Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-15 / 261. szám

Í927 november 15. DÉLMAGYARORSZÁG ui. Állami elemi isicola épül a fövö évben a város Kossuíí} £a/os~sugáruti telkén. (A Délmaiyarország munkatársától.) A város Kossuth Lajos-sugáruti telke körül, a melynek eddigi bérlője a Szegedi Bankegyesület volt, hetek óta tart a vetélkedés a különböző igénylők között. Először az Alföldi Gépkereskedelmi Részvénytársaság tett ajánlatot a városnak a telek bérletére, majd igényét jelentette bo a Winkler cég, később a Nemzeii Hitelintézet kérte bérbe a várostól. A kérdéssel foglalkozott a gyáripari és a pénzügyi bizottság, a tanács végül is néhány nannal ezelőtt ugy határozott, hogy a telket egyelőre csak a jövő év áprilisáig a Nemzeti Hitelintézetnek adja bérbe, amely ido kívánja áthelyezni fatelepét. Legutóbb azonban a tanács felfüggesztette ezt a határozatát és kimondotta, hogy nem adja bérbe az ezerhatszáz négyszögöles telkei, jnert kilátás van arra, hogy a kora tavasszal valami nagyobb arányú építkezés kezdődik 1 meg rajta. A tanács határozatát különbözőképen kommentálták. Volt olyan feltevés is, amely szerint a belügyminiszter végre elhatározta, hogy felépítteti Szegeden a rendőrségi palotát és erre a célra elfogadta ezt a telket, amelyet a város hatósága már régebben felajánlott. Ez a kombináció azonban, amint később megtudtuk, teljesen alaptalan volt. A Kossuth Lajos-sugáruti telken a jövő év tavaszán egészen másfajta építkezés kezdődik meg. Értesülésünk szerint a kultuszminiszter állami elemi népiskolát szándékozik erre a telekre építtetni és az építkezéshez a telken kivül a várostól nem kiván semmiféle más hozzájárulást Az elemi iskola épületében, amely, mindenesetre pótolná a Rókus városrész immár tűrhetetlenné vált iskolahiányát, tizenkét-tizenöt tanterem lesz a szükséges egyéb helyiségeken kivül. A földhirtokbiróság me^mgalma^ása miatt kélhet! fogházra ítéltek egy ügyvédet. (A Délmagyarország munkatársától.) A' szegedi törvényszék Vild-fanácsa hélfőn tárpysMa dr. Őze Gvula szentesi ügyvéd felhatalmazásra ülüö'endö rripa mazási pőrét. A vád szerint dr. Őze 1924 február havában több földbirtok-ügyei vállalt. Igy eljárt Balogh Ferenc szentesi lakos megbízáséból is, amikor ügyvédi honorárium fejében először földel, majd annak ellenértékéül megfelelő roennviséaii„ pénzt kötölt ki maoának A vád szerint dr. Ő?e löbb tami ie'enléiében kijelentette, hogy neki az OER nél eqv „nagyobb embere" van, akinek keze Szentesig is elér. Ez azonban sokba kerül és ezért szükséges a nagyobb honorárium. Közben azonban az OFB visszaadta Balogh „Ferenc földjét enél!íH, hogv abba dr Őre Gyula helefolyf volna, Baíouh Ferenc erre nem akarta kifizetni a honoráriumot, maid Neuberaer Gyula szentesi ügyvédhez fordult, akinek elpanaszolta sérelmei'. Dr. Neuberger ügyuédlársát felfelenlette a kamaránál, majd csalás címén is eljárás indult mea ellene. Az OFB felhatalmazásra üldözendő rágalmazás címén lelt feljelentést dr. Őze ügyvéd ellen, akinek ügvé' hétfőn tárgyalta a törvényszék. A főtárgyaláson dr. Ö*e tagadta, hogy has'ná'fa volna ez inkriminálj kifejezéseket. A kihallgatott tanuk azonban részben igazolták a vádbfH kifejezések elhangzását. A bíróság dr. Őze Gyulát felhatalmazásra üldözendő róqolmazás címén bünnsnek mondotta ki és 14 napi fogházra és 80 pengő pénzbüntetésre itélte. A biró«ág Ítéletének indokolásábun kimondoMa, hogy a vádlott tagadása ellenére is b^bízonyítotlnak látja, hogy az inkriminált kifejezéseket tényleg használta a vádlott. A biróság enyhítő körülménynek vette a vádlott hünlellen előéletét, dc súlyosbító körülménynek vette, hogy a vádlott mint ügyvéd rágalmazta meg az OFB testületét. MWWMftlWWIWWWWIWl Kik kaptak lakást a város uf Oros&lán-uccai bérpalotájában. (A Déhnagyarország munkatársától.) Ez év augusztusában kezdték meg a város uj, hatalmas arányú bérpalotájának építését az Oroszlan-uccában. Az uj bérháznak három uccára r,éző frontja lesz, földszintjén kap helyet a városi zálogház és a Szegedi Vívók Egyesülete, lesz ezenkívül néhány üzlethelyiség is, három emeletén' pedig két-, három-, négy- és ötszobás la] ;ások épülnek, összesen harminc darab. A manzard-szerüen kiképzendő uegyedik emeleten két műteremmel kombinált lakás számára szorítanak helyet. Az uj bérház építési költrége meghaladja a. tízmilliárd koronát. Az épílési munka elég gyors ütemben halad előre, a Nádor-uccai fronton már a harmadik emeletet falazzák,'ha'hirtelen fagyosra nem fordul az idő,, még a tél beállta előtt tető alá kerül az egész épület és a "téli hónapokban elvégezhetik a belső munkákat is. Ebben az felben a lakók talán már májusban beköltözhetnek, külön' en augusztus előtt nem lesz bcl öltözhető az épület. Az uj városi bérház harminc lakásáért természetesen 'hafhlm'as arányú versengés indult n,eg — bizonyítékául annak, hogy »Szegeden nincsen lakásínség..." A tanács már régebben eihatározta, hogy ebben az uj bérházban ad Megfelelő lakást — a DMIÍE-palota lakóinak. A DMKE-p'alofát — mint ismeretes — megvásárolta a város az egyetemi internátus céljaira és kötelezettséget vállalt a benne lakó családok elhelyezésére is. De kötelezte magát j1 yáros tanácsa arra is, hogy ebben az épületben ad végleges lakást — a Kecskemétről Szegedre telepített rrclőigaz aló-ág kilenc <A* kzhtv&zoitjának, akik ideiglenesen a köztisztfts sági telep mögött épült munkáslakásokban kaptak hajlékot. A végén kiderült hogy a kilenc erdőigazgatósági tisztviselő közül hét nagyszerűen meg vau elégedve ezzel az ideig| lenes hajlékkal, azt nem hajlandó elhagyni : és igy a várostól csak két erdötisztviselő kért uj lakást az Oroszlán-uccai bérházban. A DMKE lakói közül viszont tizenöt család költözik át ebbe a bérpalotába, tehát a harminc lakás közül mindössze tizenhárom maradt üresen. Ennek a tizenhárom lakásnak a sorsát dón- ] tötte el szombaton délután a rendkívüli és bizalmas ülésre összehívott tanács. A lakások kiosztása nem volt könnyű feladat. Közel száz volt az igénylő, köztük olyanok is, akik jelenleg nedves pinceoduban laknak, de olyanok is, akiknek van megtelelő, kényelmes, modern lakásuk, dé jobb szeretnek a város lakói lenni, mint a bizonytalan igényű magánháztulajdonosoké. A protektorok dolgozlak erősen, állitólaq egyik-másik lakáskérvénynek miniszteri ellenjegyzője is volt. A tanács végül is a polgármester javaslatára a következő képen oldotta meg a kérdést: A második emeleten lévő üres háromszobás lakásokat özv. Alacs Zoltánné és dr. Somogyi József gimnáziumi tanár kapták üieg. A harmadik emeleten dr. Krausz Miklós táblabíró, Knopf Aladár, a kisajátított Winkler-telep lakója, Kaufmann György reálgimuáziumi igazgató, Dékány Sándor városi ffiszámvevőhelyettes, Tanán Lajos állatorvos háromszobás, <lr. Zobag Ferenc ügyészségi elnök uégyszobás, ur. DUrő^ fitofcbor iesyeíerm tanár űí&zcbás lakást kapott. A műtermeket "Nyilassy Sándor es Dc-t vich Sándor kapták meg. Az első és második emeleten kapott lakást Scultéty Sándor főszámvevő és Rack Kálmán árvaszéki ülnök háromszobásokat, özv. dr. Szendrey Jenőné kétszobásat és Oltovay István építési vállalkozó ötszobásat. Rack Kálmán árvaszéki ülnök egy DMKE lakónak engedte* át a Tábor-uccai városi bérházban,,lévő kétszobás lakását. A polgármester valószínűnek tartja, hogy néhányan lemondanak lakásukról a —magasra szabott lakbérek miatt. A háromszobás lakások bére például a következő: Az első emeleten 1500, a másodikon 1400 és a harmadikon 1300 aranykorona, ami pengőértékben 1960, 180O, illetve 1640 pengőnek felel meg, vágyj* 24 millió ötszázezer, 22 millió ötszázezer és 20 millió ötszázezer papirkoronának évente.