két testvért letartóztatták, a fiuk azonban tagadták, hogy elkövették volna a gyujtogatást. A szembesitések is eredménytelenek maradtak, mert Fábiánné a két testvér közül nem ismerte fel, hogy melyiket látta elmenekülni a tanyából. A nyomozás első adatai szerint a gyújtogatás statáriális biróság elé került volna. A tüz bejelentése után azonban a vizsgálóbíró vezette le a nyomozást, ami már kizárja a statáriális ítélkezést, mert abban a pillanatban, amikor rendes tempóban vezetik le a nyomozást, akkor már csak rendes bíráskodásnak van helye. Nincs azonkívül még megállapítva, hogy melyik Bálint testvér követte el a gyujtogatást, mivel mindegyik tagadja a vádat. Nem kerül statáriális biróság elé az alsótanyai Szélpál Illésné sem, aki férjét benzinnel öntötte le, majd meggyújtotta. Az asszony a gyújtogatás után eltűnt a tanyából és csak később találták meg. Szélpál Illésné ügye is rendes biróság elé kerül. Az asszony egyébként tagadja a gyújtogatás vádját. (A Délmagyarország munkatársátólJ A1 szegedi ügyészség előtt a Vecsernyés Sándorféle gyujtogatási eseten kivül, amely statáriális biróság elé kerül, még két gyujtogatási bűnügy várt elintézésre. A törvényszék elnökének intézkedésére az átokházi és a királyhalmi gyújtogatás nem kerül statáriális biróság elé, hanem a rendes bíróságok mondanak Ítéletet a gyújtogatások tettesei felett. Első esetben Atokházán október 25-én Fábián Miklós tanyáját gyújtották fel. A házban a tüz alkatmával Fábián Miklósné két gyermekével és anyósával tartózkodott, akik csak véletlen szerencsével tudtak kimenekülni az égő házból. A tüz után megindult rendőri nyomozás megállapította, hogy a gyujtogatást Bálint István és János követték el, akik bérlői voltak Fábiánnak. Fábiánné ugyanis, amikor a házból kirohant, a tüz fényénél megpillantotta az egyik Bálint fiút, aki kifelé rohant a tanyából, felugrott egy kocsira, junelyet a másik Bálint fiu hajtott. Köszbe.s&óldsok napja a parlamentben. Elmaraűtak az interpellációk. Budapest, november 16. A képviselőház mai illésén folytatták a munkások szabad idejének {elhasználásáról szóló genfi ajánlás tárgyalását. Herrmansi Miksa kereskedelmi miniszter állott fel először szólásra. - Ebben a javaslatban nincsenek olyan pontok, amelyek el nem fogadhatóvá tennék a javaslatot. Az ajánlás úgynevezett szociális programot terjeszt Magyarország elé. E programból azután fokozatosan annyit valósit meg a kormány, amenynyit lebet. — A magyar kormány segíteni igyekszik a szociális bajokon — folytatta a miniszter. — Kötelezettséget vállaltunk a magánalkalmazottak jogviszonyainak rendezéséire is. Malasics Géza: Isten mentsen ettől! Hiszen igy még rosszabb helyzetbe fognak kerülni a magánalkalmazottak. Herrmann kereskedelmi miniszter: Januárig vagy februárig az érdekeltségekkel letárgyaljuk a kérdést és akkor a Ház elé hozzuk a javaslatot. Mi nem egyoldalúan akarjuk megtenni ezeket az intézkedéseket, hanem az ő_sszes érdekelt tényezőkkel összhangban. Malasics Géza: Ennek örülnek a kapitalisták. — Többen felvetették a vita során a szabadságidő kérdését is, — folytatta a miniszter. — Helyes, ha a munkaadó dlkalmat ad a munkásnak néhány napi üdülésre. Malasics Géza: A vezérigazgató hat hetei, a munkás néhány napot kap. Herrmann Miksa: Vannak vállalatok, amelyek már megtették ezt az intézkedést. A törvényhozás beavatkozása előtt is elérhető itt eredmény. Am ha parancsoló szóval meg lehet csinálni a magasabb erdekek veszélyeztetése nélkül, botorság volna ezt meg nem csinálni. Felvetették ezután a nyolcórai munkaidő kérdését is. Nagyon bölcsnek tartanám, ha az ipar részéről már most foglalkoznának ezzel a kérdéssel, mert nagyon könnyen jöhet egy olyan áramlat, amely a megoldást ki • fogja kényszeríteni. A mult megmutatta, hogy veszedelmes addig várni, amig a tömegek szenvedélye kitör. Szóbahozták a vita során a Máv. kérdését is. Hihetetlen követelmények tömegével lépnek fel a Máv.-val szemben. Egészséges követelmény az, hogy az államvasutak saját jövedelmükből tartsák fenn magukat, de lehetetlenség, hogy minden olyan követelésnek eleget tegyen a Máv., amelyekkel egyes kivül álló társadalmi rétegek fellépnek. V? államvasutak szociális terhei horribilisak. Hegymegi-Iíiss Pál: Szüntessék be a nagy jutalmakat és adjanak többet a nyugdijasoknak. Herrmann Miksa: Óriási a nyugdijteher és most az a legfőbb problémánk, hogy ezzel hogyan birkózzunk meg. Ott van azután a menetdij-kedvezmények kérdése. Sehol a világon egy vállalatnál sem adnak annyi kedvezményt tisztviselőknek, alkalmazottaknak, mint nálunk. Ezt a kedvezményt revizió alá kell venni. Azt senki sem követelhet^ hogy a vasút ingyen szállítson, mert akkor ki kellene mondani, hogy a vasút közjótékonysági intézmény. Az én felfogásom az, hogy könyörtelenül meg kellene szüntetni minden kedvezményt. Felhozták azt is, hogy külföldön szereznek be egyesek iparcikkeket. Erről a helyről intézek felszólítást mindenkihez, támogassa a magyar ipart, de az iparnak is meg kell értenie azt, hogy ár és minőség tekintetében versenyre kell kelnie a külfölddel. — Kijelentem, hogy az én törekvésem az, hogy a vasutakat minden politikától mentesíteni kell. Felkiáltások a szocialistáknál: A szervezkedés nem politika. Ebből a miniszter ur csinál politikát! A nagy zaj lecsillapultával Herrmann kereskedelmi miniszter a következőkkel folytatta beszédét: — Semmiféle sztrájkra való izgatást a Máv.-nál nem tűrhetünk és minden sztrájkra való izgatást a Máv.-nál csirájában fogok elfojtani. — A magyar ipar nem számithat arra, hogy a kis magyar állam és a magyar államvasutak állandóan olyan beruházásokat rendeljenek meg, mint Nagy-Magyarország idejébeu. A magyar iparnak számolnia kell a csökkentési processzussal. Ezután tudomásul vették a genfi ajánlásokról szóló miniszteri jelentést és a központi statisztikai hivatal 1927—28. évi munkatervéről szóló jelentést tárgyalták. Temple Rezső előadó után Farkas István, maid Frühwlrth Mátyás szólalt fel. Podmaniczky Endre báró: össze ke'l •••ni i poloskákat is. Peidl Gyula: Csak szellemesen, báró ur! Frühwirth sürgeti, hogy készítsenek a községekről teljes statisztikai felvételeket. , Csontos Imre odamegy Frühwirth Mátyásion és valamit sug a fülébe. Szilágyi Lajos erre megjegyzi: — Mi az? Terrorizálja a szónokot? Jánossy Gábor: Nem árt egy kis derűs inítr, mezzé! (Derültség.) Csontos Imre a következő wónok, igy k»wK beszédét: — Nem szóltam volna hozzá ehez a tárgyhoz, ha ennyi beszéd ki nem fejlesztette volna. Azután arról szól. hogy a fővárosba minden ember bejöhet. — Ismerek embereket, akik otthagyva kis tanyájukat, ugy számítanak, hogy Budapesten urivilág van, könnyen megélhetnek itt. Felhívom a kormány és Budapest székesfőváros hatóságának a figyelmét arra, hogy azoknak., akiknek a vidéken megélhetésük van és nem szükséges, hogy ide bejöjjenek, tessék visszatartani. Ha azoknak adunk egyes állásokat, csak »villanyosi kalauzk állást, ki marad ott a vidéken? Itt vannak a leg. több hibák. Rakásra verődik itt Magyarország mindenféle potentátja. (Derültség.) Itt kell a statisztikai hivatal és kell tiltakozniok a szocialistáknak minden olyan ember bejövetele ellen, akiknek van munkájuk a vidéken. Farkas István: Akinek iól megy. az nem jöa ide! Csontos Imre a Budapestre vándorlást oiv.zágos érdekből károsnak tartja és arra kéri a kereskedelemügyi minisztert, hogy készítsenek ebből a szempontból statisztikát. Rothenslein Mór: Ali van a szabad költözkö. dési joggal? Farkas István: Visszaállítsuk a jobbágyságot? Csontos Imre: Ha a kisgazdák maholnap arra helyezkednek, hogy csak annyit termelnek, amenynyi maguknak elég, Budapest éhenhalna. Peidl Gyula: Maga meg mezítláb járna! Csontos Imre (Peidl felé): Maga mit beszél? Az elnök: Méltóztassanak magukat a parlamenti illemhez tartani és óvakodni az egymást lekicsinylő megszólításoktól. Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter felszólalása után a Ház a javaslatot elfogadta, majd áttértek az iparban és némely más'vállalkozásban! foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők vádelméről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Erődi-Harrach Béla ismertette a javaslatot. Előterjesztette ezután a javaslatot tárgyalt együttes bizottság inditványát. hogy az elemi népoktatást nyolc évre terjesszék ki. Fuky Endre elnök tett ezután napirendi indítványt. Mivel pedig az interpellációk elmaradtak, az ülés félkettőkor véget ért. | VERTES!cií,ösza!0!1 *4rtsz u> 8Spuri- ás luísjscipök mérték utáni| filmgyárak részére keresünk Filmszinésznőknek üMH&agüv&i&íjMl és filmszínészeknek alkalmas egyéneket. *** Válaszbélyeges levélbeni megkeresésre kimerítő értesítést küld ínternateá! Film A^tist Centfái Budapest, Jézsef körút 2$. 501 FrÍAfii/p 9 M Szent Mi&ály ucca 1. sz. alatti kárpitos és áiszitö üzletemet ML+M IC®llCcl* Széchenyi tér 8. SZ. alá (Korzó Mozi bejáraiéval szemben) @>elyeztem átRaktáron tartok kész ottomán és matracokat olíománíeriíökeí, összecsukható vaságyakat, gyermek vaságyakat, réz karnisokat stb. « legolcsóbb áron. Bőrgarnitúrák, párnázott mintabútorok állandó:n megtekinthetők. Mindennemű fe'doIgozásoV és iavilAsoV szeVszerüe£ Wt(Sink a régi helyemen fentaríotí műhelyemben. Ezen 20 év óta szolidan vezetett, I/írnlí Kárpitos és diszlto Ü Xrtw* Bmadő üzletemet « & közönség UStábbi szives nártfoflásába cdánlom. Tisztelettel J'M1 UFJCa&F" -•- " ~ Telefon 4-30 142.