Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-16 / 237. szám

SZEGED : Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13—33--' Kíodol\ivalal, ütölcsönhönyvtór és Jegyiroda: Aradi ucca 9. Telefon: 306. - Nyomda: löw Lipót ucco 19. Telefon: 16- 34.« » « » « » Vasárnap 1927 október 16 Q 0 III. ÉVPOLY4M, 237. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uri ucca ö. Telefon: ISI. szém.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: -19. szám. « » « » « » « » <<{ » Elő«tecié§l Ara hovonia 3*20f vidéken és a fővárosban hül»ölc|ön 6-40 pengő. Kgyes üzá*n '6, vasár« és Unnennnp fillér Politikai erkölcsstatisztika. A mai magyar politika erkölcsstatisztikáját egy ellenzéki politikus állította össze, akiről nem tudjuk, hogy tagja-e a Magyar Statisztikai Társaságnak, vagy nem. De abban biztosak vagyunk, hogy ezért a statisztikáért mostanában nem választják meg tiszteleti tagnak. Mert a statisztika arról szól, hogy a kurzus nyolc esztendeje alatt kurzus-politikusok, kurzus-városatyák, kurzus-tisztviselők hányszor szerepeltek sajtótudósitásokban, mint panamák és mindenféle törvénybeütköző közgazdasági tevékenységek gyanúsítottjai, vádlottjai, vagy elitéltjei. Az amatőr-statisztikus azt állítja, hogy 208 esetet szedett össze az újságokból. Nincs módunkban se megcáfolni, se megerősíteni az állítást. Lehet, hogy ennyi volt, ami nyilvánosságra került, lehet, hogy még tobb is volt, de csak ha fele lett volna is, elég tekintélyes szám, mert akkor is több esik egynél a kurzus minden hónapjára. S ahogy mi csak ugy könyv nélkül visszaemlékezünk a kurzus legimpozánsabb panaiüa-ügyeire, valószínűleg nincsen a számban különösebb túlzás. Természetesen eszünk ágában sincs általánosítani, mert mi ebben sem követjük a kurzus -péMáját, amely kivétel nélkül minden liberális embert hazaárulónak tart. Mi elismerjük, hogy derék politikusok, jóravaló városatyák, becsületes tisztviselők is úsznak a kurzus vizében, sőt túlnyomó részük olyan, hogy erkölcsi integritásukat senki kétségbe nem vonhatja/Csakhogy a kurzus szinét nem ezek az urak fogják megadni a történetírás szemében, aminthogy már a jelenben se ők adják meg. Az erkölcs történet tulajdonképp mindig az erkölcstelenségek története és a kurzus ezen a cimen kétségtelenül díszhelyet i'og kapni a magyar politikai pártok tárgyilagos történetében és fényesen rehabilitálni fogja a Tiszák korszakának s.zabadelvüpárti korrupcióját. Emlékeznek még a szabadelvű párt húsos fazekára'? Amiben benne rotyogott minden, amit az ellenzéki padokról korrupciónak neveztek el s ami valóban nem fedte egészen a puritánizmus fogalmát. A pártönkénvkedés, az államhatalom lefoglalása a párfc javára, a zsíros üzlet, a jó állás, a szubvenció, a szeszkontingens, a közjegyzőség, a patika és a miniszteri tárca Légy tagja a szabadelvű pártnak s részt kapsz minden efféle jóból, légy elleu-éki s ha maga Justinianus vagy, akkor se lesz belőled közjegyző s ha maga Galenus vagy, akkor se kapsz patikát: ez volt a hatalmi politika sarktétele. S emlékeznek még az inkompatibilitásra? Amikor kénytelen-kelletlen, a közvélemény nyomása alatt pártkülönbség nélkül kizárták a képviselőségből azokat, akik mint politikusok előnyöket tudtak volna szierezni állásukból kifolyó üzletüknek. Amikor nagy botrány volt, hogy Ugrón Gábor zabot szállított a katonaságnak, amikor bankdirektor nem lehetett képviselő, mert föl lehetett tenni, hogy a kormánnyal szem'ben nem tudja megőrizni függetlenségét, araikor közszállitásoknál közreműködni kész leleplezés volt s a minisztériumoknál valamit kijárni egyértemü a mandátumvesztéssel. Ma merőben más az erkölcs. A régi romlott liberalizmus idejében például egy mezőgazdasági párt inkompatibilitást jelentett volna, mert annyit tett vóma, htigy az: érdeVj-'.lfi?!- maTuk akariák .-i-.akqrolni az orszíSgos hatalmat az érdekeltségük javára. Ez megfoghatatlan gondolat lett volna. A parlament akkor is tele volt agráriusokkal, de ilyesmire még gondolni se mert volna senki. Ma az érdekeltség bevett, sőt szinte egyedül lehetséges alapja a politikai pártalakulásnak. Ma minden, ami kormányra jutott, a maga érdeke szerint intézi az egész ország dolgát s a keresztény párt és kisgazda párt koalíciójának az alapgondolata az volt, hogy az egyiknek a száját be kell tömni és akkor engedi enni a másikat is. S tömték olyan érdekekkel, amelyeknek részesei a politikában nem számítanak. Mindent megértünk s nem mondjuk azt, hogy ez csak a magyar politikában van igy. Mindenütt a világon, osztályok és államok, nemzetek és nemzetcsoportok szentségül írták zászlajukra az érdeket, amely mindent ment és mindenre feljogosít. Ez már háborús termék: amit tehetek, jogos. mr>rt 'ehetem. De sehol a világon másutt nem beszélnek erkölcsi újjászületésről, sehol a régi poshadt erkölcsök helyettesítéséről uj, nemesebb erkölcsökkel. Csak nálunk Magyarországon. S éppen azért sehol másutt nem jogosult, de nálunk mellőzhetetlen a kérdés: hát ilyen az uj erkölcs? S uj-e, ha a régit elitéli? S erkölcs-e, ha az uj beéri vele? Az emberek észre sem veszik, annyira a vérükbe ment már át az erősebb jogának és felelőtlenségének a tudata az erkölcsi tudattal szemben, amely éppen aa erősebbet kötné a gyöngébb védelmére. Okoskodásban, érzésben e; észen magától értetődően pótolja az igazságosságot az érdekeélszerüség. Az igazság parancolna valamit, de megszólal a fórum és meggyőzően jelenti ki: nem lehet, mert akkor nekem kell adnom s a másik kapna. Hát ez az uj erkölcs. Élni-vele jó mindenkinek, akinek kedvez. De lelkesedni érte még neki is keserves. Rassay Károly beszéde a politikai élet megindulása előtt. {Budapesti tudósitónl! telefonjelentése.') Majdnem féléves szünet után, a jövő héten megindul a politikai élet és a parlament üléseit megelőzi az egyes pártok megmozdulása. A meginduló politikai kampányban ma tartotta első ülését az Országos Függetlenségi Demokrata Párt hivatalos helviségeiben. Rassay Károly igen nagy közönség előtt beszélt. Elsősorban az Unghváry-ügyre célozva megütközve konstatálta a politikai erkölcsök lesülyedését, majd rámutatott arra. hogy a közvélemény teljesen tájékozatlan atekintetben, hogy a közel jövőben mi fog történni a politikában. Ugy hallja, a kormány mentelmi ügyekkel kivánjá foglalkoztatni a parlamentet, azután ismét elnapolják az országgyűlést^ hogy a tárgyalás alá kerülő törvényjavaslatokat előkészítsék. Kérdi, hogy a négyhónapos szünet alatt nem volt-e idő előkészíteni azokat a javaslatokat, amelyeket tárgyaltatni;1 kíván. Ezután a demokrata párt programjáról beszélt és sajnálattal állapította meg, hogy a középosztály és az arisztokrácia elzárkózik a demokratikus eszmék elől. Beszélt a sajtó' nehéz helyzetéről és jellemzőnek mondotta,! hogy amikor ezer égető kérdés van, amely; elintézésre vár, a kormány legsürgősebb dol-í ga az, hogy uj büntetőnovellával ujabb bi-' lincseket akar rakni a sajtóra. 13-án figyelmeztették 14-én meggyilkolták a (.Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Belgrádból jelenlik: A külügyminisztériumban szombaton délelőtt megjelent dr. Shtylla belgrádi albán ügyvivő és kérte útlevelének láttamozását, mert még ma este Prágába utazik a meggyilkolt Cena bég temetési előkészületeinek megtételére. A külügyminiszter a jugoszláv kormány nevében részvétét fejezte ki az ügyvivőnek. A belgrádi rendőrség megállapította, hogy a merénylő október 3-tól október 7-ig Belg- j rádban tartózkodott és ezen idő alatt iratait háromszor is átví*«•««•'• "-. de a idig | az összeesküvésre, prágai albán követet. rendben találták A diák október 7-én Bécsbe utazott, előzőleg azonban találkozott drJ Shtyllaval, akit Rómából ismert. Érdeklődésére! elmondotta a diák, hogy tanulmányúton volt] Belgrádban. Újságíróknak elmondotta dr. Shtylla, hogy, névtelen levélben figyelmeztették, hogy az albán diákok szövetsége el tikarja tenni láb alól Cena béget. Ö erre levélben figyelmeztette Cena béget, hogy mi készül ellene. Cena bég október 13-án kelt levelében köszönte meg a figyelmeztetést. Egy nappal később, októ-, ber 14-én agyonlőtték. Óceánjáró és automobil.. Két szerencsétlenség: 23 haloíl. (Budapesii tudósítónk telefonjelentése.j Newyorkhól jelentik: A B~sseggen nevü nor- 1 vég gőzös a newyorki kikötőben, alig félmértföld ..„ be a Szabadság-szobortól, összeütközött a Páris nevü személyszállító gőzössel. A Besse;;gen 32 uta^a közül heten a tengerbe fulladtak. A Párís sérülése jelentéktelen. Indianopolis, október 15. Egy kú'ándulő társaskör autója összeütközött egy közúti vil« IomoskocsivaL Tizenhal kiránduló meghalt^ a villamos vezetője lábtörést szenvedi" és képtelen volt a kocsit megállítani, ugy. bogjj az még öt kilométert haladt tovább vezetői nélkül. Végül is sikerült a villamost mfegí állí'aní, mielőtt még súlyosabb íialcsetoí 'döfhetett Ybiaa elé*