Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-13 / 208. szám

DÉLMAGYARORSZÁG A(agy takarékoskodások a lek. Tanácsban. Nagy megtakarítás: havi 200 pengő. (A Délmagyarország ni u n k a lá r s át ól Akár lesz a pénzügyi bizottság által a napidíjak és autóhasználatok felülvizsgálására kiküldött 'bi­zottság javaslatából énekes halott, akár ez is be­kerül a »nagy temetőbe! , a vizsgálatnak egv gya­korlati haszna már is mutatkozik. A tanács ala­posan meggondolja és megfontolja azóta a kikül­detésekét és — ahol csak lehet — lenyeseget belőlük. Hogy azután meddig tart ez a buzgalom, az mégint más kérdés. Egyelőre megvan, mert tapasztalható és bizony a tisztviselőknek szá­rtiőlni kéli vele. A hétfői tanácsülés is azért húzódott olyan szo­katlanul el, mert néhány uj kiküldetés került megvitatásra. Ennek a tanácsülésnek kü­lönben az is a nevezetessége volt, hogy már a sza­badságáról visszaérkezett polgármester vezette, ami szintén hozzájárult a tanácskozási idő elíivulá­sához, a polgármester ugyanis sok olyan figyöe«,' ¿mely távolléte alatt keletkezett, bizonvos fokú tá­jékozatlanságot árult cl és tüzetesebb magvará­zatot kivánt a referensektől. Mivel csak később, ugy tizenegy óra felé vette át Gaál Endrétől az élűöklést, a tanács a kényesebb természetű ügye­ket félretette közben számára. Igv félretette a ki­küldetéseket is. A mérnöki hivatal háfom kiküldetéssel is szere­pélt a hétfői ülés napirendjén. Nagykanizsán csatornáznak. Most építik a fő­gyűjtőket. B e r z e n c z e y Doriiokos műszaki fő­tanácsos, a mérnöki hivatal vezetője a saját maga és Mihályffy László műszaki tanácsos kiküldetését kérte a csatornázási munkálatok meg­tekintésére. Az előterjesztést Fodor Jenő tanács­fiók referálíá. akí szerényen utalt a »folyamatban lévő bérrevizióraí, amelynek az a célja" hogy a város né küldjön ki két embert oda, áhól egy is elég és felvetette a kérdést, nem szérézhetúé-e Nagykanizsán elégendő tapasztalatot égy városi mérnök is, szükség vau-e feltétlenül a két mérnők kiküldése. — Nem az ilyén kiküldetésekre vonatkozott a vizsgálóbizottság javaslata — tiltakozott Berzen­czév Domokos, — ez hasznos kiküldetés, ném ártana, ha sokkal több olyaíl városi tisztviselő is megszemlélné a nagykáhizsái csatornázást, aki ánnSkiÖején májd foglalkozik á sZegfcdi csatorná­zás kérdésének megoldásával is... A tanács Berzenezéy érvelése alapján mind a két tisztviselő kiküldését elhatározta. Hásoriló meggondolás vezette a tanácsot akkor is, amikor ugyancsak Bcrzcüczcyt és M i­h á I y f f y t kiküldte Kislarcsára, az ejkészült kis­vasúti kocsik átvételére és Budapestre, a hid­íékonstrukciós munkálatok tárgyalására. A íákárékösködSs tehát ezen a téren nem s í­t ü 11. Megkísérelte azonban azt a tánács más téren. Midt ismeretes, az építési vállalkozók meg­kérték a tanyái iskolák építését. Mivel, negyvenhét objektumról vau szó, a városi mérnöki hivatal tag­jai ségilség nélkül nem végezhetik el az ellenőrzés munkáját. A tanács már régebben felterjesztést intézett ebben áz ügyben á kultuszminiszterhez és engfedélyt kéri arra, hogy az iskolaépítésre szánt költségek terhére három műszaki és egy irodai segéderőt alkalmazhasson az iskolaépítés idejére, A kultuszminiszter á tanács kérelmét indokoltnak táláita és engedélyt adott nem négy, hanem csak három segéderő alkalmazásához, még pedig ugy, ho^y a város a mérnöki hivatalt ideiglenesen kiégésíitheti egy okleveles építészmérnökkel, egy Éfcüszáki segédérövfel és egy irodai segéderővel. A miniszter meg is állapitatta az ideiglenesért al­kalmazandó segéderők fizetését. ínég pedig a mér­nökét négyszáz, a segéderőkét három, illetve két­Ezáz pengőben havonta. Miffe azonban a miniszter engedélye leérkezett, a mérnöki hivatal a munka sürgősségére való tékiutéttél már kiegészítette négy segéderővel ön­magát. A kérdés most ugy került szőnyegre, hogy a mérnök fuvarköltség, vasúti költség és egyéb készkiadások címén haivanegyuéhátiy pehgö meg­térítését kérte a Várostói. A számvevőség csak 3 vasúti jégy árának megtérítését javasolta azzal áá indokolással, hogy a költségek annak a mun­kának a teljésitése közben merüllek fél, amelyre a kérdéiés mérnök alkalmazást kapott, tehát azért káp mégfélélő fizetést. A tanács ném fogadta el á száfövévoség álláspontját és az egész össze­Külföldi tanulmányutamról hazaérkeztem, divatlenntmben kéízii'nek: "3J costlimök, kfippenyek, uccai, estély* és gyerinek­rohék a legfulányosabb árban tat«>#£7 ntil és gyermalirulja dl­iuclli iatiérem. Kelemen a. 11. g e t kiutalta, azonban vita közben szó került ar­ról is, hogy a miniszter áltar engedélyezett három ideiglenes segéderő helyett a mérnöki hivatal négy segéderővel egészítette ki önmagát. Ebből aztán nagy vita keletkezett, a polgármester végül is kimondta a szentenciát, hogy a negyediket októ­ber elsejé.re cl kell bocsájUtn'j. Hiába'érvelt B r ci­novi ts Vilmos főmérnök, az iskolaépítések mű­vezetője, hiába jelentette ki, hogy redukált erö­1927 szeptember lg, vei nem bírja a munkát, a polgármester hajtha­tatlan maradt. -* Ez havi kétszáz pengő megtaka­ritást jelent ugyan — mondotta Breinovits, — de a város nagyon ráfizethet, mert az építke­zés emiait elhúzódik. Ez sem használt. A polgármester csupán ahhoz járult hozzá, hogy a tanács a negyedik segéderő alkalmazásának engedélyezését külön felter­jesztésben kérje a kultuszminisztertől. A tanács hétfői ülése tehát mégis hasznos ülés volt, havi kétszáz pengő megtaka­rítást hozott a város kasszájának. Ha az apa elete van, az anya nem tehet felfefentést, mert gyermekét jsgsérefem érte. 15 szegedi törvényszék érdekes megáila^Eíáss. (A Délmagyarorszáy munkatársától.) A szegcdi törvényszék Hábermann-ia.t\ács& hét­főn egy rendkívül érdekes kérdésben hozott döntést, amellyel kimondotta, hogy a kiskorú gyermek kúrára elköor.lelt bűncselekményért csak annak törvényes képviselője, tehát csak az apa tehet feljelentést. Az érdekes ügyben dr. Tompa Gyula ügyész közérdekre hivatkoz­va az anya joga mellett szólalt fel, de a tör­vényszék ennek elLnére is csak az apa jogát állapitól!a meg. Az ügy előzményeihez tartozik, hogy Sipos Jánosné 192G október 11-én könnyű teslisértés cimcn feljelentette Kis Pál Géza szegedi gaz­dálkodót, aki a piacon megverte 13 éves fiát. A fiu S napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A járásbíróság líís Pál Gézát fel­mentette a vád alól és kimondotta, hogy a feljelentési indítványt nem a gyermek törvé­nyes képviselője, az apa lette meg, hanem az édesanya. A járásh^i'óság felmentő ítélete ellen Sipos Jánosné felebbezést jelentett be. A hétfői íeleb­a sértett képviselője ázt ügyben az anya is tehéí bezési tárgyaláson vitatta, hogy ilyen feljelentést. Dr. Tompa Gyula ügyész, aki közérdekből vetle át a vád képviseletét, kúriai határozatra hivatkozva fejtegette, hogy járásbirósági tár­gyaláson a szülő, tehát az anya is eljárhat olyan ügyben, ahol gyermekét jogsérelem érte. E szerint tehát a szülő fogalma alatt az anya értendő, aki gondozója fiatalkorú gyermeké­nek. Sipos Jánosné esetében pedig különösen, mivel itt az apa egész na}) nincs otthon és így a nevelés és a felügyelet teljes gondja áz anyára nehezedik. Á törvényszék másfélórai tanácskozás után helybenhagyta a járásbíróság Ítéletét és ki­mondotta, hogy kiskorú gyermek kárára el­követett inditványos bűncselekményben a btk. szerint csak a gyermek törvényes képviselője, tehát ez esetben az élő apa tehet féljéléntést. Az anya csak akkor, ha az apa a feljelentés megtételében akadályozva volt. Az Ítélet jogerős. A szegedi ügyvédi kamara gyulai vándorgyűlése lelkesen ünnepelte HáMosi Jenőt. »Az újságíró: mindenki ügyvédje.