Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-25 / 244. szám

1927 oki.förr 23. DÉLMAGYARORSZÁG Ass államrendőrség nem vállalKossiU ass épii&essési engedélyed ellenőrzésére (A Délmagyarország munkatársától.) 'A szegedi rendőrség államosítása óta nagyon sok­szor megtörténik, hogy a hatáskörök elmosó­dott határvonala miatt a város hatósága és a rendőrség között komoly ellentetek kelet­keznek. Bizonyos esetekben ugyanis a két hatóság működési területe között hézagok tá­madnak, amelyeknek megszüntetése igen nagy közigazgatási nehézségekbe ütközik. A rend­őrség államosítása előtt a városi tanács egyik fegyveres végrehajtó szerve volt a rendőr­ség, most viszont többször előfordul, hogy i rendőrség bizonyos tanácsi intézkedések vég­rehajtására nem vállalkozik. A hétfői tanácsülésen is kapattant egy ilyen érdekesebb hatásköri differencia. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, a városi mér­nöki hivatal vezetője jelentette be a tanácsnak, hogy valaki épitési engedélyt kért. Az enge­dély kiadását azonban a tanács megtagadta, mert a kérelem szabálytalan volt, amennyiben a kérdéses telekre az engedélyben meghatá­rozott objektum felépítését a szabályrendelet írtelmében nem lehetett engedélyezni. A kér­vényező a tanács határozatát megfelebbezte a közigazgatási bizottsághoz és felebbezésében bejelentette az is, hogy a kérdéses épületet még az engedély megkérvényezése előtt fel­építtette. A tanács Berzenczey javaslatára ki­mondotta, hogy a szabálytalan építtetőt, aki ráadásul még engedély nélkül is építtetett, ütvén pengő pénzbirsággal sújtja és elrendeli a szabálytalan épület hatvan napún belül való lebontását is. A polgármester ezzel az esettel kapcsolat­ban azt indítványozta, hogy a tanács írjon ít az államrendőrség szegedi kapitányságához és kérje a városban folyó építkezések hatáso­sabb ellenőrzését olyan módon, hogy a rend­5rséff közegei minden egyes építkezésnél kö­veteljék <az épitési engedély felmutatását és abban az esetben, ha az építtető nem tudná felmutatni az engedélyt, tegyen jelentést a rendőrség a tanácsnak és akadályozza meg az engedélynélküli munka folytatását. — Nem teljesiti ezt a kérelmet a rendőrség — mondotta Berzenczey a polgármester in­dítványára. — Azt mondja, hogy, ez nem tar­tozik a hatáskörébe. —. Akkor forduljunk a kerületi főkapitány­hoz — tanácsolta a polgármester. — Az sem teljesíti. Már intéztünk egyszer hasonló célú átiratot a rendőrséghez, de a kapitányság kívánságunkat megtagadta, a fő­kapitányhoz apelláltunk, az is helybenhagyta a kapitányság határozatát és azt végső fokon a belügyminiszter is megerősítette. — Kell még valami olyan fórumnak lenni — mondotta a polgármester —, amely korri­gálhatja ezt a nyilvánvaló tévedést, talán a közigazgatási biróság, vagy, a hatásköri biró­ság? Mert hiszen a városi szabályrendeletek betartásának ellenőrzése a rendőrség hatás­körébe tartozik. A város csak nem tarthat ezért külön városi rendőrséget is. A tanács tagjai megállapították ezután, hogy a belügyminiszter által megerősített rendőr­kapitánysági intézkedés ellen nincsen orvos­ság, mert a bíróságok nem avatkoznak a közigazgatási hatóságok hatásköri