Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-13 / 234. szám

i 1927 október 13. A szegedi magántisztviselők Majdnem kizárólag helyes szempontokat és érvekel felsorakoztató levél kiván hasábjainkon a magántisztviselők munkaidejének szabályozása mellett kardoskodni. A levélnek 3gész terjedelemben nem adhatunk helyet, érveit azonban szükségesnek látjuk a következőkben felsorakoztatni: — Ma már nemcsak az iparossegéd, hanem a napszámos és az inas munkaideje is meg van állapítva. Ezzel szemben a Belváros egyes irodáiban este félkilenckor robotolnak, nyilvánvalóan azért, mert ilven módon egy-két lisztviselőt akarnak megtakarítani. Az agyongyötört, elfáradt és elfásult tisztviselők nem mernek ez ellen felszólalni, mert a legtöbb helyett mindjárt azt a választ kapják, hogy tessék elmenni, ha nem tetszik. Természetesen a főnökök tudják, bogv másik százat kapnak ahelyett, aki szegény fel mert szólalni az Igazáért. »Illelékes urak — mondja a levél —, ha az üzletekre el tudták rendelni a 7 órai zárórát, amelyet be is tudnak tartatni, miért hagyják, hogy a magántisztviselők napi 11—13 órát legyenek kémirlenek dolgozni. Írógépek fölölt görnvedve sokszor rste O-ig is. Ha még néni volna, hozzanak végre rendeletet és ellenőriztessék, hogy egyszer végre vége legyen a tanult embereket megszégyenítő és lealázö helyzetnek.e A levél ezekkel a sorokkal végződik: — Ismerve a Délmaggarország szerkesztőségének minden szép és szociális ügy iránt tanúsítóit érdeklődését, amellvel egyben mindig az clnvomollak és szenvedők oldalára is állt, kérem, ne hagyják elaludni c szerencsétlén agyonsanyargatott páriák ügyét, álljanak melléjük és a betű hatalmas erejével küzdjék ki a magánhivatalnokok számára legalább a tisztességes munkaidőt. Felmutattuk ezt a levelet Reréngi Nándornak, a szegedi magántisztviselői szervezet titkárának. Az alábbiakban az ő információit közöljük: — A levélírónak igaza van, amikor a magántisztviselők tulhosszu munkaidejéről panaszkodik. Én többet tudnék ennél is mondani, hogv mást ne említsek, a vasárnapi munkaidőt. Igen sok helyen, például cgyikmiísik fürészgyárban is dolgoztatják vasárnap a tisztviselőket, dacára annak, hogy nem szabad, — Ügy. veszem ki azonban a levélből, hogy eredendő okát ennek nem ismeri. Pedig az igen égysierü. Az ipari munkás, a kereskedelmi alkalmazott a maga szervezett eredővel kikiizdöltc a rövidebb munkaidőt, a magántisztviselők még nem julottak el odáig — a levélíró sem —, hogy felismerjék azt, hogy aunyí a jóga, mint amennyi' a hatalma. Ha á magántisztviselők is na-jV tömegben tömörülnek szervezetükbe s méglamfliák ott. hogv a szervezettségben az erő, akkor majd nem kelt robotolni 1) —13" órát, hanem meglesz a 8 órai munkaidő,— Jóindulalc^ való apellálással ezt a kérdést elintézni neiii lehet, mert ma meg is van egyik-másik cég főnökében, vagy vezetőjében a hajlandóság a tpunkaidü célszerű ~-fiÍ:keniésére, a nagy töijieg mellett ez nem számit. Egy mód van csak a kérdés flvökeres rendezésére, szervezőim gazdaságilag és politikailag, példa eri<e Ausztria, Cseh-, Németország stb. / 055 MiölM Cipő Árulás, Klauzó tér* óni cipőuldonságait mélyen leszállííaíÉa: NŐI cipők ÍO pengőtől Fé«s „ 2Q H I I Iri ft n r l, K • h r n n n lf<*7'mnnkn Mától foemnxtaijfuU a Belvárosi Mosiban níró Lajos HOTEL WP£RM£/,« a magyar katona áldozatkészségének és hősiességének apothézisát. Főszereplők: Anna J»ola A,mássy huszárfőhadnagy JöUjeS Hall Ezen előadásokra kedvezményes, szabad- és füzetjegyek nem érvényeseit. TiT ai^Vo 1 Jis összeomlott Gassáasági Manlc ügye a tábla előtt. Helybenhagyták a vezérigazgató büntetését. (A Délmangarors zúg mnn'.nh'trsálól.) A szegedi ítélőtábla Orosz-tanácsa előtt szerdán Moravek István, az összeomlott szegedi Gazdasági Bank volt vezérigazgatója és Hatz Elek, a bank volt igazgatója állott vádlottként. A szegedi törvényszék Moravek Istvánt annak idején csalás cimén négyhónapi fogházra ítéHe. Hatz Eleket felmentette a vád alól. A szerdai felebbezési tárgyaláson az iratok ismertetéséből kilünf, hogy az akkor még prosperáló Gazdasági Bankba 1924 május 7-én bement a Récsei Sarolta-féle uradalom gazdatisztje* és megfelelő mennyiségű dollárvalutát adoll át abból a célból, hogy azon a bank öt darab Nemzeti Bank-részvényt vásároljon. A bankoknak ebben az idefben mér nem volt szabad ilyen természetű ügyleteket lebonyolítani, de a bank mégis elfogadta a megbízatást. Közben azonban a bank — mint ismeretes — összeomlott. A Récsei-uradalom is tudomást szerzett a bukásról, amire az uradalom gazdatisztje ismét bejött Szegedre és érintkezésbe lépelt a bukott bank igazgatójával. Ekkor kitUnt, hogy a bukott bank folyamatban lévő ügyeit már más bank intézi, ahol azonban semmi felvilágosítást sem tudtak adni a dollárok sorsáról. A Récsei-uradalom erre csalás cimén tett feljelentést a bank vezérigazgatója és igazgatója ellen. A törvényszéki tárgyaláson kihallgatott Moravek István azzal védekezett, hogy a hirtelen bekövetkezett bukás alkalmával megfeledkeztek az ügylet lebonyolításáról és a dollárösszeg igy benmaradt a bank pénz* tárában. Hatz Elek elmondotta, hogy a meg> bízást ő vette át, de nem folyt bele az Uzlel elintézésébe. A tábla az iralok ismerletése és a pör* beszédek elhangzása után a törvényszék ítéletét indokaival együil helybenhagyta. Moravek István semmiségi panaszt jelenlett be a tábla Ítélete ellen és így az ügy iratai a Kúria elé kerülnek. Szeged és Baja között jugoszláv területen fogják lebonyolítani a személyforgalmat, ha megnyílik a szabadkai vonal. (A Déimaqyarotszáa munkatársától.) Néhány nappaP ezelőtt jelentettük, hogy a belgrádi magyar—jugoszláv tárgyalások során szóbakerül a hét év óta zárva tartott Baja— Szabadka—szegedi vasútvonal megnyitásának ügye is. Erről az ügyről most igen érdekes értesüléseket közöl a Szabadkán megjelenő Bácsmeqyei Napló. A lap ezeket irja: A most íolyó jugoszláv—magyar tárgyalásokkal kapcsolatban Magyarországon már komoly előkészületeket tesznek arra, hogy rövid időn belül megnyílik a Szabadka — baiai vasútvonal. Szabadkáról Bajára, illetve Bácsalmásra Halason át 'ehet utazni, mert a közvetlen vasúti vonalat esztendők óta elzárva tartják. Ez a helyzet rendkívül káros ugy a jugoszláv, mint a magyar gazdasági érdekek szempontjából. Európában aligha van másutt vasúti vonal, amil csak azérl nem használnak, mert a múltban olyan fokú volt a két szomszéd állam közt a bizalmatlanság, hogy még abban is hazaárulást szimatoltak, hogy a sínek az egyik országból a másikba futnak. Szabadka és Baja közt jugoszláv részről most csak Cslkéríáig közlekedik a vonat, bajai jelentés szerint azonban a vasútvonal megnyitását annyira bizonyosnak tartják hogy a napokban Littke pécsi üzletvezető a Baja— csikériai vonalon helyszíni vizsgálatot is tartolt s ugy itt, mint a bajai állomáson különböző kibővítéseket és renoválásokat rendelt el. Az uj októberi menetrendbe nincs ugyan felvéve a Szabadba—bajai vonatössreköttetés. Teleion lt 58 ? KORZO MOZI Október 13 án csülör'ökön B — __ g» JI-^-ML-W V a „Volgai hajős" f'szvríplíjinek legszebb filmje Wllliam isoyct Riválisok. Drá0,aa,-"*eren i 7<ynl •^yFetTKér csodavilág. i 8 felvonísban. Fxpediciós film Alasfca tiőme?őin 6 felvonásben. •úadasuk lieideic 5 l vasár- is ünnepnap 3, 5, '/, U órakor iniormációnk szerint azonban ez semmiképen sem akadályozza a vonal megnyitását. A bajai vonal megnyitásával Baja és Szeged közt a személyforgalmat jugoszláv területen át bonyolítják le s az utasok útlevél és vizűm nélkül utazhatnak a Baja—szegedi vonalszakaszon. Baja és Szeged közt a forgalmai eddig ugy bonyolították le, hogy az utasok előbb Halasra, onnan Félegyházára s innen Szegedre utaztak. A kétórás ut mosl félnapig fart. A vonal megnyitása után a magyar utasok zárt vasúti kocsikban utaznak át a jugoszláv területen s itt ki nem szállhatnak. Ugyanígy történik az utazás a cseh-szlovák területen keresztül Mármarosszíget és Huszt között. £ revíziós világmozgalom története a békekötés napjától máig, a Mermere-akció teljes Illusztrált riportanyagával. MAGYAR HIT KÖNYVE.