- Hasonló arányban állapította meg a tanács a kisebb és a nagyobb lakások bérét is, már pedig eteket a béreket nem mindenki, fizetheti meg. Gfcrsirás — 3 uir0»asuns^i. I Szegedi Gyorsírók Egyesületének gyilléss. (A Délmagyarország munkatársától1! A Szegedi Gyorsírók Egyesületének választmánya vasárnap délutáni gyűlését dr. Széli Gyula elnök nyitotta meg, akit a Magyar Gyorsírók Országos Szövetsége az elmúlt napokban választott meg szakosztályi elnökének. A választmány több uj tagot vett fel az egyesületbe, többek között dr, Gyarmati Dezsőt, az országgyit lés; gyorsiróiroda másodfőnökéi, dr. Mnrány i Ernő kir. tanácsost, a nemzetközi gyorsíró szövetség ügyvezető-elnökét, Koináromy Margit szegedi városi női felsőkereskedelmi iskolai tanárt Ba rta Teréz, Hantos László (Székesfehérvár , Dóczi István (Székesfehérvár), Pápp Lajos (Kiskunhalas) gyorsirástanárókat és másokat A májusban lefolyt országos versenyirásra az egyesület" vándordijat tűzött ki. A vándordíj el-: készítésével — amelynek bronz domborműve az Apponyí Albert gróf neuillyi beszédét gyorsíró dr. Fabro Henrik arcképéi fogja ábrázolni •— Szolcsányi szegedi szobrászművészt bizta meg az egyesület. A vándordijat januárban fogja átadni az azt védő budapesti református főgimnázium-, uak. Az egyesület kegyeletes érzésének kívánt Kifejezést adni azzal, hogy elhunyt nagyjainak emlékét megőrzi. Bódogh .Tános volt a szegedi gyorsirási élet megvetője. Január 2-án lesz tízéves évfordulója elhunytának. Ezen alkalomból a szegedi egyesület síremléket óhajt emelni a szegcdi gyorsírás megteremtőjének és felhívást Intéz Bödogh volt növendékeilxez, hogy a síremlék költségeihez járuljanak hozzá. Elhunytának 10 éves fordulója alkalmával emlékünnepélyt tavi. A választmány köszönetét fejezto ki Szeged város tanácsának támogatásáért és azért, mert Mar,kovíts Iván szobrát rendbehozatja. Az egyesület ingyenes gyakorlóórákat kíván rendszeresíteni és azok vezetésére dr. S c h a f f e r János titkárt kérte fel. A gyakorlóörákat a kereskedelmi és iparkamarában tartja, azokon minden rendszerű gyorsíró résztvehet, jelentkezni lehet ezen a héten az egyesületnél. A gyorsirási ügyek kormánybiztosa felhívta az egyesületet arra: mondjon véleményt, illetve dolgozzon ki tervezetet aziránt, miképen volna az igazságszolgáltatás keretében az egész vonalon megvalósítható a gyorsírás általános alkalmazása. Magasnivóju vita fejlődött ki, amelyben ür. S z é 11 Gyula elnökön kivül dr. Boross Dezső főügyész dr. Tóth Imre, dr. Kállai Emil és dr. Csonka Miklós városi tanácsnok vettek részt. A választmány készségét fejezte ki a tervezet elkészít.' sérc, de felkéri a kormánybiztost, bocsássa rendelkezésére a uémet, angol és francia igazságszolgáltatás körében már gyakorlatban levő czirányu rendelkezéseket. A hozzászólók miudamnyian igen fontosnak tartották, különösen a peres eljárásoknál (ugy a polgári, mint a büntető eljárásban) a gyorsírás alkalmazását, mert ez u jegyzőkönyv hűségét nagymértékben növeli, a bí rák teljesítőképességét lényegesen fokozza és az ügyvédeknek igen nagy időt takarít meg, a tárgya lások menetét jelcutékenyen gyorsítja. A választmány még foglalkozott a jövő év őszén Budapesten és Szegeden tartandó nemzetközi gyorsíró-kongresszus előkészületével. | RIN-f5N-TIN a szürke kisérfeíl 5 Kotxéban. H