Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-01 / 250. szám

SZEGED: Szerkesztőség : De6k Ferenc ucca 2. Teleion: 13-33.^ Kiadóhivatal, KOloSnkSnyvlár és Jegyiroda: Aradi ucca S. Teleion: 300. ^ Nyomda: LOw Lipót ucca 19. Telelőn: lft"34.« » « » « » Kedd 1927 november 1 0 ® ni. ÉVFOLYAM, 230. SZAM MAKÓ : Szerketzlflség kladAIaivatol: l'rl ucca O. Teleion: 151. Sí6m.« »«»«>> HADMEZÖVASÁBHEIY: SzemuUAtég <» kladőhlvotol: AadrAsiy ucca 25. Telelop: 49. szóm. « » « » « » H » „ „ EUtílzefésl ara havonta 3-20, vldé&cn és a fővárosban 3-60, kUllSIdttn G-40 pengő. Egyes sz6m lö, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. flz üldözött vallás védelme. Szivünk teljességével — mondjuk a nagyméltósága nagyprépost ur után mi is, — állunk azok sorába, akik a világ közvéleményének segitő hatalmát kérik a mexikói katolikusok számára. A vasárnapi szegedi népgyűlés határozatát fentartás nélkül helyeseljük mi is. A kultura szégyene, a civilizáció bűne, hogy még mindig van olyan ország a világon, amelyikben vallása miatt üldözik a hivoket. Nincs elég megbélyegző szó, a megvetés fogalmának nincs elég jelzője és igéje azok számára, akik vallási meggyőződésük miatt ket fakaszt minden érző ember szeméből. Szenvedniök kell megszégyenítést, megkínoztatást, csak azért, mert ragaszkodnak hitükhöz. A középkor kegyetlen vallásháborúi ele* > venednek meg irtózatosan véres valóságban ezekkel az üldözésekkel. »örök a bestia;', mert nem ember az, aki üldözni tudja embertársait, azért, mert más hitet vallanak, mint az üldözők. Ezért csatlakozunk mi is fentartás nélkül ahhoz a határozathoz, amit a szegedi katolikus hitközségek vasárnapi gyűlése Haller István őexcelleíicfájánák' beszéde után elfogadott. Ebből.' az ^alomból engedje azonban meg Haller István kegyelmes ur, hogy szerényen, halkan, - illedelmesen egy kérdést intézzünk Őhozzá, ^akivH'olyan "tökéletesen egyetértünk a mexikói katolikus üldözés kérlelhetetlen elitélésében. Senkit nem szabad üldözni a vállá• sa miatt — Mexikóban, ezt hirdette a kegyelmes ur Szegeden, de ugyanebben a beszédében azt is mondotta, hogy megérti az egyetemi hallgatók magatartását, akik a numerus clausus védelmében gummibottal igazoltatták zsidó társaikat az egye temek kapui előtt. Senkit nem szabad üldözni vallása miatt, — hirdette a szegedi piacon a numerus clausus atyja, de — kérdezzük mi, — miért csak Mexikóra terjed ki a kegyelmes ur tilalma? Mexikóban nem szabad üldözni senkit a vallása miatt, ám Magyarországon szabad? Förtelmes bün a civilizáció, a humanizmus, az emberiesség ellen a mexikói vallásüldözés. De ami ott förtelem, gyalázat, támadás a kultura szolidaritása ellen, az itt lehet a tisztesség, a becsület, lehet a nemzeti önérzet próbatétele? Haller István föllázad még a gondolatára is annak, hogy Mexikóban vallásuk miatt üldözik a katolikusokat, de fellázad- arra a gondolatra is, hogy Magyarországon a zsidóság javára enyhíteni akarják a numerus clausust. Hogyan értsük ezt, hogyan magyarázzuk ezt Haller István kegyelmes ur? Ami förtelem+Mexikóban, az förtelem Magyarországon is. A magyarországi vallásüldözők ne keljenek a mexikói vallásüldözöltek védelmére. A magyarországi zsidóknak több joguk volna a mexikói katolikusok védelmére kelni, mint a numerus clausus törvénybeiktatőjának. Haller István megérti az egyetemi igazoltatásokat, megérti, hogy az egyetemekről kivezették vallásuk miatt a zsidó hallgatókat; - mindezt megérti. De azon felháborodik, liogy Mexikóban vallásüldözés folyik. Az igazi keresztény morál, az igaz krisztusi gondolat azt követelné, hogy amit nem l ii'dnsz a mexikói kalolikusoknalc, azt ne tedd 'i magyarországi zsidókkal sem. Gyönyörű estvéri érzés- odaállni azok mellé, akiket himiatt üldöznek. De Haller István odaáll azok mellé is, akik üldöznek is a hitük miatt. Egyfelől védeni akarja azokat, akiket vallásuk miatt üldöznek, másfelől bátorítja azokat, akik vallásuk miatt üldöznek másokat. Az üldözőket és üldözötteket egyformán védi, de azokat az üldözötteket védi, akiken nem segíthet s azokat az üldözőket bátorítja, akikhez elhangzik szava s eljut szenvedélyeket felgyújtó példája. Vájjon ha Mexikóba eljutna Haller Istvánnak s közéleti pályafutásának híre, a példa vonzó ereje melyik tábort erősítené ott? Melyik tábor találna Mexikóban. ösztönzést, példaadást, fölbátorodást mindabban, amit Magyarországon Haller István jelent? A numerus clausus, a propaganda miöisztériumbeli működése, az a megértés, araivei a zsidó hallgatókat kiverő bajtársak mellé áll, melyiktábort igazolná, vonzaná a példa követésére, az üldözőket-e, vagy az üldözötteket? Vájjon a numerus clausus, az i/jazoltatások a békét, a testvéri megértést, a vallási türelmességet erősitenék-e, vagy szítanák tovább a vallásüldözést? Erre feleljen Hallej István, mielőtt a vallásuk miatt üldözöttek, érdekében megszólal. A román Isorm^iiy enym&sut&n focjartjai Hssze Carol tiiveif. Házkutatások. — Állandó készenlét, fekete lista, (Budapesti tudósilónk tele fon jelentése.) Bukarestből jelentik: A telefonforgalom a külfölddel ma este 10 órakor ismét megindult. A kormány, engedve a sajtó kívánságának, a külfölddel való összeköttetést ismét -lehetővé, tetté. A beérkezett jelentések szerint « rendőrség óriási apparátussal folytalja a nyomozást Károly hivei után. Jassvban Ivanovits őrnagy és Stefanescu nyugalmazott vasúti főfelügyelő lakásán tartottak házkutatást; előállították a rendőrségre Popovics volt képviselőt és Siont, Jassy volt rendőrfőnökét, azzal vádolván őket, hogy terjesztet ék a Matinban megjelent Károlyféle kiáltványt. A II. hadsereg parancsnoka, Carabeneea alezredes több detektív kíséretében Brassóba utazott, ahol több előkelő személyiség lakásán tartottak házkutatást. A Banca Moldova főpénztárosáfc letartóztatták, mert lakásán több pól;, clány kiáltványt találtak. Az Adeverul közlése szerint összesen 220 példány kiáltványt fog-, laltak le. Letartóztatták azokat a nyomdásznkat is, akik a sokszorosítást végezték, <|e később szabadon bocsájtották őket. A. mai nap folyamán több politikusi KáüfJ gaítak ki a Manoilescu-ügybeu. Amennyiben á] vizsgálat néhány nap mixlvta befejeződik, ugy^ a Manoilescu elleni tárgyalást néhány nap múlva megtarthatják. • •" : ' " ~~ Hétfőn házkutatás volt a 9. vakfttáMKreft laktanyájában, amely azonban eredménytelent! maradt. A nemzeti parasztpárt szerencKkf-' vánatait fejezte ki vezérének, Maniunak a kamarában csütörtökön elmondott gerinces beszéde miatt és felhatalmazta, hogy az elkövet-' kezendő eseményekkel szemben belátása szerint foglaljon állást. Állandó készenlét november 1-én. Belgrád, október 31. A Politikának jelenik Bukarestből: Románia összes garnizonjai számára november l-re állandó készenlétet rendeltek el. Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy a trónörökösnek a katonaság körében számos híve van. Azt hiszik, hogy a hadsereg fele feltétlenül Károly-párti. Megállapították továbbá, hogy Manoilescu letartóztatásával cs az eddigi katonai rendszabályokkal sikerült a Károly herceg visszahozására irányuló első kísérletet megakadályozni. Rendőri felügyelet. Belgrád, október 31. A Pravda-nak jelentik Bukarestből: A rendőrség a kormány utasítására jegyzéket állított össze azokról az egyénekről, akiknek viselkedése gyanúra a'd okot. Ezek közt számos tekintélyes politikus, iró, hírlapíró és tiszt neve van. A rendőrség a listán megjelölteket a legszigornbb megfigyelés alá helyezte. Bratianu figyelmeztet. Belgrádból jelentik: Hir szerint Bratianu külön futárral levelet küldött Károly hercegnek, figyelmeztetve, hogy meg ne kísérelje a Romániába való visszatérést. Ha ezt a figyelmeztetést nem venné tekintetbe, a kormány a legenergikusabb rendszabályokat léptetné életbe és kihirdetné az egész országban az ostromállapotot. Viharos Illés a kamarában. Bukarest, október 31. A kamara legutóbbi ülésén Duca belügyminiszter a távollévő miniszter^ elnök nevében nyilatkozatot • olvasott fel, amely helyreigazítja a kamara első ülésén, a január 4-iki tróufosztási aktus ügyében tett nyilatkozatot. A miniszterelnök deklarációja megállapítja, hogy a sinajai koronatanácsou, amelyen az alkotmány módosítását elhatározták, a parasztpárt nem volt azon az állásponton, amelyen a nemzeti párt Joaniseseu parasztpárti képviselő közbeszól: Nem igaz! Duca: önnek képviselő ur nincs erkölcsi alapja arra, hogy ilyen nagy horderejű kérdéshez hozzászóljon, mert ugy változtatta a uártokat. mint más a köpenyeget. Joaniseseu erre a .szónoki emelvényre -szaladt, hogy válaszoljon a belügyminiszternek, de olyan lárma támadt, hogy nem jutott szóhoz. A képviselők, különösen a liberálisok, csoportokba Törődnek és egyesek fenyegetően közelednek a szónoki emelvény felé. Az elnök képtelen csendet! teremteni s az ülést felfüggeszti. Tiz perc szünet után Joaniseseu a belügyminiszternek válaszolva kijelenti, hogy politikai tevdc kenységében mindig a népet igyekezett szolgáim. Duca belügyminisztert pedig egyszerűen politikát szélhámosnak tartja. Joaniseseu kijelentésére ismét nagy kavarodál támadt. Az elnök rendreutasítja Joanisescüt, cte a lárma tovább tart. Ujabb szünet után Michalaebe, a nanweti paraszt-: