Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-15 / 236. szám

/ IJfXJl \«.T f« —12AG 1927 október 15. A BESTI A dzsungel-film hétfőn és kedden a Korzó Moziban. a zene sem szólt és a függöny sem gördült föl. Amit tettem, azt jogos felháborodásomban tettem, mert a karmestert valami klakk ki­provokált tapssal fogadta. Ez a kiprovokált taps már korábban is felhangzott, dc akkor még tudtam magamat türtőztetni, de ami­kor másodszor is felhangzott, akkor belesipoltam a tüntetésbe. Hasonló esetben másodszor is megteszem. — Nem fogadhatom el az igazgató ur men­tegetőzését — mondotta Tóth Imre. — Pardon, én nem mentegetőztem, én csak elmondtam, hogy történt a dolog és kijelen­tettem, hogy hasonló esetben máskor is meg­teszem. — A tetszés, vagy nemtetszés nyilvánításá­nak nem a fütyülés a módja, én, mint szinügyi bizottsági tag, az igazgató ur eljárását kény­telen vagyok kifogásolni. A szinügyi bizottság az a szerv, amelynek a színházat támogatnia kell, abban az esetben pedig, ha a közönség azt látja, hogy a szinügyi bizottság egyik tagja hogyan értelmezi ezt a támogatást, jog­gal elfordul a színháztól. Szerencsére a fütty most ellenkező hatást ért el. A közönséget fel­háborította. Sokan azt kiabálták, hogy ki kell dobni a színházból a fütyülőt. — Mindenesetre sajnálatos volt az incidens — próbált békíteni az elnök, dc Wimmer til­takozott: — Ez a felfogás téves, én nem mini a szinügyi bizottság íagja jéríam el, hanem mint színházlátogató magánember, aki­nek pedig joga van nemtetszésének kifejezést adni. Nem találok különbséget a taps, vagy a lábdobogás és a fütty között. Azt magam ! is elitélem, ha valaki az előadást zavarja meg, de én nem zavartam meg az előadást, nem háborgattam a színházlátogatókat, hi­szen ami történt, az szünet alatt történt. Ezu'án To.may Ernő szólt. Kijelentette, hogy szerinte a kérdés nem larlozik a szinügyi bizottság elé, meri az rendőri kérdés. Az azonban tagadhatatlan, hogv az incidenssel a szinház egyik igen értékes tagját Mátray Ernőt meg nem érdemelt inzultus érte. Mátray ezt a darabot művészi szempontból teljesen kifo­gástalanul tanította be és vezényelte és művé­szileg elsőrendűt produkált. Éppen ezért... — Pardon, én még nem fejeztem be a fel­szólalásomat. — szakította félbe a művezetőt Tóth Imre és ezután azt indítványozta, hogy • a szinügyi bizottság szolgáltas­son valamilyen formában elég­téíell Máiraynak. Fejezzük ki talán sajnálkozásunkat. — Ketten vagyunk a bizottság! állapí­totta meg Wimmer —, saját indítványát ön elfogadná, dc én nem fogadom el. — Pardon, ön nem is szavazhat, mert ér­dekelt. Az áthidalást Gaál Endre találta meg. Esze­rint a bizottság jegyzőkönyvébe ugy Tóth Imre indítványát, mint Wimmer Fülöp vé­leményét beleveszik. Ezzel véget is ért a vita. — Legalább jó reklámot kapott a szinház — mondotta az ülés berekesztése után Wim­mer —, én azonban nem Ígérek javulást. — Én pedig nem nagyon örülök az ilyen reklámnak — mondotta Tarnay. Wimmer Fülöp levele. W i m iu e r Fülöp a következő sorok közzéléte. lét kérte: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Engedje meg, hogy azon erős kifogásolással szemben, amellyel nemcsak az ön t. lapja, íjtu a »uyolcadik nagyhatalom* többi orgánuma is