Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-07 / 229. szám

1927 október 7 DÉLMAGYARORSZÁG 3 A szegedi iparosak az uj egyetemi munkálatoknak alig Qetven százalékát kapták meg. v ^t. kuHusxinínisxter a szegedi tanyákon. fai Délmagyarország munkatársától.) Klebelsbe'rg Kunó gróf kultuszminiszter, aki szerdán délután érkezett Szegedre, csütörtökön délelőtt.dr. Aigner Károly főispán és dr. Somogyi Szilveszter polgármester társaságában kiautózott Somogyi-felepre, ahel .résztvett az uj iskola és az apácazárda alapkőletételi ünnepélyén. A telep lakossága ünnepélyesen 'fogadta a minisztert, aki az üdvözlésekre rövid beszédben válaszolt, kijelentette, hogy. a tanitók hivatása nemcsak a betűvetés megtanítása, hanem a valláserkölcsi nevelés is. Ezután megtörtént az alapkőletétel. A miniszter af.telepről kíséretével 'Alsóianyára hajtatott, ahol -megtekintette az épülő uj iskolát és a munkálatok fölött megelégedését fejezte ki. Meglátogatta a miniszter Barmos György alsóközponti plébánost 4s, majd Dorozsmára ment át, ahol szintén ünnepélyes fogadtatás volt. A minisztert dr. -Dózsa István főszolgabíró üdvözölte, mint az első kultuszminisztert, aki a magyar Alföld kulturális szükségleteinek kielégítésére vállalkozott. A miniszter válaszul összefoglalta kultúrpolitikájának cél. jait, kijelentette, hogy legfőbb terve az, hogy az Alföldet teleszórja kulturális intézményekkel. Megígérte, hogy D orozsm a s községnek a közeljövőben polgári iskolát ad, mert a nagyobb alföldi községek kulturszükséglelét az elérni iskola és a gazdasági iskola már nem Jélégiti ki. _A miniszter előtt ezután felvonultak a -dorozsmai önkéntes tűzoltók és a leventék, valamint az iskolás gyerekek. A miniszter megtekintette a dorozsmai tanyákon épülő uj iskolát, majd Felsőtanyára ment, ahol két épülő iskolát szemlélt meg. Fél 3 volt, amikor a miniszter kíséretével visszaérkezett Szegedre. A megyéspüspök adott ebédet a miniszter tiszteletére. Az ebéden a szegedi papság vezetőin kivül megjelent a főispán, a polgármester és az egyetem tanácsa is. Délután negyed 6-kor kezdődött meg az egyetem rektori hivatalában az egyetemi épitési bizottság ülése, amelyen a miniszter elnökölt és amelyen megjelent dr. Sváb Zoltán és dr. Magyari miniszteri tanácsos is. Az ülés fél 7-ig tartott, amikor a miniszter dr. Denhof Antal miniszteri tanácsos és Sváb államtitkár társaságában autójába ült és viszszautazott Budapestre. Az épitési bizottság a bőrgyógyászati és belgyógyászati klinikák, valamint az egyetemi internátus belső iparosmunkálataira hirdetett versenytárgyalásra beérkezett ajánlatokat bírálta el és döntésében végre — talán annak az erős harcnak az eredményeképpen, melyet a szegedi iparosság folytatott a sorozatos mellőzések miatt és amelyben nem kisrésze volt a ^élmagyarországnak is —, ha nem is kielégitfcn, de valamennyire honorálta a szegedi iparosok érdekeit. A munkálatoknak mintegy 68—70 százalékát szegedi iparosok és vállalkozók kapták meg. A belgyógyászati klinika föld- és épitési munkálatait Erdélyi és Breuercé8 kapta meg 934,198 pengőért, a bádogosmunkát Fogel Ede 14.798, a műkő munkát a Meteor Rt. (Budapest) 49.001, a szigetelő munkát a Parafakő Rt. (Budapest) 23.200, az aszalós munkát Rainer Károly 60.000, a lakatos dinkát Kecskeméti Antal 46.931, a mázoló dinkát Wiegmann (Budapest) 16.264, a festő munkál vitéz Csártyi 26.923, a padló és faburkoló munkát Schillinger (Budapest) 164 ezer 053, az üveges munkát Kőrössy Géza 16 ezer 191, a redőny és függönyifiunkát .fáróli Géza 28.509, a liftkészitést Freissler (Budapest) 16.356, a villanyszerelést Barta Ede (Budapest) 63.504, a vízvezetéki munkát Sebestyén József .151.785, a fűtőberendezést Pálfytestvérek, Törzs és Ormáy kapták meg 175.138 pengőért. T A bőrgyógyászati klinikán a föld- és épitési munkát szintén Erdélyi és Breuer kapták 773.859 pengőért, a bádogos munkát Nedelkov Endre 12.439, a műkő munkát Erdélyi és Breuer 28,099, a szigetelő munkát Parafakő-gyár (Budapest) 20.300, az asztalos munkát Nagy József 48.018, a lakatos munkát Kecskeméti Antal 38.372, az üveges munkát Kőrössy Géza 14.571, a mázoló munkát Wiegmann (Budapest) 12.514, a szobafestő munkát vitéz Csányi 20.124, a padló és faburkoló munkát Schillingéi* (Budapest) 126 ezer "266, a liftkészitést Freissler (Budapest) <17.776, a redőny és-•függöny munkát Jároli Géza 26.592, a villanyszerelést Moskovitz 57 ezer 796, a vízvezetéki munkát Reischl és llenneberg (Budapest 111.347, a fűtőberendezés! Reischl és Henneberg 113.428 pengőért, A Horíhy-internátus villanyszerelő munkáit Szmatana és Szőke (Budapest) 14.670, a vízvezetéki munkát Rieisch és Henneberg 78.218, a központi fűtőberendezést Reischl és Henneberg 134.349 pengőért. A polgári Iskola és tanárképző intézet villanyszerelését Dely László (Szombathely) 7903, a vízvezetéket Reischl és Henneberg (Budapest) 30.713, a központi fűtést pedig Reischl és Henneberg ö8 ezer 084 pengőért kapta meg. Azokra a munkálatokra, amelyeket az egyetemi bizottság budapesti vállalkozóknak adott ki, egyrészben szegediek nem is tettek ajánlatot. Kivétel volt azért szépszámmal, de ezeknél — mint az ülés után kijelentették — a fővárosi Vállalkozó ajánlata aránytalanul kedvezőbb volt a szegedieknél. Az egyes tételek összegezése után kiderült, hogy <a szegedi vállalkozók által elnyert munka értéke 2/i7i.6'i3 pengő, ezzel szemben a vidékiek 1.119.893 pengő értékű munkát vittek el, tehát majdnem harmadát a munka teljes értékének. Az osztrák legitimisták tavaszra várják az aostai herceg megkoronázását magyar királlyá. Bécs, október 6. (A Délmagyarország bécsi tudósítójától:)' Bécsi legitimista körökben a sorozatos cáfolatok ellenér« is igaznak tart ják a Newyork American jelentését 'az. aostai herceg magyar trón jelöltségéről. Emánuel, Savoya és Aosta hercege Amadeus volt spanyol király fiaként született 1869 január Í3-án. A háború alatt az egyik olasz hadsereg parancsnoka volt és állandóan Nápolyban lakik. Mint tudományos expedíciók szervezője egy csomó tudóstársaság tiszteletbeli tagja már évek óta. Az aostai 'herceget az osztrák legitimisták szerint Mussolini szemelte ki magyar királynak, részint azért, mert lelkes liive a fasizmusnak, részint azon okból, mivel Magyarországot elválaszthatatlanul hozzá akarja láncolni Olaszországhoz. Az osztrák legitimisták szerint a kisántánt államai, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia természetesen nem látnák szívesen az aostai herceget a magyar trónon, azonban a terv végrehajtását nincsen módjukban megakadályozni. mivel Olaszországon kivül állítólag Anglia is támogatja és a kulisszák mögött már jolynpk a tárgyalások Németország megnyerése érdekében. Mussolini állítólag azt az ajánlatot lette Síresemann külügyminiszternek, hogy abban az esetben, ha Németország színién beáll a lerv {pártfogói közé, ugy Róma és London lehetővé fogják tenni Ausztria csatlakozását Németországhoz. Az osztrák legitimisták körében nagy az izgalom, mivel az aostai herceg • trónrajiifásában az osztrák-magyar legitimizmus végleges meghiúsulását látják. Az osztrák legitimisták körében szárnyralcapott hirl természetesen fentartással kell fogadni. Ahol kilencszáz pengőt fizetnek egy négyszobás és ezerszáz pengőt egy ötszobás lakásért. (A Délmagyarország munkatársától.) A letarolt palánki házak anyagából mint ismeretes — a város nagy bérházat épít letett a köztisztasági telep mögött. Ennek a bérháznak, amelyben negyvenhárom egyszobás és nyolc kétszobás lakás készült, eredetileg az volt a rendeltelése, hogy a köztisztasági telep munkásai kapjanak benne emberi lakást, mivel pedig a köztisztasági telepnek ötvenegy lakásra nem volt szüksége, a nedves pinceodúk lakóinak is lehetett reménységük, hogy néhány lakást rendelkezésükre bocsájt a (város. Még fel sem rakták a tetőt az uj épületre, amikor a polgármester és a földinivelésügyi miniszter megkötötte azt a paktumot, amelynek alapján Szegedre lette át székhelyét a kecskeméti erdőigazgatóság, a város pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy az uj hivatal nyolc tisztviselőcsaládjának megfelelő lakást biztosit a városban. Megfelelő lakás azonban nem állt a város rendelkezésére a nyáron, amikor átköltöztek Szegedre a kecskeméti erdészek, igy azoknak ideiglenesen a köztisztasági telep mögött időközben befejezett épületben ajánlottak fel ideiglenes lakást, azzal a szintén kötelező ígérettel, hogy mihelyt fölépül a város uj bérpalotája az Oroszlán-uccában, otl kapnak kívánságuknak megfelelő végleges lakásokat. Az erdőigazgatóság tisztviselői elfogadták ezt az átmeneti jellegű megoldást. Erre az uj épületben isméi megjelentek a pallérok, közfalakat bontottak le, uj ajtókat vágtak, a meglevőket befalazták, gyorsasági rekordot íeremteltek a vízvezeték és a villanyszerelés mesterségében. Az egyszobás lakásokat összevonták, hogy három-, négy- és ötszobás appartementeket varázsoljanak belőlük. Az erdőigazgatóság tisztviselői azóta már be is költöztek ideiglenes jellegű lakásaikba, amelyek évi bérét nemrégen állapította meg a város tanácsa. Ezek a bérek komoly iránybérek lehetnének nemcsak a magánháziurak, hanem a város számára is. Követendő példaképpen részletesen ismertetjük a tanácsi halározatot, amely szerint a munkásház földszintjén dr. Szíjgyártó József háromszobás lakásáért 700, Némessy Lajos háromszobás lakásáért 700, Krajcsovics Ferenc ötszobás lakása-