Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-02 / 225. szám

oKioivr j: Peidl Gyula a szegedi gyorson nyilatkozik a törvényhatósági választásokról, az Ady-regény uj fejezetéről, a PaleoIogue~jegyzékrő! és a szegedi munkásmozgalmakról. (A Üélmagyarország munkatársától.') A szombat esti gyorsvonat laktusos zajában folyik ez az interjú, inkább beszélgetés a felmerülő kérdésekről. A gyorsvonat olvas, vigasztalan tekintetek kémlelik a vigasztalan alkonyatot és az utasok már az újságok legvégén járnak, soha fel nem keresett sorokat bújnak: még csak Félegyháza következik. Ahogy lassan sűrűsödik a súlyos októberi eső a kupé ablakán, ugy fejlődik, szövődik az interjú. És a gyorsvonat felfigyel most, az apróhirdetések és a regények utolsó lapjai közül: Peidl Gyula egy év után ismét megjelenik választói között. Egy óra idő vau Félegvháza és Szeged között. egy óra alatt sok kérdés merül fel a képviselő és az ujságiró beszélgetése során. Nem lehet mindent lejegyezni, csak néhány mondatot rögzit meg ez az interjuféle, amelyek talán nem kerülnek szóba a vasárnapi beszámolón. Szegedi ügyekkel, szegedi kérdésekkel indul a beszélgetés, ahogy elmaradnak Félegyháza tornyai és szélesre terül az őszi Alföld. Inkább vita ez, vagy a részletek megbeszélése, mint informálás, mert Peidl Gyula a legapróbb szegedi kérdéseket is ismeri, a Délmagyarország legpontosabb, mindenreggeli olvasója. A közgyűlés. Most beszélnek a szegedi városatyák, most hoznak uj határozatokat. Az első kérdés, amit az ujságiró feltesz: a törvényhatóságok reformja. — Pozitivet én sem tudok — mondja Peidl —. csupán a belügyminiszter nyilatkozatát olvastam, hogy februárra megtartják a vidéki tőrvényhatósági választásokat. Azt azonban már előre mondhatom, hogy jót — nem várhatunk. Két példa is van rá, az egyik a fővárosi közgyűlés, amelyet még most sem tartanak jónak, holott a többséget kinevezésekkel kisebbséggé tették. A másik a munkásbiztositő pénztári törvény. Hármas alapról volt szó, a munkásság, a munkaadók és a kormány embereiről, most azután kiderült, hogy a kormány olyan elnököt fog kinevezni, akinek fdebbezhetetlen vétójoga van... Mi jót várhatunk ezek után a törvényhatósági reformtól? Azt azonban uem lehet majd megsemmisiteni és eltörölni; hogy u dolgozók tömegei életerős képviseletet ne nger jenek a legagyajurtabb törvémj ellenére is. A kupé pamlagon a mai lapok táncolnak a kerekek zokkenésére. Öles betűk kiáltják Paleologue jegyzékét. Ez a következő téma. Csak ezeket a mondatokat jegyzi le az ujságiró tolla: Egészen érdekes, hogy miket beszélnek össze erről az ügyről azok a felelős tényezők, akik akkor a hatalmat képviselték... Legjellemzőbb ezekre az urakra az a nyilatkozat, amit Haller István tett. ő nem tud erről az ügyről, mert abban az időben a tiszántúli választásokkal volt elfoglalva. Kedves dolog: amikor arról van sző, hogy az ország végre egy kis lélegzethez jusson — Haller István fontosabbnak tartja a tiszántúli választásokat. Öt jobban érdekli a mandátum. Ujabb szegedi ügyek kerülnek sorra Krausz János esete az egyetemmel. Egy uj Ady-regény jellemző uj fejezete. Peidl Gyulának erre az ügyre a következő mondat a megjegyzése: — Ez az ügy mutatja meg, hogy milyen a konszolidáció belülről. — Ennek a fiúnak talán jobb — mondja ezután —, ha módja van hozzá és külföldön folytatja tanulmányait, de ez nemcsak egy fiu egyéni ügye. Ez ismét dokumentuma annak a szellemnek, amely itt ur a vizek fölött. Az Ady-regény uj fejezete kapcsán — Kistelek körül járunk — új beszélgetés indul meg. És most már az egész fülke figyel. í- -Van ehhez hasonló esetem nekem is, az én leányomnak is — teszéli többek között Peidl. Leányom éveken keresztül hivatalban dolgozott, amikor egy alkalommal azzal jött hozzám, hogy tovább akar tanulni. Két év alatt letette az érettségit és egyetemre akart menni. Hiányzott azonban a latin vizsga, amiért az iskolaigazgató elutasítása után nyakába vette a várost és nem hagyva igazát, jelentkezett a kultuszminisztériumban. Az illetékes miniszteri tanácsosnak elmondta, hogy különbözeti érettségit akar tenni latinból. Ez nem nehéz dolog, felelték neki, azonnal meg lehet csinálni, csak hozza el okmányait. Leányom másnap nyugodtan felvitte okmányait a minisztériumba. A miniszteri tanácsos belenézett az iratokba és -a Peidl névre mutatva igy pattant fel: — Maga a volt miniszterelnök leánya? — Igen, felelte leányom. A miniszteri tanácsos ur ekkor hirtelen hangot változtatott, bement a másik szobába, majd visszajövet fanyar hangon csak ennyit mondóit: — Sajnálom, nem lehet megcsinálni. — Tehát leányom nem tehetett különbözet! érettségit latinból, mert nagy bűne volt: Peidl Gyula leánya. Távol már látszanak a szegedi tornvoli. Végezetül a legutóbbi ' -; szegedi munkásmozgalmak kerülnek szóba. Ezeket a szavakat jegyeztem le Peidl Gyula mondataiból: — A munkások és a munkaadók egymásra vannak utalva. Meg kell értehiők egymást. A! munkabérek tagadhatatlanul alacsonyak, azo» kon segíteni kell, ezt be kell látni a munkáltatóknak is. A munkás bére nem egyéni ügyei a munkásnak, vagy a munkaadónak, $ez országos érdek. Kik a fogyasztók, ha nem a dolgozók? És hogyan emelkedjen a fogyasztás, a kereslet, ha a dolgozók tömege száraz kenyerét sem tudja megkeresni? A gyors Szegedre ért. Peidl Gyula egy év után ismét megjelent választói közölt. Az állomáson a régi bensőséges üdvözlés, caftndadi ratta és diadalkapu nélkül. Vér György. A Uösgytílés megvásárolta a &MKE~paloiáí és f>a&scáfárul asz uj városi bér&ászate épiíésé§es. Az iparosok tiltakozása Kegdon Károly felszólalása ellen. „A közgyűlés határozatai törvénytelenek." (A Délmagyar ország munkatársától) Tizennégy városatya unatkozott a közgyűlési teremben — a tisztviselőkön kívül —, amikor a polgármester negyedöt után meguyitolta a folytatólagos közgyűlést. A többiek a költségvetési vita után nem tartották érdemesnek a további fáradságot, pedig a tárgysorozat százegy pontjából még kilencvennégy tárgyalásra várt. Lantos Béla napirend előtti felszólalásában a tárgysorozat 9. és a 97. pontjaiuak egyesítését kérte, mivel mindkettő az ujszegedi villamosra vonatkozott. Körmcndy Mátyás szintén a napirend elölt szólalt fel, A lapokból értesült arról, liogy az egyik városatya kifogásolta, hogy a borbély, mint iparos, egy rovatcimben szerepel a költségvetésben az orvossal. Ezt az iparosság nevében visszautasítja, inert az iparos van olyan polgára ennek a városnak, mint az orvos. A polgármester kijelenti, hogy a közgyűlés minden egyes tagja becsüli annyira a tisztes ipart, mint a tisztes honoráciort. A főorvos is fel akart szólalni, de a polgármester nem adott több napirend előtti felszólalásra engedélyt. Fodor Jenő ezutáu a iXUKE.palota megvásárlásának dolgát terjesztette a közgyűlés elé. A tanácsi javaslat szerint a város 30 éven keresztül 23.500 pengőt fizet évenkint, de ebből a kultuszminiszter megtérít évente 12.500 pengőt. Ha a DMKE másik székházat kíván építeni, a város erre a cclra megfelelő telket bocsájt az egyesület rendelkezésére. — Kié lesz a ház? — kérdezik többen is. — Majd én megmagyarázom, — mondja a polgármester. — Az épületre azért van szükség, mert elkészült az a törvényjavaslat, amely miudcii egyetemi várost internátus létesítésére fog kötelezni. Az átalakítás és a berendezés költsége a kultuszminisztert terheli meg. A lakók elhelyezésért) a városnak kell vállalkoznia. Az épület tulajdonjoga a városé lesz, de az épülettel a kultuszminiszter rendelkezik. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. Következett a Stefánia-rakpart helyreállításának a dolga. Fodor Jenő bejelenti, hogy a költség felét, 90.000 pengőt, a miniszter segélyként kiutalja. Mivel a munka költségeire költségvetési fedezet uiucs, kölcsönt kell rá felvenni. Hoffcr Jenő felszólalása és a polgármester felvilágosításai utáu a tanács javaslatát elfogadta a közgyűlés. fatfgr Jenő ezután a Szent Győrgy-uícabaa épiGfenSo •uj városi bérházra vonatkozó. .tanácsi előterjesztést ismertette. Javasolja ezenkívül a tanács két 50—50 iafeást magában foglaló munkásház építését. Mimmer Fülöp azt kéri, hogy a város a száa munkáslakás építését a legfontosabb problémának tekintse. A polgármester a nyár elején megígérte, hogy a mérnöki hivatallal még a nyáron elkészítteti a munkásház terveit. Ex nem történt meg", A tanács még a munkásház telkét sem jelölte ki, Dr. Szivessy Lehel azt kéri, hogy a város aa építkezéseknél legyen figyelemmel a szépészeti szempontokra is. Ezért ajánlatosnak tartja, hogy; a város tervpályázatot írjon ki. Ez érdeke 4 városnak, dc érdeke a szegedi építészeknek is, Dr. Krausz József elismeri, hogy a száz mun« kásíákás cpitése kezdetnek elég, de ezzel « nedves pincelakások problémája még nem nyert meg-i oldást. Winkler Mihály kijelenti, liogy a lauács javasi latát csakis akkor fogadja cl, ha a közgyűlés ki« mondja, hogy az uj városi házakban kizárólag szegedi polgárok kapnak lakást. A polgármester ezt az indítványt teljesít lu'teti lennek tartja. Balogh Lajos arra kér' a közgyűlést, hogy 4 tanács javaslata fölött napirendre. A polgármester elrenr ^ szavazást. Balog Ili Lajos indítványa mellett egyetlen városatya sza* vaz: Balogh Lajos. — Mivel az indítványt csak az elenyészői kisebbség fogadja el, a tanács javaslatát jelentem kí elfogadottnak, — hirdeti ki a polgármester. — Nem euyészek én el olyan hamar, — líltako-i zik Balogh nagy derültséget keltve. Pergőtüz-szerűen zudultak ezután a közgyűlés^ jóindulaton keresztül a tanácsi előterjesztések. Hozzászólás nélkül hozzájárult a közgyűlés az' Alsótanyán kiosztott házhelyek elidegenítéséhez, uz uccaí árubódék béi> letének meghosszabbításához, az alsótanyai várn-t őriaktanya helyének kijelöléséhez, az uccaí bérszékek bérielének meghosszabbításához. Kimondotta a közgyűlés, hogy nem szállítja le a moziií vigalmi adóját. Dr. l'álfy József terjesztette elő ezek után a villamosvasútinak javasolt páíyajavitási hozzájárulás ügyét. A ta«. nács — mint ismeretes — negyvennyolcezer pengős hozzájárulás megadása mellett foglalt állást, Dr. Sőreghy Mátyás méltányossági alapon egy fillért sem adna a villamosvasulnak. Dr. Vadász János azt kéri, hogy a közgyűlés ezt aj kérdést együtt tárgyalja le az ujszegedi villamost ügyével. Véleménye szerint az ujszegedi villamos közlekedésre szükség van. Dr. Bodnár Géza felszólalása után a közgyűlési nagy többséggel elfogadta a tanács javaslatát Dr. PálíyJóKsf ezután a teherautó és az aulobiiszszab-UjTMidelef