vitájába. A város hatóságának igy akarva-akaratlanul bele kell törődnie abba, hogy a rendőrség a Icg­szabálytalanabb építkezést is elnézi, mert az építkezési engedélyek ellenőrzését nem tartja kötelességének. Csak akkor avatkozik bele az építkezési ügyekbe, ha konkrét feljelentést tesz a város. A tanács elhatározta, hogy a városi kézbesítőket bízza meg az építkezések ellenőrzésével és azzal, hogy mindenütt, ahol építkezést látnak, kérjék az engedély felmu­tatását. Ennek az ellenőrzésnek ugyan sok gyakorlati értelme nincsen, mert a városi kéz­besítő nem jelent karhatalmat, dehát más megoldás ncili kínálkozott a tanács számára. _ . i szegedi képviselője, ~ rövIdebb"HWre~wW6 szerződést is hajlandó kötni a várossal. May Gyula viszont arra hivatkozott, hogy gyártelep céljaira van a városban más meg­felelő hely is, nem okvetlenül szükséges, hogy ezen az előkelő fekvésű telken gyár­telepet létesítsenek. Dr. Dobay Gyula azt indítványozta, hogy a város mindkét ajánlatot fogadja e!, mert a telek elég nagy arra, hogy ketté lehessen osztani és igy kaphat helyet a gépkereske­delmi rt. is, meg a Winkler-cég is. A pénzügyi bizottság végül elfogadta Dobay indítványát és kimondotta, hogy a telek évi bérét ötezer pengőben javasolja megállapí­tani. Az utalás mÉon vasúton, viilamoson stb. erős lágfcu­eattal jár és érzékenyebb embereknél könnyen okoz meghűlést. A 58G$©& féle Aspirm-iablették ne hiányozzanak soha utatnkon, meri ezek a hurut keleikezéséí meg ­akadá!yozzák és a mér meglévő bajt SZÖGEDI SZÍNHÁZ. Építkezünk. Nem hiába, hogy ilyen konstruktív kor­ban van szerencsénk élni, de lám építkezünk is ám, még pedig vígan, cimbora! Igaz, hogy nem nagyon magasra, de annál keskenyebben! Nagy idők, kis házak: ez ma a jövő meg­fagyott zenéje, mint a mellékelt belvárosi ábrák mulatják. Például a kis Kassal szem­ben olyan i-cmck alacsony vityilló épült, hogy Fischer von Erlach mester szivarskatulyának nézné, ha föltámadna. A Deák Ferenc-uccában is áll már egy kis lak a nagy ucca mentében, egy gyönyörű pici bódé, hogy Fcllner és IIel­mer bizonyosan megtennék gyufaskatulyának, ha fölébrednének. Egyre-másra bújnak ki a város közepén kisebb és még kisebb putrik, viskók, kunyhók, kulipintyók, szárnyékok, szurdokok, pajták és ólak az aszfalt és a flaszter tövéből, hirdetve, hogy Szeged nem volt alacsony, de lesz! Egy ellenrekonstruk­ció indult meg az építkezés terén, egy ellen­reneszánsz, egy cllcntüntelés a paloták ellené­ben. Az uj Vitruviusok és uj Lechner Ödönök mentül több levegőt, akarnak az uj épületek fölött és mentül kevesebb ablakot. I e az emelettel! hangzik az uj építészeti elmélet és gyakorlat. Nemsokára eljő majd az idő, ami­kor nem szent Trója omlik le, hanem doktor Diogénesz a Kass-kávóház elé hordóépitési engedélyt fog kérni és kapni a hatóságtól. A hordó aránylag kevés helyet foglal el a térben, eléggé levegős is, kivált ha üres, vagyis közéleti tényező áll és beszél a tetején. Dc tréfa nélkül, magarának is kedvem tá­madt a földdel egyenlővé telt szülőházam helyett egy testhezálló és mozgó bódét épí­teni, államköltségen és eszményi nívón! A bódéban fütvülőkct árulnék, kizárólag tüntető i magánhasználatra: Ez ma a legkeresettebb ! árucikk. Gyalu. lesss a város KossutQ Eafos-sugáruti telkén. (A Déimagyat ország munkatársától,) Hétfőn délben a városháza tanácstermében együttes ülést tartott a pénzügyi és a gyáripari bizoit­ság. Az együttes ülés tárgysorozatán csak egyetlen pont szerepelt, a város egyik Kos­suth Lajos-sugáruti telkének a sorsa, Ezt az 1507 négyszögöles telket, amelynek nemcsak a sugárutra, hanem a Pacsirta-uccára is van frontja, jelenleg a Szegedi Bankegyesület bérli fatelep céljaira. A bankegyesület a bér­letet azonban november elsejére felmondotta, annak bérletére két pályázó is jelentkezett; az Alföldi Gépkereskedelmi R.-T. és a Wink« ler Testvérek cég. Az előbbi ugyanannyi bért kínál a telekért, évi kétezer aranykoronát, mint amennyit a bankegyesület fizetett érte és húszéves szerződést kiván kötni a város­sal, a másik viszont megelégszik ötéves szer­ződéssel is és kétezerötszáz aranykorona évi bért ajánl föl érte. A gépkereskedelmi rl. ajánlata szerint a telekre gépkiállitási csar­nokot, műhelyeket, irodákat épitene, sőt ké­sőbb aulókarosszéria-gyárat is, amely negyven tisztviselőt és száz munkást foglalkoztatna, a Winkler-cég viszont ide kivánja áthelyezni fatelepét, amelynek Boldogasszony<sugáruti felepét, mint ismeretes, az egyetemi építke­zések céljaira kisajátította a város, A pénzügyi és gyáripari bizoitság ülésén az ajánlatokat Rack Lipót pénzügyi tanácsnok ismertette, majd a poigórmesier elmondotta, hogy ezt a telket a város eredetileg a ren­dőrségi palota céljaira ajánlotta fel. A bel­ügyminisztérium azonban a telket nagyon kivülesőnek találta és igy nem fogadia cl, bár a kerületi főkapitánynak nem egészen ez a véleménye a felekről. Szó volt arról is, hogy a város ezt a telket engedi át az iparos­tanonciskola számára is és a teret dr. Magyar Endre, az iparostanoncoktatás állami főfel­ügyelője megfelelőnek találta. A polgármester szerint azonban jobb megoldás volna, ha a város közös hajlékot emelne az iparostanonc­iskola és a Jerney-házban működő belvárosi leányelemi iskola számára, — A város mindig támogatja a gyárala­pitási terveket — mondotta azután a polgár­mester —•, ebben az esetben azonban erősen megfontolandónak tartom, hogy ezt a telket odaadjuk-e ilyen hosszú időre, mert hiszen a telek nagyon értékes helyen, a Kossuth Lajos­sugáruton fekszik és beépítése abban az eset­ben, ha bérbeadjuk, hosszú időre ismét lehe­tetlenné válik. A kérdéshez többen hozzászóllak. Wimmer Fülöp kamarai elnök a gépkereskedelmi ké­relmét támogatta felszólalásában és bpjslen­tetie, hogy a vállalat, amely a Ford-euíógyár BELVÁROSI ZJL | KORZO M O Z, J Október 25., 26-án, kedden és szerdán §8 Okíóbcr 25 én, kedden Cca'< felnőtteknek 1 taa TaMge Beregi Oszkár 1 A Kurtissán $al<ála fcriliíns alakilásival: pj dráma 8 idvoaíítua. F6»:creplö: Fuííj- lla. Azonkívül: Ass élei Ikirálynője ' ririir.a 10 telvar.isban — Annkivüi U ejy ná-iajándck ISríén:tc S filvsnisbar. Förz'replő: Fox Hiratíó mim Sllls és Előadásuk kezdeie 5, 7 és ü, vaiár és ünnspnap 1!, ö, I, 0 órakur. pj Előadásuk kezdete 5, / ü, vasár is ünnepnap 3 5, 7 U orakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom