Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)
1927-11-15 / 261. szám
•íZEftEO: Szerkesztődig: Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13—33. ^ Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár e» Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon s 306. -- Nyomda: LBw Linót sieea 19. Telefon: 16- 3-1.« » « » « »> MAGYAKORS Kedd, 1927 november 15 <s> * «s ül. ÉVFOLYAM 261. SZAM •< <5. '-V MAKÓ: SietUesztfiség és kiadóhivatal s Uri ucca Telefon: 131. sz6m.« » « » « » HÓDMIvZÖVÁSÁHHElV: Szerkeszted és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telelod : 49. szám. ••< » « » « » « >» „ » Blőítóetési óra havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3 00. külföldön 6 40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és üoncpiiap 24 fillér. Többféle nagy tévedés. Mit tetszik gondolni, a sok szép beszéd kőiül, amelyek a magyar nép képviseletében leborultak a Kossuth Lajos nagysága előtt, meIjiknek örült legjobban Kossuth apánk szelleme? Tévedés, hogy az Apponyi Albertének. Tévedés, hogy a miniszterelnökének. • Tévedés, hogy a szociálistákénak. Hiszen azok mind egyet imádkoztak, ha más-más dialektusban is. Azok mind esküt tettek Kossuth Lajosra és rajtuk kivül még sok-sok közéleli vezér, ha egyik-másik a multak tapasztalatai alapján azzal a reservatio mentalis-szal is, hogy nem minden esküt kérnek számon 1918 óta Magyarországon.. S ha a halhatatlanok tájékozva vannak a földi viszonyokról, fői lehet tenni, hogy Kossuth szelleme nem minden fogadkozást vett sző szerint, amit a szobrának meg kellett hallgatni. Ellenben bizonyosan nagyon örült annak, ami a TESz-ben történt vasárnap délután. Ez a TESz a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, amely időnként Tenni szokott és néhány jeles tettét föl is jegyezte már a magyar történetírás a kéménybe korommal. Vasárnap délután azt tette a TESz, hogy külön bucítt&Sgban pajzsára emelte $ numerus clausus-t, amely ellen tudvalevőleg Bethlen István és Klebelsberg Kunó gróf kormányférfiak szőttek sötét összeesküvést De nem ez az aminek Kossuth örül. Az uj Magyarország megteremtője annak örül, hogy a TESz is tett a szobrára egy valódi bogáncskoszorut A gyűlés elrö'ie szigorú megrovásban részesítette őt, amiért a zsidót is embernek tartotta és ezáltal már ő is résztvett a haza elvesztésében és a két vörös grófok fekete összeesküvés sében a numerus clausus ellen. Altenburger urnák hívják azt az elkeseredett turánit, aki az előrelátásból szekundát és a hazafias magaviseletből kevésbé szabályszerűt adott nemcsak Kossuth Lajosnak, hanem Deák Ferencnek is, aki szintén emancipálta a zsidót. Nagy ember ez az Altenburger ur, Attila és Árpád egyenes leszármazottja és a haza atyja a haza bölcsével együtt nagy tisztességnek érezheti, iiogy márvány- és bronz-alakjukba ez az Altenburgból származott Botond belevágja, a magyar fajvédelem csatabárdját S a TESz, a nevezetes tettekkel tényező igazán büszke lehet rá, hogy egy valódi Altenburger védelmezte meg a magyar fajt Kossuth Lajossal és Deák 'henccel szemben. Jön a második számú tévedés. Azt tetszik hinni, hogy az István gróf, meg a Kunó gróf a maguk jószántából fenték ki a tőrükét a numerus clausus ledöfésére. Nem, ezt valóban kevesen hiszik. Vagy hogy V|jlna valami alapjuk azoknak a szállongó Pletykáknak, amiket Bud János, Nagy Emil és más ilyen exponált kommunisták terjesztenek arról, hogy a nyugati demokráciák nem tágitanak addig * a trianoni bilincseken, mig a mai kormányrezsim vissza nem szelídül az újkorba? Szó sincs róla, ez 111 ind mesebeszéd. Itt egyszerűen arról van szó, hogy a kormánynak a pesti zsidó bankárok kölcsönözték a választási költségeket és 'aost fölmutatván a váltót, követelik a kifizetését: a numerus clausus eltörlését, ha csak ' őszietekben is. Aki ezt mondta, az szintén Emese ágyékából származott honfoglalók ivadéka, maga Eckhardt Tibor. Neki aztán igazán ichet hinni, mert ő sok mindent tud, amit nem tudunk s bizonyosan jobban ván tájékozva nálunk arról;' hogy mennyi zsidó pénzébe került a kormánynak az a választás, amelynek során az ébredők elnöke is találkozott a közbizalommal. A harmadik számú tévedést Wolff Károly oszlatta el, aki az előtte szólóknál még több joggal mondhatja el, hogy keleten nőtt törzsöke fájának, — de genere Wolffenau. Azt gondolja a nemzet, hogy Trianon az ő legnagyobb baja? Azt hiszi, azért kell az Isten cs az emberiség nevében igazságot követelnie a világ hatalmaitól, mert. kezét-lábát levágták, torkát, átmetszették és kiomlott belekkel egy mocsár szélére; taszították, meghagyták neki a választás szabadságát afelett, hogy éhen akar-e veszni, vagy az anarchia mocsarába akar gurulni? Tévedés, mondja a Wolffenauból indigenált szittya farkas, azt kell meghallania a Népszövetségnek, hogy,, itt egy végsőkig elkeseredett nemzet jajdul fel, nem ezereves na'árai, nem rab-testvérek milliói, hanem a numerus clausus védelmében. S mikor mindezek után regisztráljuk még, hogy tévedésben van a nemzet, ha azt hiszi, hogy Gömbös Gyula nem hajlandó a kormányt átvenni a bolseviki grófoktól," Bethlen István és Klebelsberg Kunó uraktól, fölvetjük a kérdést,- melyik dicsőbb, melyik nagyobb a tévedések e nagy tömegében? Nos, ' az tévedne legnagyobbat, aki azt; hinné, hogy, ezek a fölborzolt sörényű, vérben forgó szemű, csattogó fogú fajvédő farkasok rögtön darabokra fogják lépni a. kormányt. Hidegvér, szeretett Haza! Nem eszik a kormlnyíj olyan •melegen, mint ahogy, főzik és nem/les/, egyetlen fajvédő képviselő seV aki ve^tt'cjuhében odáig menjen,' hogv a numerus cláusus védelmében a kormány lábaihoz dobja a lőly kapott mandátumot A romáin fpadJbiró&áig felnieBíeJífe Manoile&cui. ÉJfel egy úral&or Qirdetíék Ki as Ítéletet. — A túr gyalóterem közönsége a vállán vitte Ki a teremlböT Manoilescut és a fiadbiróságot éljenessie. (Budapesti tudósítónk telefon je lé nés e.} Bukarestből jelentik: A Manoilescu-pör a tulajdonképeni vád kereteit átlépve, a tárgyalás hátterében álló Bratianu és Carol nagy törlénelmi politikai'' versenyének jelentőségére emelkedik. Manoilescu beszédében, inkább Carol személyét és ügyét látszik védeni, mint önmagát. Az ügyész.válasza is azt a benyomást tette, hogy inkább Bratianu személyét és miivét védi, semmint Manoilescut vádolja. Jellemző áz is, hogy a hadbiróságra, tehát a hadseregre esik a pártatlanság szerepe. A Manoilescu-pör mai tárgyalásán egyébként Manoilescu folytatta védőbeszédét. — Aktákkal fogom bizonyítani, hogy Bratianu ki akarta kiáltatni Romániában a köztársaságot — mondotta —, el akarta seperni útjából a régenstanácsot és ő akart. Románia köztársaságának elnöke lenni, Nemcsak őbenne, hanem sokakban is aggodalmat keltett Bratianu viselkedése és látták, hogy csupán egy mód van a dinasztia, valamint a kormányforma megmentésére és ez pedig az, hogy vissza kell jönni Carolnak, hogy ö legyen a régens. Heléna anyakirálynő maga akart kiutazni külföldre, hogy tárgyalásokat folytasson Carollal a dinasztia megmentésére, de Bratianu megakadályozta a királyné kiutazását, igy nem maradt más hátra, mint ő maga utazott ki Parisba. Averescu tábornok volt miniszterelnök, a védelem vezetője be' szédében kijelentette, hogy senki sem akadályozza meg Carol volt trónörököst abban, hogy visszatérjen, mert a törvény ezt nem tiltja. Majd bemutatott egy levelet, amellyel azt bizonyítja, hogy Romániában titkos cenzúra működik még az ő leveleit is felbontják, Kijelenti, hogy' aggódik Románia jövője miatt; mert a ! király még csak 6 éves gyermek. Kijelentette* hogy ' • 1926-ban Ferdinánd király;Párisifan volt és titokban találkozott Carol herceggel. Akkoriban azt mondotta néhai Ferdinánd,' hogy a volt trónörökös nem fog számkivetéSben őrökké maradni. Most nincs arról sző, -hogy Carol herceg foglalja el a trónt, de annak nincs akadálya, hogy régens legyen. Ez.után Jorga Miklós védő kezdett beszélni. Kijelentette, hogy Romániában chiffre irást kell használni, mert minden sZabadsán el van nyomva. A délutáni tárgyaláson •a védőbesjfédekben inkább a jogi érvek kerültek megvitatásra. A védők közül Otete•lesmiu, a kamara volt elnöke annak a véleményének adott kifejezést, hogy a kormány ezzel iCl szenzációs pörrel meg akart félemlítene néhány politikust. Mihalache, a parasztpárt egyik elnöke ázp mondotta védőbeszédében, hogy Carol azonnal visszatérhetne Romá niába, ha nem állna egy ember útjába: Jonel Bratianu. A védőnek erre a kijelentésére tomboló tapsvihar tört ki. A tárgyalást ezután este fél 9-kor 10. órára halasztották. ' r Este tO órakor a katonai ügyész reflektált az elhangzott beszédekre, utána zárszó jogán , szolak fel Mftnollescv