Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-16 / 237. szám

DELMAG1AK0KSZAG 1927 október 19. A közigazgatási bizottság felterjesztésben kéri a kormánytól a tatarozás! adókedvezmény meghosszabbítását. A közigazgatási bizottság ölése. (4 Délmagyarország munkatársától.) A közigazgatási bizottság dr. Aigner Károly fő­ispán elnöklő,ével szombaton délután tartotta meg októberi ülését. A hivatalvezetők egy­másután terjesztették elő hivataluk szeptem­beri működéséről szóló jelentéseikéi, amelyek­ből a következő érdekesebb adatokat jegyez­tük fel: A tiszti főorvos jelentése szerint a járványos megbetegedések száma alul maradt a szokásos arányokon. A halálozások száma sem szaporo­dott, ellenben a születések száma feltűnően psökkent. Amig augusztusban 101 volt a né­pességi szaporulat, addig szeptemberben csak 59. Két ggermekparalizises megbetegedés is 'örtént, de egyik sem volt halálos kimenetelű. A rendőrkapitányság jelentését dr. Borbola Tenő rendőrtanácsos olvasta fel. A rendőr­ség 12 személyautóra, 12 teherautóra, 3 kü­lönleges gépkocsira és 6 motorkerékpárra adq,tt ki szeptemberben forgalmi engedélyt. c Vezetői vizsgálatra 90-en jelentkeztek, akik közül 19 nem felelt meg. Az utlevélosztály 99 uj útlevele!: adott ki a mult hónapban. A közbiztonsági állapot kielégitő volt, csak két nagyobb vagyonelleni bűncselekmény for.dult ilö, az ember élete és testi épsége ellen elkö­petett bűncselekmények száma 46 vólt. Tizen­három eltűnést jelentettek be és 15 tüzesetet. Kommunista irányú mozgalom nem volt, a famunkások sztrájkoltak csak, de ez a sztrájk is békés megállapodással ért véget. Dr. Cserő Ede a rendőrségi jelentés előter­jesztése után arra hívta fel a polgármester figyelmét, hogy a dorozsmai feljárón és a sándorfalvai uton az úttest megrongálódása következtében igen sok autóbaleset történt. Az utak kijavíttatását kéri, mert a balesetek az Utasok életbiztonságát veszélyeztetik, de a vá­rosnak, mint autóbusztulajdonosnak is érzé­keny anyagi károkat okoznak. A polgármester kijelentette, hogy a sándor­falvai ut ötkilométeres szakaszát, amely rossz volt, már kijavíttatta az útalap, a dorozsmai feljárón pedig a soflorök nagyobb óvatosságra kaptak utasítást. Dr. Kolb Árpád pénzügyigazgató jelentésé­ben elmondófta, hogy a mult évi és az idei adóhátralékok az összes esedékessé vált adó­tartozások 43 százalékára csökkentek, ebből az idei hátralék 18 százalék. Dr- CserŐ Ede indítványára elhatározta a közigazgatási bizottság, hogy felterjesztést in­téz a kormányhoz és a tatarozást adókedvez­mény meghosszabbítását kéri, mert a háztulaj­donosok csak most, a nagyobb lakbérek ide­jén jutottak abba a helyzetbe, hogy tataroztat­hassák házaikat. Az államépitészeti hivatal jelentését Oravetz Győző műszaki főtanácsos terjesztette elő, a gazdasági felügyelőség jelentését pedig dr. Tóth Béla főjegyző. A jelentés szerint Sze­ged környékén az idei termés minden vonalon alul maradt az átlagon, ellenben a jövő évi termés a bőséges esőzések következtében jó­nak ígérkezik. A vetési varjak nagyon elszapo­rodtak, éppen ezért szükségesnek tartja a gazdasági félügyelő a kártékony madarak mér­gezéssel való irtásának elrendelését. Klekner Géza állategészségügyi főfelügyelő jelentésében elmondotta, hogy az állatzárla­tokat minden vonalon megszüntették, mert a járványos állatmegbetegedések veszedelme el­múlt. Feltüfően sok volt az idén a veszettség. A veszett kutyák és macskák közel száz em­bert martak meg. A zárlat alatt négyszáz­nyolcvan kóbor és gazdátlan kutvát irtot­tak ki I "•««» MMMMMMAMMM Látogatás vigéletü fiatal munkáslányoknál. (A liéfttVtiiijtiiirx:ifn >' >lármi*A*.) Az Egyik nagy szegedi gyár, amely csak ugy ontja este és reggel a munkások tömegeit, né­hány év előtt építtetett közvetlenül az üzeme mellett munkásnő-otthont, ahol az idegenből Elhozott, vagy eljött egyedülálló nőknek lakást és teljes ellátást ad igazán minimális összeg­ért. Jelenleg 60 munkásnő él bent ezekben az otthonokban, ahol napi 50 fillérért annyi íz­letes eledelt kapnak, hogy senkinek sincsen panasza, lüvéve a gyárat, amely azt mondja, hogy ráfizet erre az intézményére. Nagy, kö­zös étteremben kapják az itteni nők adagjai­kat, levest, főzeléket, néha tésztát, kétszer heteukint hust. Illedelmesen, csendesen kell itt visclkedniök, jóságos, de szigorú a fel­ögydet Ainint uetepunk az egyes termekbe, ahel 4-5 leánynál több nem igen alszik, az ágyak fölött a polcokon családi fényképek, virágos Levelezőlapok, kis vásárfiák, olyan rendesen, olyan szépen felrakva, mintha otthont, meleg és' boldog lakást díszítenének Asszonykezek járása egy piciny ágytájon, öntudatlan vágyó­dással család, béke, szeretet után. Villany­lámpa halvány fényénél ülnek ágyaikon a lányok, az egyik öltözködik, a másik mosdik, lázasan készülődnek valamennyien ™ este 7 óra tájban. A vacsora már megvolt, kipirult arcaikon az élmény izgalma, de azért itt csen­desek, nyomott hangulatúak. Olyan csendes minden, mint egy lányintézetben. Egy azonban feltűnő: az ablakokon rács van. Azt hinné az ember, kegyetlen mementó szegény mun­kásnők életére. De egészen megváltozik a vé­leményünk, ahogy ezek a nők elkezdenek me­sélni. Félénkek és szemérmesek az első néhány szónál. — Hova mennek ilyenkor? — kérdezzük. — Hát moziba, színházba, kit hova visz az udvarlója — mondják kórusban. A beszélgetés során elmondják aztán, hogy moziba csak igen kevesen szeretnek járni, inkább a színházba mennek, az díszesebb, nagyobb^ meg szeretik a zenét és azokat az operetteket, amelyekben sokat táncolnak. — Melyik operett tetszett legjobban? — A legkisebbik Horváth lány — feleiig Van közöttük munkásnő, aki már harmad-. szor nézi meg ezt az operettet, nem sajnálja érte a pénzt, szeret szédülni, röpködni a fény, árnyékában, képzeletben ott élni a Cirkusz­hercegnő és más nagy karriérek mellett és ezeknek a kósza ábrándoknak hatása részbea bizony átalakítja életüket. — Aztán hány órakor jönnek haza? — kér­dezzük a kapust. A jó öreg reszeli a torkát. Sajnálja elárulni a lányokat, de látszik rajta, hogy nagyon, de nagyon messze van a rája bízottak világnéze­létől. — Sokszor és sokan csak í-eggel — mondja. — Pedig, ha megtudja az igazgató ur, nagyon kikapnak s akinek a jószó, rábeszélés nem használ, azt el is küldik, mert aki éjszaka nem alszik és fáradtan áll munkába, azzal sokszor történik szerencsétlenség a gépek mel­lett. A lányok pedig csak nevetnek. — Szeren­csétlenség! Ki törődik, különösen most este, bolond vigasságok előtt, a holnappal, ki törő­dik betegséggel! A kórház is ad kosztot és ha beteg az ember, nem kell a gépet ajnározni. — Hát olvasni nAi szoktak? — Nincs türelmünk! — Nem szeretik a sétát a szabadban, a hosszú utakon, a virágos mezőségeken, vagy, erdőkben? — Egyikünk nagyon szereti — kiabálják ne­vetve s az egyik lány pirulva takarja el az arcát. — Vett is biciklit, hogy mehessen kirándul­ni a társaságával, — mondja valamelyik lány, — Na és a többiek! Hát mit szeretnek, hi­szen olyan fiatalok, 17—18 évesek? ­Lesütik a szemüket, egymásra kuncognak, az öreg kapus pedig kesernyésen legyint a kezével. Az ablakon rácsok. De a kor szelleme per­sze. hogy áthatol rajtuk is. Hallom, hogy nem­i'ég missziós nővér járt itt. A gyár vett zongo­rát, könyvtárat, hogy a nővér kulturmódoii tudjon foglalkozni a lányokkal. Azt mondják, kétheti szereplés után jelentkezett az igazga­tónál és ezekkel a szavakkal búcsúzott el tőle: — Egy napig sem maradok itt tovább. In­kább kiszököm az országból. Ezt a kijelentést természetesen nem szalad tultragigusan venni. A missziós nővértől olyan, de olyan messzi az ut fiatal és virgonc mun­káslányokig, akik amellett a legmodernebb eszmekör szerint készülnek fel a kenyérharc­ra. Felvetődik azonban a kérdés: nem kel­lene-e esetleg valami más uton tenni valamit" annak érdekében, hogy ezek az életerős fia­tal munkáslányok ne föltétlenül fizessenek drága árat azért, mert megismerték és meg­szerették a selyemharisnyát, meg a szép és fi­nom élet talán más kellékét is, ami bizony legtöbbször döntő hatással van a nőre? Talán épp a munkáslányoknál lehetne valami ér­demeset elérni? Szokva vannak a fegyelem­hez, ismerik az ellenmondást nem tűrő köz­életi parancsot és élvezték már a szervezett­ség előnyeit. A munkáslányok meni alifásában, ha segitik őket benne, talán egészen fölül tud kerekedni az ember a nővel szemben? Lenggrl Vilma. rr Oszi divatujdonságok férfi', fiu- és gyermekruhák. Raglánok, féli kabátok, bőrkabátok, iskola öltö­nyök nagy választékban érkeztek és olcsón beszerezhetők Vajda és Fodor cégnél Szeged, Károlyi ucca 1. sz. Angol uri szabóság. 594 Telefon 18-24. íT» ^aty ;£»»•» nsm, ch haíköfŐÜ A 11 GJ YEN meniairíók, SÜZAK legjutányosabban a le-modernebb kivitelben kaphatók i5.Tiím aíau E- Scbatz Magda fUzőszalonlá an.8«Telefon 14 30. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom