Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-17 / 263. szám

SZEGED: Sxetkeszt6s«g: Deák Ferenc ucca 2. Telefon: IV33.^Kbulúhivalal, ^SIctOnktlnyvMr é» Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 3M. ^ Nyomda: löw Lipót nrcr 19 Telefon: t6- 34.« »«»«» Csütörtök, 1927 november 17 a 0 s ül- ÉVFOLYAM 263. SZAM MAKÓ: Szerke*zt«eg es kladöhivatel Crl ucca O. Telefon: ISI. szhnu< »«»«>> HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : SzerkeszMsCg es kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 419. szám. <« » « » « „ K » w ,* gjdflzetést ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3 flO, kUIf»Id^n 0-40 pengő. Egyes szám te, vasár- és Ünnepnap Z4 UUér. Nagyszeged. A közel jövendő látóhatárán diadalmas délibábot lenget Szeged népe előtt a magyar kultura minisztere. Nagyszegedről zeng lelkesült és lelkesítő költeményt prózában egy fővárosi lap első helyén és Szeged népe kénytelen végre tudomásul venni, hogy ez a város az ország reménye, hogy itt fog lüktetni annak a kulturfölénynek a szive, amely az alkotás és innnka erejével ismét visszaszerzi azt, amit elvesztettünk. Megkapó és megható látvány, vigasztaló és fölemelő, amikor egy miniszter, egy felelős tényező, egy közéleli főszereplő a lirai érzés és a temperamentumtól fűtött képzelet hatalmával olyan büszke és boldog álmokat varázsol elénk, amelyek a jelen szürkeségében és szomorúságában a jó remény borával itatnak bennünket. A régi királyi szó csak annyit mondott, igaz, hogy romok és pusztulás fölött, mondotta, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. A magyar kultura mai minisztere nem elégszik meg Szeged szépségével, ő nagyságot is akar és igér neki. Hiszen ha a nagyság a kiterjedésben rejlik, vagy a puszta lélekszámban, akkor már ma is elég nagynak lehetne tartani a fehér bárány városát, a mi tiszanarti metropolisunkat. Hetvenezer hold terül el körülötte, maga a város is az ország legnagyobb városa Budapest után, szaznegyvenezer lakosa van, de persze, a nagyságot nem csak ez adja, hanem sok más valami. A kis Weiinar az európai műveltség szive és lelke volt egyszer, amikor Goethe és Schiller gondolkoztak és dolgozlak a fa'.ai között. Königsberg is a szellemi világ közepe volt akkor, amikor Kant Immánuel ottan elmélkedett a térről és időről, a kategorikus imperalivusról, az örök bekéről, valamint a csillagos égről fölöttünk és a lelkiismerelről bennünk. Szeged nagysága nem az épületektől függ, amelyek a magasba emelkednek, nem kövektől, amelyeket egymásra hordanak, nem is intézményektől csupán. Mindezek formák, keletek, amelyeket a szellőmnek, a lé'cknek, az élő és éltető öntudatnak kell kitölteni. Magyarország nem volt, hanem lesz — mondotta Széchenyi István. Mi pedig azt érezzük és azt valljuk, hogy Szeged nemcsak a jövőben lesz nagy, ha valóban nagy lesz, hanem nagy volt a múltban. Abban a múltban, amely például szolgálhatna a jelennek, abban a múltban, amelyet nem igen ismernek és nem nagyon méltányolnak és követnek azok, akiknek nem hagyomány a szegedi tradíció. Pedig van ilyen is, mc!pedig igen gazdag, értékes, nemes és követésre érdemes. Ne beszéljünk a nagy éi dicső reformkorszak és a negyvennyolc szegedi hagyományairól, a Klauzálok, Dániák, Oszlrovszkyak, Rengsyek, Taschlcrek örökségéről, de beszéljünk egyelőre arról a hagyományról, amely a rekonstrukció idcjé!)ől maradi ránk és az utána következő fölleDdi lés és virágzás idejéből. Békéljünk arról, hogy a liberális és demokratikus Szeged magyar levegőjében nőtt nagyra egy Mikszáth Kálmán géniusza, hogy itt gy olyan irodalmi, művészeti és társadalmi ;ouleur local a'a':ult ki az idők folyamán, •mely külön szint, zama'.ot adott a magyar ajtrrácak. De oli«ez az kell, hogy a város fia .ia egységei?, ludalos-. szSká'l és ££tör kőrwtell&a hteiá át, hogy mindenki tisztán érezze és tudja, miért dolgozik és hogy érdemes legyen dolgozni, fáradozni, szépséget és igazságot termelni a közösség javára. Nagy szeged délibábja akkor lesz büszke és boldog valóság, ha a szegedi lélek megint magára eszmél, ha nemcsak a kövek merednek a magyar ég felé, hanem ha a szeretet, a megértés, az emlékezés és remény malterja ;i lelkeket is egymáshoz erősiti. A szegedi géniusz, nagy viharok és válságok után, ma még az a főniksz, amely aléltan és csüggedten várja, hogy porából megélemedjen és újra dia dalmasan szárnyalhasson a napfényes ma gasba. 1 miniszterelBük bejelentése numerus clasusról, a Népszövetségről és a békeszerződésről. „A nsmeros c!ausus a békesmzMésbe ütközik, msndcüák Genfben". „Jogsat afcaranH a mag ar kisebliségeknefc. — módosítani keit a törvényt". KaSler !s ván örüF, Stogy a kormány elfogadta az 6 eredeti javaslatát. (Budapesii tudósilónk telefonjelenlése.) Ma este a keresztény gazdasági párt tartott ülést, amelyen megjelent a miniszterelnök és Klebelsberg kultuszminiszter. A párt előtt először a kultuszminiszter ismertette a numerus clausus reviziójáról szóló javaslatot, majd Bethlen miniszterelnök szólalt fel és foglalkozott azokkal a külpolitikai okokkal, amelyek a kormányt a numerus clausus módosítására rábírták. Bethlen rámutatott, arra, hogy amikor legutóbb a Népszövetség foglalkozott a numerus clausussal, leszögezték azt az állítást, hogy beleütközik a trianoni békeszerződésbe. — Amikor mi — mondotta a kiszivárgott hirek szerint Bethlen — a Trianon folytán az utódállamok fenhaíósága alá került magyarság részére jogokért harcolunk, még a lálsza'.át is el kell kerülnünk annak, hogy bárkit is hálrángosabb helyzetbe akarunk hozni faji, vagg vallási hovatartozása miatt. — A magyar igazság ügyének mégis csak a Népszövetség a legfőbb fóruma. Magyarország nem szállhal vitába mai helyzetében, ha már megállapították, hogv a numerus clausus a békeszerződésbe ütközik. A miniszterelnök után Ernszt Sándor szólalt fel, aki leszögezte, hogy a párt a .numerus clausus elvi alapján áll. Wolff Károly főleg a TESz vasárnapi gyűlésén történtekkel foglalkozott, mert Klebels berg is érintette beszédében ezt az ügyet. Wolff kijelentette, hogy o azért jelent meg a gyűlésen, mert azt hitte, hogy gróf Teleki Pál és Tormay Cecil is jelen lesz. A gyűlésen meg lepetéssel látta azután, hogy az fajvédő cé lókat szolgál. Végül ő is leszögezte, hogy a numerus clausus elvi álláspontján áll. Bethlen ezután ismét felszólalt és megálla pitotla, hogy Wolff Károly mindig objektív volt a harcokban. A következő felszólaló Haller István volt, aki öröméi (erezi ki, hogy a kormány mosí az ő régi, eredeíi javaslóin mellé éilí és belátja, hogy erre szűkség van. A keresztény társadalom felháborodását a revíziós javaslattal szemben arra vezeti vissza, hogy a liberális sajtó nagyjelentőségű dolognak kürtölte az ügyet. Turi Béla után a párt ugy határozott, hogy a döniést későbbre odázta el. Értesülésünk szerint a párt az egységes párt holnapi állásfoglalása után fog érdemben foglalkozni az üggyel A numerus clausus 3-ik sssaUassa. Nyilvánosságra öoxfálc a favaslaíot. Budapest, november 16. Hosszú ideje szó van a numerus clausus revíziójáról, ami egyáltalán nem jelent egyet a Haller-törvény megszüntetésével. Ma nyilvánosságra hozták a revíziós javaslat tervezetét, amely tulajdonképpen egyetlen szakaszból áll. A törvényjavaslat szövege a következő: sTörvényjavaslat a tudományegyetemekre, a műegyetemekre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920. évi XXV. t.-c. módosításáról. 1, §. A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi, közra ;daságtudományi karra és a jogakadémiák!a való beiratkozás szabáiyozúsurói szülő tOift é-i XXV. t;-o. 3. szakasza & bekezdése* helyébe a i vetkező uXneá Az engedély megadásánál a nemzethüség és erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett, egyfelől a felvételt kérő megelőző tanulmányi eredményeire, illetve szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy elsősorban a hadiárvák és a harctéri szolgálatot teljesítettek gyermekei, továbbá a közalkalmazottaknak és a különféle foglalkozási, ágakhoz (mezőgazdasághoz, iparhoz, kereskedelemhez, szabad foglalkozásokhoz stb.) tartozóknak gyermekei, az ezen foglal' o-.ásokhoz tartozók számának és jelentőségének megfelelő arányban jussanak a főiskolákra és a felvetlek száma az egyes törvényha'óságok között is igazságosan osztassék szét. A valiás. és közoktatásügyi miniszter felügyel arra, hogy ezek a szabályok megfelelően alkalmaztassanak. 2. §. Ezt a törvényt, aaiaíy kihirdetése e&plép életbe a vallás- 'és közoktatásügyi miniszter. hijt[a bégre, > •