Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-01 / 224. szám

SZEGED: SaEerkestíöség: Deák Ferenc ucca 2. Teleion: 13-33.KladóMvalol, JtölcsönKönyvlár <3s Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon : 306. -- Nyomda: löw Lipót ucca 19. Teleion: 16-34.« » « » « » Szombat 1927 október 1 © e © in. ÉVFOLV4M, 224. SZÁM MAKÖ: Srerkesilöség és kiadóhivatal: Url ucca O. Teleion: 151. szóm.,, » « » « HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrüssy ucca 25. Teleion: 49. szám. «» «» « » « » « >, tlőíUetsil óra havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUMidSn 6-40 pengő. Egyes s/ám ló, vasar- és Ünnepnap £4 uilér, Debrecen. Iria: TODCIU Sándor. Ila Szeged mértékével akarom mérni a meg­maradt magyar városokat, arra a megálla­pításra kell jutnom, hogy Debrecen áll hozzá a legközelebb, de egyúttal töle a legtávolabb. Lélekszámban mcgközelitik egymást, mind­kettő kispolgárok őserejének köszönheti fej­lődését, nem pedig uralkodók pártfogásának, vagy hatalmas urak jóiudulatu védelmének, egyformán az Alföldnek színmagyar centru­mai. egyformán egyetemi városok, egyformán gazdagok és egyformán most vaunak azon az uton — bocsásson meg mindkét város pol­gármestere ezért a megállapításomért —, liogy igazán várossá legyenek. De a számos közös vonás mellett mennyi az leltérés, amely a múltnak eltérő históriájá­ból fakad és ma is kifejezésre jut a két város arculatán, belső összetételén és lelkületén. Szegedről azt szokták mondani, hogy az or­szágnak legnagyobb katolikus városa, Deb­recen középpontja a magyar kálvinizmusnak. Szegeden a most épülő fogadalmi templom a ' város legnagyobb építménye, Debrecen közép­pontja históriai református nagytemplom, amelyhez az Ausztriától való elszakadás és a Habsburg-ház detronizációjának emléke fű­ződik. A török uralom után ujonuan települt Szegedet az Árpád-kori várossal a hagyomány­nak és történetnek vajmi vékony szálai fűzik össze, a nagyrészt kívülről települt város ide­genből lelt magyarrá, Debrecenben ellenben a magyar életnek és hagyományoknak foly­tonossága sohasem szakadi. meg. Külső képében az árviz után újjáépült Szeged rendezettebb, szabályozottabb, belülről Debrecen a homo­génebb, egységesebb. Szegeden az árviz mindent kettévágó cezií­pája volt a város újkori történetének. Ha ki­halnak a kevesek, akik még tettekkel ténye­zői voltak a víz előtti városnak és a rekou­íütrukció korának, teljesen ködbe fog veszni a viz előtti város emlékezete. Az utolsó marad­ványok most tűnnek el a munkások csáká­nyai alatt. Egy-két elnevezést kivéve Szege­den minden emlék, kezdve a Tisza Lajos­köruttoi az európai fővárosok nevét viselő nagykörutig, csak a rekonstrukció koráig megy vissza. Itt minden uj. Debrecenben a kollégiumhoz több száz esztendőnek az emlé­kezete tapad, a Péterfia-ucca és Hatvani-ucca Jókai regényeiből ismerős előttünk, nagypia­cán mutogatta az abesszíniai szultán a struc­niadarat, külvárosainak palánkjait pedig tó­gás diákok döntötték le tüzveszedelinck ide­jén. A mai Debrecen természetesen más, de még mindig meg lehet érezni rajta azoknak az alaptényezőknek hatását, amelyek valamikor fejlődégének útját nyomjelezték. Debrecenben nyoma sincs az árviz utáni Szeged körutai­nak és nyílegyenes sugárutainak. A terek uem szabályosak, az uccák és utak erősen töröt­tek. Meglátszik rajta, hogy a növekedés során a belső maghoz miként tapadtak hozzá ge­ometriai terv nélkül a külső részek, amelyeket most igyekeznek a szabályozás során egységes városi képbe összeforrasztani. Ennek a városi képnek van azonban egy sajátossága, amely valószínűleg a debreceni­eknek tűnik fel a legkevésbbé, mart ek a noeg­szokcUsóg jegyén keresztül látjuk a saját váro­sukat, Lehet, hogy megállapítás, melyet a futó benyomások váltanak ki a más helyről Még mindig nem édl tisztája a PaLleoIocjne^Jeoy^élfc ügye. Politikusok nyilatkoznak, Páris „agyonhallgat' (Budapesti tudósítónk telefonjelcntése.) A Paleologue-iéle jegyzék körüli rejtély még mindig nem oldódott meg, sőt — ha lehet — még sűrűbbé váll a köd a politiku­sok mai nyilatkozata után. Annyi aionban megállapítható, hogy az üggyel ma már a kormánv behatóan foglalkozik és Walkó La* jos külügyminiszter is megszakította pihenő" jéf, egész napiét az ügy tanulmányozásénak szentelte. Nem is veit részt a minisztertaná­cson, helyette Khuen-Héderváry Sándor gróf jelent meg, aki a minisztertanács után kije­lentette, hogy a kormányt meglepte a jegy­zék nyilvánosságra hozatala, de azon is meg­lepődött, hogy a iegyzéknek nyomát sem le­het találni a külügyminisztériumban. Ha meg­érkezett volna, akkor föltétlenül nyoma lenne. Kijelentette azt is, hogy sem a békedelegá­ció, sein a kormány nem kapta meg a legy­zéket. Ezzel a kijelentéssel szemben áll Simonyi-Semadam volt miniszterelnök nyilat­kozaté, aki a fegyz'ék megérkezését nem cá> tolja meg. Simonyi-Semadam Sándor volt miniszterelnök a következő hiteles nyi> latkozatot tette: •— A Magyarság tegnapelőtti számában közzétett Paleologue-íéle jegyzőkönyvre vo­natkozólag csupán a következő nyilatkozatot adtam: Az ügyet a kormány tárgyalta. A mi­nisztertanács döntött benne minden huza­vona nélkül. Én a magam részéről mindent megtettem, hogy az ügy perfekiuáltassék. Hogy a dologból nem lett semmi, annak egvedüli oka Pateologue bukása. Minden, ami ezenkívül, vagy ettől eltérő fogalmazás­ban nevem alatt megjelent, az nem fedi az én kijelentésemet, azzal magamat nem azo­nosítom. így nem mondtam azf, hogy a Ma­gyarságban közölt jegyzőkönyvvel azonos szövegű okmányt kapott volna a kormány Minden további kérdésre a választ kereken megtagadom, ugy, amint a jövőben sem fogok ez ügyben semmiféle nyilatkozatot tenni. Appony* Albert a jegyzékről kijelentette, hogy azt nem látta. A jegyzéket megelőző tárgyalásokról tudo­mása volt, azonban azok tárgyáról nem lett közlést a nyilvánosság számára. A felelősség kérdésében kijelentette, hogy senkinek sincs joga beszélni a felelősség felvetéséről. A Magyarság mai számában egyébkén! azt irja, hogy a már közölt április 15-iki elő­zetes jegyzéken kiviil egy második hasonló tartalmú jegyzék is érkezeti a trianoni szerződés aláírása után a ma­gyar kormányhoz. Az utóbbi jegyzéket Millerand, az akkori francia miniszterelnök maga irta alá. Ezekből a nyilatkozatokból nyilvánvaló, hogy a Paleologue-jegyzék rejtélye még messze, .vau a megoldástól és csak Bethlen miniszter­elnök hazaérkezése után tisztázódhat a hely­zet, ha a külügyi bizottságban tájékoztatja a képviselőket Bethlen ugyanis abban az időben tárcanélküli miniszter volt és így; vafószinüj hogy közvetlen tudomása van at ügyről. Bethlen egyébként szombaton este érkezik Budapestre, hivatalát hétfőn veszi át. Feltűnő az a tartózkodás, amellyel a párisi sajtó szinte agyonhallgatja az ügyet, valószínűnek; tartják, hogy ez a francia külügyminisztérium befolyására történik. Párisi politikai körökben egyébként az a nézet, hogy nincs kizárva az a lehetőség, hogy misztifikáció történt. A magyar politiku­sok által azonban nyilvánosságra hozott ada­tok után ennek a hívnek nincsen komoly jelentősége. jött szemlélőből, idegenül is hangzik előttük. Masa a megállapítás is kissé különös, pedig feltétlenül van benne valamelyes igazság. A '»•*•» ^eusöcen Üeln-ccennek és' egy modern német városnak a keveréke. A belső rész az feltétlenül Debrecen, de ha kifelé megyünk a nagyerdő felé, ahol egy uj villanegyednek az alapjait rakták le, ahol a fák világába hatol be a város és ahol tágas arányokban az erdőbe épültek bele az egyetem intéz­ményei, ez a kép tervszerűségével, stílusával és összbenyomásával inkább emlékeztet Char­lotlenburg, Hannover, vagy Breslau uj negye­deire, mint a magyar városok bármelyikére. Az egyetem egyébként Debrecen legnagyobb büszkesége. A felső oktatási intézetért vetélkedő városok között Debrecen volt az első, melv meg­kapta az egyetemét. Építése ínég a boldog békevilágban, 1911-ben kezdődött meg. Okos előrelátással az egyetem és egyetemi intézetek számira a hires debreceni" nagverdőnek a város felé cső,rézéből hasítottak ki tarűlefiet és ott kezdik msg a klinikák építését. Az , egész egyetem még ma sem kést. a jogi és f bölcsészeti bar, az internátusokkal eivütt a I régi kollégium hatalmas épülettömbjében van ideiglenesen elhelyezve, ami azonban a nagy­erdőben felépült, párját ritkít ja. Különálló pavillonjaival, melyeket földalatti, fűthető fo­lyosók kötnek össze, az ősrégi fák között, a debreceni egyetem a tudománynak egészen más tipusu otthona, mint aminő a. szegcdi lesz, ha épületei a Tisza partján palotaszerü soruk­kal fognak beleilleszkedni a város képébe. Az egyetemhez vezető uton, egy hosszú fasor végén, igazán impozáns távlati hatással bon­takozik ki a világháborúban elesett debreceni, katonák emlékműve. Magának az egyetemnek főbejárata előtt Tisza Istvánnak szobra áll. Az egyetem az ő nevét viseli. Ez a név is szimbolizálja a Debrecen és a többi egyetemi városok közötti lelki különbséget. A budapesti egyetem Pázmány Péteré, a két másik a loja­Erzsébet királyné nevét őrzi. A debreceni litás kifejezése gyanánt Ferenc József és egyetem előtt a magyarságában és a kálvinU­musáhan egyaránt kemény lisz^J^tvaji áll orfc. Szobra nincs annyi Debrecennel;, mint Szegednek, ami elvégre nem baj, uicrf a sok SZívredi szobor között akad egy-kettő, amc­iwr

Next

/
Oldalképek
Tartalom