azon ténnyel foglalkoznak, hogy én, amikor Mátray Ernő teg­nap az utolsó felvonás előtt helyét elfoglalta és amikor egynéhány helyről tapssal fogadták, erre füttyszóval reagáltam, — álláspontomat előadjam. Itt mindjárt nyomatékosan hangsúlyozom, hogy ez korántsem akar önvédelem lenni, mert erre meggyőződésem szerint a legkisebb okom sincsen. Meggyőződésem szerint ugyanis feltétlenül ugyan­annyi jogom van nekem, mint színházlátogató­nak, hogy egyes jelénetek és jelenségekkel szem­ben nemtetszésemet uyilvánilsanv«nint amilyen joga vau a többi színházlátogatónak, hogy tetszé­süket nyilvánítsák és ha nem is az én találmá­nyom az , hanem régi bevett szokás, hogy — amint a tetszést tapssal, a kezek összecsapásával, sok esetbe n a lábakkal való dobogással nyilvá­nítják, mig a nemtetszést füttyszóval jelzik, — elfogulatlanul be kell ismernie mindenkinek, hogy a füttyszó tisztán mint olyan, egy csöppet sem jelent nagyobb lármát, kellemetlenséget, vagy pláne háborgatást, mint a taps. Ezen általános fejtegetésekhez még hozzáfűzöm azt, hogy — sajnos — az utolsó években a tapssal való visszaélés — a klakk rendezése — oly arányokat öltött, hogy jóizlésy, emberben a legnagyobb visszatetszést kell, hogy keltsen az, hogyha egészen középszerű szereplők mindenárou a klakk árán kívánnak érvényesülni. • A tegnapi előadásra vonatkozólag pedig, min­den zeneértő kétségtejen hozzájárulása mellett ál­lítom, hogy a Lammermoori Lucia előadása ze. ijeileg úgyszólván semmi feladat elé nem állítja a rendezőt és karmestert, amit különben a Dél­magyarország általam mélyen tisztelt kri­tikusa is elismer avval, hogy * primitíven hat a zenekarnak szinte monotonau. egysijsu, kizáró­iag kisérő szerepé*. Hiszen Molnárt is hozzászá­mítva, a négy önálló szólóénekes-szerepen kivül, amely négy szerepkör jól volt betöltve, a kar­nak, amelynek betanítása tulajdonképen a kar­mester feladata, alig volt szerepe; a rendezést, illetve kiállítást pedig nem én, hanem megint t. i lapjának mélyen tisztelt kritikusa teszi szóvá, meg­írva: sa régi operák felelevf^ísénél sok uj in­venció kell, hogy megfelelő eszközökkel, külső hatások segítségével is korszerűsítsék*. Ha hozzá­teszem még azt, hogy a nagyon egyszerű zenei feladat mellett még hibák is történtek a karmes­ter részéről, itt megint hivatkozva a Délma­gyarország szakszerű kritikájára: »tulsok mez­za vocót használ és sokszor nyújtja a tempót«, az igen tisztelt kritikus csak meg fogja engedni, hogy mindkét kifogás, de különösen a tempó-elhu­zás nem a művésznőre, hanem a karmesterre tartozik, aminthogy újból határozottan állítom, hogy különösen a sextet tempóját annyira gyor­sította, hogy az énekesnő szép hangja nem tudott kellően érvényesülni. Ebben az esetben pedig azok, j akik nem mindenáron hibát kívánnak bennem ke- í resni, meg fogják érteni azt, hogy reám nézve j már az is visszatetsző volt, amikor Mátray a má­sodik felvonás végén minden külön szólitás nélkül a függöny elé jött az annyira kevéssé kiérdemelt elismerést provokálni és hogy egyenesen kitört belőlem a visszatetszés ezen érzése akkor, amikor az utolsó felvonás előtt helyét elfoglalva, a klakkal fogadtatta magát, mint ahogy ez csak nagyon kivétpleseu történt Andorral, amikor a Szibéria, vagy a Farsangi lakodalom előadását lehetővé tette Szegeden, avagy Fleischer karnaggyal, akinek meg­jelenése Szegeden mindannyiszor a zeneértők cgye­ues ünnepe volt. Ehhez Mátrayuak a? én meggyőződésem szerint ' még nagyon kevés jussa van, előbb neki egészen más előadásokkal, mint a Lammermoori Luciával kell bebizonyítani azt, amiben én múltja foly- ; tán határozottan kételkedem, hogy ő a szegedi operaelőadások vezetésére igenis alkalmas, hiszen egyelőre csak azt látjuk, hogy nem engedett más énekesnőt szerződtetni, mint Lamberg Rózsit, aki­uéi jobbat és teszem hozzá, szebbet az ő szerep­körében nem kívánok, de aki nem drániaj cnekes­ANGOE .férfi XSS&MEK nő és bizonyára még vállalkozni sem fog példának okáért a beigért Aida szerepkörére, aminthogy nehéz is lesz csak Mátray.féle tanítvánnyal be­tölteni színházunk összes opera szerepköreit és mivel én szívesen beismerem, hisz hiába is tagad­nám, hogy nem vagyok passzív természet és nem szeretem magamat vásárolt klakk által valakinek érdemeiről meggyőződtetni, igenis füttyel válaszol­tam tegnap Mátray fentjelzett »nagy fogadtatá. sára« és nagyon kérve ugy azokat, akik ehhez még nem szoktak hozzá és különösen a »nyolcadik nagyhatalom* általam rendkívül tisztelt képvise­lőit, szokjanak hozzá ahhoz, hogy a fütty semmi­vel sem rosszabb, mint a taps és hogy ha ebben az országban kormányintézkedések folytán amúgy is nagyon kevés a szabadság, legalább ők ne kor­látozzák ezen kevés szabadságot még a szóban­forgó ncmtetszés.nyilvánitásnak botrányként való odaálütásával. Wimmer Ptilöji 14 karátos ünföltö aranytollak' már 5 pengűKil fcl.ebb nagy választékban kaphatók, speciális írógéppapírok, gépszalag és pa^rok. Használ! írógépek pengőt öl. Töltőtollak Javitását elvállaljuk. Másoló Iroda. KELLER írógép R.-T. Szeged, Széchenyi-tér 8. Telefon 3-63. E67 S&öve!timara<&él£®l£ iskolaruhák, parketok legolcsóbb árban beszerezhetők KLEIN FEBÉfíC, Szeged, Dugonics tér 1. 9z. Mindenki tudja mert nem fiíok, hogy utolérhetetlen miriőségü SAJTM dacára, hogy lelje* teihől készült príma áru kilója esek ZÍJ2LO pengő, a Központi Tejcsarnok rí. íióktej csarnokaiban. 103 Kérjen ajánlatot Takarék! , Hozomány! Temetkezési! Biztosításokról! a Phömx Biitosiféféi Kígyó u. 2. 28 nagy választékban legolcsóbban Lévát Henrik XS&S^i^raSam Szőrme raktér! A legolcsóbb bevásárlási forrás Világ Porcellán ésüvegáruiiáz Telefon 5—22 Szegeden Telefon 5-22. Kossuth L. sugárul 29. Gsenúüri aktanyávai szemben. Legalkalmasabb névnapi ajándékok: Pompás nászajándékok : 6 személves teás vagy kávés szerviz, M „_ fehér porcellán 6 személves étkező szezviz 26 részes, díszes kivitelben 6 személves Kávés- vagy teáskészlet diszes kivitelben 8 személyes meccáskészlet tálcával díszes kivitelben Füszerkészlet porcellánállvánnyal 16 ré­szes. diszss kivitelben 6 személves tésztáskészlef diszes ki­vitelben, porcellán 6 személyes kompéfoskészlet . . 6 személyes vizeskésziet . , . 6 személves boroskészlet . , . 6 személyes páünkáskészlet . . . 32­11­13­tál, Mosdókészlet (Fayence) 1 db. 12 személyes pecsenyés Borcellán, diszes kivitelben Lakodalmakra edényt és evőeszköz! kclcsön adun'-. mwsmmtmmm 4. L 1.37 2.04 1.53 17.— 4.~

Next

/
Oldalképek
Tartalom