Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-30 / 249. szám

1927 október 30. DÉL-MAGYARORSZÁG •sf koksz Kelen-bank T%Tn olvasó rovata i ••uj—nw— Levél a Nemesiakács uccáról. igen tisztelt Szerkesztő Ur! »Elégia a Nemestakács-uccáról< cimü cikket olvasván, bátor vagyok ugy a cikkhez, mint nevezett ucca rendezelttcnségéhez, mint oíHákő hozzászólni. Njáron csak megjárja a dolog valahogy, — a por és nyitott árkok hékakoncertjc a szegedi embernek termeszetes városi tartozék. — Ellenben az esős ősz már nem cnmi ,c kellemes. Itt már komolyabb bajok vannak. A tikkiró szerint az ember testi épsége forog veszélyben a járdák miatt. Igaz. Csak azt nem irta meg, hogy a járdák rosszasága neiwsak a kövező hibája, hanem azért nem folyik le róluk, mert nincs hova folyni, azon egyszerű oknál fogva, mert az erre hivatott — csatornát helyettesítő árkok — olyan sekélyek és annyira megleltek már földdel, hogy nem képesek a vizet levezetni. Tehát ezeket sem ártana kimélyíteni és a uz lefolyásáról gondoskodni. Arra gondolni sem szabad természetesen, hogy a Nagykorba l öli hcí'íU ósa'.ornázni is illenék. Még egy csaknem ilyen fontos és a testi épségre epoly káros dolgot nem említ meg a ii'.;k, a világítási. Mert bizony ebben az uccaré,.:bcn még egy szomorú gázlámpa .sincsen. A külvárosokban már sorakoznak a villany-• vezeték póznái, egy-két külvárosi utcában ég j-i néhány ívlámpa, itl, mifelénk még hire -sincs az ilyennek, bár a villany a házukba he van vezetve, fis talán nem is kerülne sokba pgy Ívlámpa felszerelése, ami szinten javítana a helyzeten. Tisztelettel Eyff Ncntf's 'uliú'M u: í lakos. RZ O MOZI 0 fótij- "I- ii, h!1H- ís ncvíinhtr I rt, 1< (Hen M vádion MirályaKaisnrJor ctríin 7 f-ílv • B n fít7<U<S?n Jftck Holt. > tn ii« A párisi frsi&Ica. V rr ; ii< r, («!voiM»i>3!". í ó Norma Scnarf r. és e'J "nvomda. üzlete 'la tér 4. -iy.úr.t 464 lil tilikabá szövet- és selyem rMJhiák óriást választékban a következő árakon: Pengő JÓ Divat kábái i-zóiin ":\cl 32*- £> y |-'inom pov?ió kabát 32Ő(mével , . ©O* — gj h Ripsz kabátok jzinekben .... 62-'— q Z Plüss kabót 60--- S" •J Divíit Bon 19" - <fi $ Leányka kebát 2<>- £ •43 Szövet ru'a p'isrirozo't .... ZO~— £ (S{ Kazán „ „ .... 2.2.-- " J ^e'Y'-rn ZO~ - >{} » C ep de schine rubo 34" 5 ^azén b'uz 14- £ » Flanel ruha 9~— Ü ü Barhett ruha 7' - » 0 Gyermek ruha 3* »< 5® Ina v. bugyi ISO J> g Ccmbine 5* - t» Miilfi&ffer NövéFeh utóda Lánci Jeni házában Széchenyi íér 13. (Berc.=8y pBt t e ell.) Leg£Xb órák, ékszerek életre is Győrt Bélánál ^SS . „.„ .„ni,- „in _ IIÍ,,,..,,.^, .,I.,.,„. j . ,,. ..,.„.„ ... •• unnrmm-n -r~ Márton Honn Nem kell a Oerltc^y-l^IríoR. Irta: dr. Szivessy Lehel. Ugy érzem, hogy fontosabb kérdésben talán még sohasem döntött e város törvényhatósági bizottsága, mint amilyen a Gerliczv-féle birlokvásárlás kérdése. Évtizedekre újra bezárja a fejlődés kapuját, ha nem akar szabad levegőhöz jutni és nem türi el, hogy kisbirtokos lehessen néhány magyar zsellér, középbirtokos és néhány arra kiművelt gazda. Véletlenül Halason, ezen az aránylag kis helyen jártam minap. Százhúszezer hold föld veszi körül, de nem egy vagy két emberé az, mint a szegedi határ, hanem a legszerencsésebb földbirtok-megoszlás van ott. Meg is látszik ez az embereken. Vagyonos, fejlődő polgárság lakik a vidéken és városban — hatalmas a jószágállomány, baromfitenyésztés folyik ott —- noha mindenki tudja, hogy nem valami jók azok a földek. Annyira hiszek abban az igazságban, hogy vagyonos, kulturált polgárság csak akkui- alakulhat ki Szegeden és a tanyákon, ha saját földü gazdáink lesznek, hogy azt gondolom, hogy i'/, ellen senki ellenvetést nem emelhet. Azt hiszem, hogy az ujabb városi hitbizomány alakítását senkisetn óhajtja. Nem is emelt mellette senki észrevételt. y>Speklalor< csütörtöki cikkéhen nagyon okosan a kérdés pénzügyi szempontjait világítja meg és mutatja ki, hogy az elérhető haszonkén összeg még az amortizációt sem fedezné. Hol van még az adó és az ármentesitési járulék ?I Kérdem tehát, hogy mi lehet az oka annak, hogy a polgármester és a tanács még mindig behatóan foglalkozik a birtokvásárlás kérdésével cs még mindig nem világosította fel az illetékes hatóságokat arról, hogy a város lakosságának életérdekeibe ütközik a hitelbe való vásárlás, amely a fötfö fejlődés kerékkötője lenne ós jelen költségvetési egycnsultt is próbára leszi. Erős a hitem, Hogy a polgármester és a tanács minderről éppen ugy meg van győződve, mint én és az adósságot szaporító, de kamathozamol. nem biztosító vételi gondolat, amely nagy rizikóval jár és amelynek semmiféle gazdasági elgondolása nincs, nem a város vezeíőMek, hanem másoknak kedves gondoláid. Erre vall, hogy hallom már az érvelést is, amely arra készteti az irányadó köröket, hogy a vétel gondolatával foglalkozzanak. Ez a nemzetvédelmi szempont. Azt mondják, hogy nem szabad megengedi, hogy a trianoni országhatáron a íőld illetéktelen kezekbe kerüljön. Nem állitom, hogy ez volna a a hivatalos álláspont. Nekem hangulatkeltőén mondták, nem hivatalos személyek. Ha már felvetették ez a szempontot — nézzük meg közelebbről helyes szempont-e ez? Szó sincs róla, senki sem akarhatja, hogy csurtkaországunk határán ne magyarok lakj janak De lehet-e arról szó, hogy feldarabolás esetén mások lakjanak ott? Hiszen a birtokszerzés jogába beleszólása van most még az OFB-nak, illetve a földmivelésügyi minisztériumnak. A háború, illetve a honvédelem rémét falra festeni nem akarom, de legyen a föld egy mágnásé, vagy a városé, vagy száz gazdáé, szegényé, vagy gazdagé — ha üt az óra — lovaink, ágyúink, tankjaink, társzekereink keresztülgázolnak azon. Háborúban harcot, vagy stratégiai felvonulást, a telekkönyvi, magánjogi kérdés sohasem akasztott meg. Jövőben sem fogja azt sohasem megakasztani, hogy békében ki műveli a földet! Frázisról van tehát szó, amelyet csirájában kell elpusztítani, mielőtt á fantázia terebélyes fává növéli. A másik jelszó, hogy a városnak a birtokot, mint gazdasági egységet uradalmi művelés alatt egységben kell fentartania és üzemigazdaságot keli folytatnia. A jelszó szerint igy döntött a szakértők tanácsa. Reméljük, hogy erről soha, semmi körülmények közölt szó nem lehet! Hiszen ez támadás volna gazaatnK, saját fiaink adózó polgáraink elsőrendű gazdasági érdeke ellen. De nem lehet erről azért sem sző, mert a város üzemigazgatósága már beigazolta, hagy mezőgazdasági tevékenysége nagy eredményekkel nem járt. Kis gazdaságban elviselhető a mezőgazdasági kísérletezés, de 5000 holdas birtokon, amelynek vételára mintegy, 5—6' millió pengő, — ebből azután igazán nem kérünk. A város hatóságát készséggel támogatjuk minden kezdeményezésében, mert meg vagyunk arról győződve, hogy csak a közjót akarja. Megdöbbenéssel tapasztaljuk azonban, hogy e kérdésben nem a józan szegedi fej gondolkozik, mert ha szegedi fejünkkel gondolkoznánk, már régen lekerült volna a szőnyegről a kérdés. De mondunk valamit arra az esetre, ha mindenáron vásárolnunk kell, dacára annak, hogy nem akarunk, mert a vásár káros, nem város és nemzetfejleszlő érdek. Azt indítványozzuk erre a nemvárt esetre! adjon el a város sajál ősi földJéMl ugyanannyi Kerülete!, mini amennyi területet Gerllczy-birtokból venni akar. Vannak távoli földjeink, amelyek nehej&n közelíthetők meg, a Gerliczy-birtok közel feleszik. A pénzügyi fedezetet mefjadja az eladott birtok vételára. Nem kell kölcsönt felvermi én nem kell a kölcsönön elvérezni és — apage satanas — pótadót emelni. Megoldásra kerül az az elgondolás, amely a zsellérekből legalább részben örökös földtulajdonosokat akar csinálni és mindenki megláthatja, hogy csak az örökföldön fejlődik ki mezőgazdasági kultura, valódi áldás, amely a belterjes gazdaságban, komoly, nagy- és kis-állattenyésztésben jut kifejezésre. Példaadás és próba volna e kísérlet és ha vannak tényleg komoly, nagy, hazafias és kényszerítő nemzeti okok, ugy megvalósíthatóvá tesznek egy olyan vételi elgondolást, amely párhuzamos eladás nélkül céltalannak, erőtrablóuak, tehát a városra és egyénre nézve egyaránt károsnak látszik. Üzleíáíhelyezés mlali az Wssres irtik leszállítóit drbair adatnak cl Soós Cajas Ichfrnemfi cs harijnyaáraháiáBan IaUoIa és Oroszlán ucca sarkán. jegy-, pecsét-, kövesgyürük, láncok, függők, kilünő kar'rák, nickel és ezüst órák legolcsóbb készpénz árakon specialista órás és ékszerész, Oroszlán ucca 6. Ora- és ékszerlcészités, becserélést sis minden hő elején u/ iáncRurztis kezdődik Oláh Elek tánctanár vezetése mellett. TANITASRA KERÜLNEK a legújabb táncok uj módszer szerint. Vasárnap Sáncgyakorló vendégesi. lazz-baod. Beiratkozni lehet szerdán, szombeton ésvasámap este He § e SÍT p7i0-50 - tői Vonók P. 2,'4:0 ~ tői Nagy raktár mindenféle hangszerekből. Milvíszi jlvttások gyorsr ;i és pontosan. —, _ _ __ 293 JL» Jl d. WL al., Somogyi a, 15.