« (A D é I m a g y a f o r s z á g m u n k a lá r s át ól.) A szegedi ügyvédi kamara trianoni emlékser­legének felavatása alkalmával elhatározta, hogy évente a kamara területén lévő más-más ügyvédi székhelyen vándörgyüfésí tart mindaddig, uiig az elszakított területek visszacsatolása után a serleg éinlékkeiit végleg* a kamara székhelyén maradhat. Ez évben a vándorgyűlését G y u 1 á ii tartották meg fényes külsőségek között. A Szegedről és környékéről szombaton este dr. Széli Gyula kamarai elnök vezetésével Gyulára érkeáelt ügyvédeket a gyulai és békésmegyei ügy­védi kar népes küldöttsége fogadta. Esté a Komló-szállodában mintegy 130-eil gyűllek össze, a váriíiegyfc, a város, a bírói és ügyészi testülelek, a közigazgatási és egyéb hatóságok vezetői és tag­jai közüí is számosan jelentek meg. Riadó éljen­zés fogadta Rákosi Jenőt, akí az asztalfőn foglalt helyet. A vacsora előttdr. Jancsovics Elemér gyulai ügyvéd üdvözölte a megjelenteket. Az első fogás után dr. Széli Gyula kamarai elnök a kor­mányzóra emelte poharát, majd melegen üdvö­zölte Rákosi Jenőt, aki megjelenésével emelle az ünnepély lényét és megtisztelte ezzel az őt annyira tisztelő ügyvédséget is. Ezután dr. B e­r é n y i Ármin, a gyulai ügyvédi kar nesztora a vándorserleggel a kezében klasszikus veretű ün­nepi beszédben lejtette ki a jog, az ügyvédi hi­vatás, a szabadság és a haza'fiásság eszméit, dr. Major Sinioii gyulai ügyvéd a birói ügyészi kart ünnepélte, mirfe dr. "Boross Dezső főügyész, majcl dr. Szakolczav Lajos törvényszéki el­nök köszönték meg az üdvözlést és biztosították ítz ügyészi és birói kar részéről is a legteljesebb egyetértést. R á k o s i Jenő köszönte meg azután a meg­hívást és ünuepeltelést. A 85 éves nagy iró szelle­mes bcszédébén kiemelte, hogy bár ő újságíró és igv közvetlenül ném volna részese áz ügyvédség munkájának, de t u 1 a j d o n k é p p é n az u j sá g­i r ó i s ü g y v é d, csakhogy min d e n k i n e k ügyvédje. Mig az ügyvéd a jog alapján áll, amely elvileg csak egy és amelyben tévedni sem sza­bad, addig az újságíró az igazságot h i r­déti, amelynél vilár mindenkinek más a vélt igaz­sága. Végeredményében azouban mindkettőnek ne­mes és szép ez a hivatása. Ezután dr. B a r l a Dezső a kamara vftzétőfcége és választmánya nevében köszönte még a gyulai és békésmegyei karlársak meghívását és a ki­tűnően megrendezett ünnepséget. BeszédéMn ki­fejtette, hogy Gambetta a franciáknak Elzász-Lö­tharingia elvesztése után azt mondotta: mindig erre gondolni, de nem sokat bészél­n i erről. Mi is mindig Trianonra goridolunk, éppen azért nem tudunk eléggé örülni annák, hogy a gyulai kartársak körébeu ünnepelhetünk, mert hiszen az aradi ügyvédi kamara elszakítása hozta őket a szegedi kamara kebelébe és így azt kell kívánunk, hogy mielőbb visszatérhessenek az aradi magyar kamarába. Dr. Medvigy Gábor a budapesti ügyvédszövet­ség nevében tartalmas, a jog és szabadság örök­életű eszméit kiemelő beszédben üdvözölte a sze­gedi kamara tagjait. A serlegvacsora után ai ösz­szegyültek vig hangulatban maradtak együtt a kora reggeli órákig. , Vasárnap délelőtt a törvényszék esküdtszéki ter­mébeu nagyszámú birói, ügyészi és ügyvédi hall­gatóság előtt megtartott vándorgyűlésen dr. Sz élt Gyula megnyitó beszéde után dr. K e p p i c h Frigyes gyulai ügyvéd, a birósági tárgyalási nió­dokról tartott gyakorlati szempontokat is kiéttíélő előadást, dr. Megyessy Ágoston gyulai ügy­véd általános igazságügyi és ügyvédi kérdésekről beszélt, végül pedig dr. Komis Béla szegedi ügyvéd az ügyvédi nyugdijkérdésröl, a nyugdíjinté­zet működéséről tartotta meg előadását, kiter­jeszkedvén azokra a sürgősen kívánatos intézke­désekre is, melyekkel az ügyvédségnek ez a fájó sebe orvosolható volna. Dr. Széli Gyula elnök zárószavai után a jól sikerült vándorgyűlés véget ért. - f Iliim»» »11 Jl III—<L~— -MUl r""J<"w'»*'*''IL"|» Keclc Cafos moüern sssaltó&ágái alá 272 Kölcsey ucca 4. ss. fielyexte át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom