Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-08 / 230. szám

SZEGED : Sícrkesztőség: Deák Ferenc UCCft 2. Telefon; J3-33.^Klodolüvnlal, jtOlclSnkSnyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 306. -* Nyomda: löw Lipót ucca 19. Telefon: 16--34.« » « » « » Szombat 1927 október 8 <•><•> a iii. Évfolyam. 230. szam M VKO: SzciKozlőscg é» KloddbKaial: Vrl ucca O. Telefon: 151. » « » (< „ HŰÜMIiZÖVASÁRIfELY: Sícrkesziősc<> és kiadóhivatal: Andrásr.y ucjca 25. Telefon: 19. szcizn. ••< » .< » « » <t » (( Előltectést Ara havonta 3-20, vldénen és a lövárosban veo, kUKöldöo (j iU pengfi. Egyes szám ro, vasár- és ünnepnap 14 ujjér. Próbaidős liberalizmus. Eddig Magyarországon csak próbaidős esendői' volt. Attól tartunk; ezután lesz próba­idős liberalizmus is. Az, aki c sorokat kopogtatja, bevallja őszin­tén i nem meggyőződéses hive az esküdtszék intézményének. Nem engedhetjük azonban ma­gunknak azt a lukszust, hogy állami berendez­kedésünk minden ágazatában kizárólag a meg­győződésünknek engedelmeskedjünk. Meggyő­ződés nélkül, meggyőződés ellenére, sőt erő­szakot téve érzésen és önérzeten, határoztuk cl magunkat nem egy kormányzati, sőt tör­vényhozási cselekedetre. A királyi család det­rprizálása, a trianoni békeverdikt becikkelye­zése,'a tiemzeü -hadsereg zsoldossá tétele két­ségtelenül csak a kikerülhetetlen kényszerűség parancsából nyerhette el a törvényhozás aka­•'ra'ánjtk tormusúgait. Ám ha a.kény szer paran­csának' engedelmeskedve meg tudtuk tenni azt is. hogy törvénytárunkba becikkelyeztüfc az országi feldarabolását, ha a viszonyok kor­bácsoló kényszerűségének halasa alatt el tud­tuk magunkat határozni országrontó cseleke­detek tudomásulvételére, inegállhatunk-e této­ván. jiwa 4'eladatok felvállalása és. teljesítése elóltt, melyek egészségesebbekké tennék köz­állapotainkat is s melyek ma egyetlen esz­közét táelgákatják az integer Magyarország éltető gondolatinkká Necsak köszöntő levelek áradatával, plakettokkal cs< dalosok, szereuád­jával ünnepeljük llolhcrmcrc lordot, kauem azzal is, hogy követjük tanácsail. Ro'thermcrs lord ami kért bennünket, hogy a magyar közviszonyok demokratizálásával cs a libera­lizmus intézményesítésével segítsük sikerre tö­rekvéseit. Az ö törekvéseit? A ínindannyiun­ket! Ha az esküdtszék, a sajtószabadság,- a gyülekezési és szólásszabadság, a titkos éji általános -választójog s az igazi agrárreiqrm visszaszerzi számunkra a magyar törzsről le­szakított: magyar ágakat, visszaszerzi egy je­lentős vészét az eltépett egésznek, lehet-e akkor dogmatikus megfontolásokkal, uralmi szempontokkal, üres frázisokkal nemcsak u demokrácia és liberálizmus, de a magyar ir­redentizmus törekvései elé állni? S talán hihetünk a-volt pecsétőrnek, Nagy kiuiloek is, .aki külföldi tartózkodásának ta­nulságai nyomán, nem meggyőződésből, de okesságból és hazafiságból szegődik a ma­gyar liberálizmus követelései mellé. Szét kell oszlatni okos alkalmazkodásokkal és bátor cselekvésekkel annak az előítéletnek fojtó kö­dét, amellyel a Nyugat kulturnépeinek meg­ítélése, — ne keressük most joggal-e, vagy igaztalanul — hurkolta be a magyar nem­zetről alkotott minden képzetét. A nyugati népek megítélése, ha felületes és botor álta­táuosilással is, a reakció és középkori feuda­lizmus hazájának tekinti Magyarországot. A Nyugat civilizációjának lelkiismeretét akarják most minden hálára méltó barátaink felrázni és érdekeink szövetségesévé tenni. Megakadá­lyozhatjuk-e ezt a szent szövetséget olyan kormányzati cselekedetekkel, melyek a legke­sem alkalmasak a nyugati kulturállamok kedvezőtlen Ítéletének megváltoztatására? Min­1 — W XM4, J^-WW^.W- ' "M.UUJIUOOC4 U. fcadsúgjogoli fogyatkozás nélküli helyreálljtá­• Amikor azonban az elveszteti területeink '.'tstaszsrzésa malik .azon, hogg a demokrácia s. bh?rúUzmw jelé -milyen haladást f-szü'nk. sága s mindenki köteles meggyőződését, világ­nézlctének parancsát s osztályérdekét aláren­delni a magyarság történelmi érdekének. Azt talán még el lehet hitetni a külfölddel, melynek most segítségét kérjük a trianoni halálos ítélet perújításával, hogy a magyar közállapotoknak nem felelhet meg az esküdt­szék intézménye. Attól tartunk azonban, a próbaidőre életbeléptetett esküdtszék, a pró­baidős liberalizmus intézménye, a részletfize­téses demokrácia sokkal kedvezőtlenebb meg­ítélésre nyújt alkalmat, mint a legszigorúbb konzervativizmus. S ezzel elkövetnénk azt a végzetes hibát, hogy amig egyfelől a belső konszolidáció, a háború előtti jogrend helyre­állítása s a közviszonyok pacifikálása terén nem tennénk meg' a^t sem, amit a bclpoliti­vsmmmmmmmm kai érdek is követel, addig másfelől talán helyrehozhatatlanul hosszú időre kockáztat­nánk a Nyugat kulturnemzeteinék segi/ö. igaz­ságtevést igérő támogatását. Nekünk most az a legfőbb törekvésünk, hogy az európai nyilvánosság esküdtszéke elé bocsássuk a magyar kérdést. De várhatunk-o igazmondást és elégtételt a világtörténelmi es­küdtszéktől, ha mi csak próbaidőre, felmon­dásig, vagy visszavonásig akarjuk megvalósí­tani az esküdtszéket, amiben a nyugati civi­lizáció a jogszolgáltató népuralom inkarnáció­ját látja. A szabadságjogok mértéke nem belpolitikai kérdés azóta, mióta az integer Magyarország felé vezető egyetlen ut demokráciával és libe­ralizmussal vau kikövezve. MfMWIMMWIkWM«W* A szerb csendőrség harca a bolgár komitácsi bandákkal. A sllpi merénylet miall megsziinl a vasul! közlekedés Szerbia és Bulgária közölt. — Bandák törnek be a dél­szerb városokba. (Budapesti tudósitóuk tetefonjelen­tésc.) Belgrádból jelcullk: A stipi merénylet csak kezdete volt amjak a gueriUa-barcoak, amelyet a macedón forradalmi bizottság bolgár komitácsi bandái indítottak- meg a szerb határon; Az elmúlt,. éjszaka több helycu volt összecsapás n szerb csendőrség és a bolgár koinitácsi bandák között. Klifurában, egy délszerb határvárosbau négy banda támadta meg a vám- és escudörállomásf. A komitácsik bombákat vetettek és kézi fegyverrel tüzeltek, amit a szerb csendőrök viszonoztak. Em­beréletben nem cselt kár. Mouasztirból is olyau jelentés érkezett, hogy'egy -járőrt támadtak meg a komitácsik. Ilevcs tü­zelés fejlődött ki, amely a komitácsik megfuta­niodásával végződött. A klifurai betörés hire rend­kívül uagy izgalmat keltett Betgrádbau. A külügyminisztériumból érkező jelentés sze­rint a. stipi merénylet ügyébeu eddig még semmi­féle lépést sem tett a jugoszláv kormány Szófiá­ban. A külügyminisztériumban most egy jegyzé­keu dolgoznak, amelyet a jövő héten juttatnak el Szófiába. A vasutj közlekedés Bulgáriával tegnap óta megszűnt és csak a uagy nemzetközi vo­natuk közlekednek. A süpi merénylet állítólagos tettesének szemé­lyével 'kapcsolatban ellentmondó fcircfe terjedtek cl. Nem a valódi merénylőt tartóztatták le, haV nem csak a merénylő cinkosát. A Narodua Obrauát vasárnapra nagy tiltakozó gyűlést hívott össze, amelj-oek programján a kómitácsl-kérdés és Bul­gária magatartása szerepel. Belgrádból jelentik: Jugoszláv körökben nagy izgalmat kelteit, hogy a külföldi sajtóban meg­jelent cikkek milyennek látják a stipi merénylet várható következményeit. Egy belgrádi lap szó­szerint közli egy bécsi lap cikkét, amelynek cirne óA balkáni lőporos hordós. A cikk többek között fejtegeti, hogy az események nagyon hasonlítanak az 1914-ben történtekre. Ma arról lehet beszélni, hogy Jugoszlávia és Bulgária közölt háború veszélye, fenyeget, A békeszerződések nem hozlak megnyug­vást a középe uröpaj helyzetben, ugy, hogy az cseméuyek aggodalommal töltik el a béke barátait. Alig vau rá remény, hogy a Népszövetség a háború veszélyeit Ieküzdhetné. A cikkhez a bolgár sajtó kommentárt fűz, amely­ben annak a reményének ad kifejezést, hogy Jugoszlávia minden bizonnyal keresni Fogja a békés megoldást. Az angol külügyminisztérium vizsgálatot indított Sir Frances Barker személyének megállapítására. (Budapesti tudósilónk lelefonjelentcse.) Londonból jelentik: A külügyminisztérium beható vizsgálatot indított Sir Frances Barker kiléte ügyében, akinek neve — mint ismere­tes — szintén szerepelt a magyar sajtóban a Paleologue-jcgyzckbcn. A külügyminisztéri­umban hivaialosan megállapították, kogy ilyen nevü személyiség politikai, vagy más tárgya­lásokkal kapcsolatban angol helyeken telje­sen ismeretlen, ugy hogy Sir Frances Bár­kernek a Paleologue-jegyzékben való szere­peltetése merő kitalálás. WWWWWWWWWWWWWÍWWWIWWWWWWWWIFI 13 mexikói tartományban áll a §arc a KormánycsapaioU és a felkelők CBudapesti tudósilőni: telefonjelentése.) Londonból jelentik: Mexikóban most már tizenhárom tartományban áll a harc a kor­• mánycsapatok és a felkelők között. Huerta vr.lt elnök öccsét agyonlőtték. A Veracrozba a felkelőkhöz. Mexikóból jelenlik: Az összes felkejők Go« mez. tábornokhoz csatlakoztak, aki most vivj'i 4000 főnyi hadseregével a döntő ütközetet a kórmáüvesápatek ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom