Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-08 / 205. szám

12 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 szeptember '4/ nál. A zugirászatot üldözni kell és beszüntetni. Nagy baj volt, hogy a birák ügyvédi vizsga nélkül léphettek erre a pályára. A numerus clausus a mostani ügyvédeken már ugy se segít, a fiatalokon pedig katasztrofális sebet üt. íme három jubiláns, három világnézlet. Portréjuk itteni vázlatrajza is mennyire jellemzi az életkort, a kort és az — embert. Lengyel Vilma. Közlekedési rendőr a szegedi uccán. (A Délmagyarország munkatársától) Az uccai forgalom, de különösen az autóközlekedés állandó növekedése mialt, már régen azzal a tervvel foglalkozik a szegcdi rendőrség, hogy fővárosi mintára a forgalmasabb ueeakeresztezéscknél forgalmi rendőröket állit fel. Néhány hónappal ezelőtt az uccákon posztoló rendőrőrszemek ilyen kiképzésben is részesittettek. Ezek az őrszemek azonban a közönség rendelkezésére is állanak és így nem kizárólag az ucca forgalmának irányitása a hivatásuk. Nemrégiben azután a belügyminiszter olyan rendelkezést adott ki, amellyel egyöntetűen akarja az uccai forgalmat szabályozni. E célból Budapesten úgynevezett közlekedési tanfolya mot állítottak fel, amelyek az ország összes városainak rendőrségét kioktatják az uccai közlekedés szabályaira. A szegedi kerületi főkapitányság intézkedésére Szegedről először L o o s István rendőrfelügyelő vesz részt a hat hétre tervézétt közlekedési tanfolyamon. Az igy kiképzett rendőrtiszt azután a tanfolyam végeztével a rendőrlegénységet oktatja ki. Értesülésünk szerint Szegeden még az ősz folyamán felállítják a közlekedési rendőrőrszemeket a forgalmasabb uccakereszteződéseknél. így a szegedi uccai forgalom nagysága szerint kimondottan közlekedési rendőr kerül a főposta elé, a I) ugo n i c s-t é r r e, a MÁV üzletvezetősége elé és heti piaci napokon olyan helyekre, ahol a forgalom nagysága ezt megköveteli. A közlekedési rendőr mellé az úgynevezett bizton sági őrszem kerül. A közlekedési őrszem csak az ucca forgalmát ellenőrzi. Harisnyák, zoknik., kezíy lik, gyermek, női és férfi dlvatmellények sveáterek, sálak, sapkák nagy választékban rendkívül olcsó árban kaphatók Chüla Rek^ moixci 485 Köruíi Nagyáruházában Szegedi, Tisza Lajos Jtöruí 32. Ingatlanokat minden igényt kielégítően a város minden részén és környékén ugy eladásra mint vételre legelőnyösebben ajánl és elad rég la feníátt í DÁVID ingatlanforgalmi irodája zageáaii, Kossuth La jos sugárul 9. — Telefon 10-42 531 Oszi divatujdonságok férfi-, fiu- és gyermekruhák, Raglánok, té!i kabátok, bőrkabátok, iskola öltönyök nagy választékban érkeztek és olcsón beszerezhetők Vajda és Fodor cégné Szeged, Károlyi ucca 1. sz. Angol uri szabóság. 594 Telefon 18 - 2L Háziasszonyok! Zotnáncedénvt, konvhafelszerelést, tűzhelyet, füstcsfivet, mo3ófawl<at, vödröt stb legolcsóbban Szántó LafOSnál vásároljunk, Reform, palota, gőzfürdővel szen bia. KavólrnÁffÓGTolr vanógép és gramofonhoz is ncICKjJai ICSíCSl, gumik, f iss elemek, zseb lámpák, örgyujtók, zsebkések, bo otvák poti.m átban! 654 Márton Ilona Hcészismimlka. és előny oisitía usilete Gizella tér 4. szám. 464 Nyolcvan épitömunkás elköltözött a sztrájk alatt Szegedről: a munkáshiány miatt lefokozott tempóval folyik az építkezés. fiz Oroszlán-uccai bérházat negyven kőműves helyett tizenkettő épiti. (A I) é I m a g y a r o r s z á g munkatársától) Az az áldatlan bérharc, amely néhány hét előtt a szegedi építőmunkások és az építési vállalkozók közölt kitört és csak hosszabb ideig tartó sztrájk után ért véget, igen veszedelmes us kellemetlen következményeket vont maga után, amelyek súlyos zavarokat idézhetnek elő az építkezések körül. Az történt ugyanis, hogy a sztrájk alatt — nem bízva a megegyezés lehetőségében — körülbelül nyolcvan szegedi épitömunkás, csupa elsőrendű kőműves, bucsut mondott a városnak és idegenben, leginkább Budapesten vállalt munkát. A szegedi építőmunkások szakmájuk legjavához tartoznak és igy a másutt való elhelyezkedés nagyon könnyen ment, különösen Budapesten, ahe^ nagyobbarányu építkezések folynak. Amikor azután hosszas egyezkedések után helyreállt a szegedi épitőiparban a béke, kiderült, hogy nein maradt a városban elegendő kőműves. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy nemcsak Budapesten, hanem a vidéken is megindult az idén az építkezés, az építőmunkások mindenütt munkaalkalomhoz jutottak, igy a Szegeden mutatkozó munkahiány pótlása nagy nehézségekbe ütközik, aminek viszont az a következménye, hogy a Szegeden folyó építkezések tempóját észrevelietöleg csökkenteni kellelt. A munkáshiány legjobban a város Oroszlánuccai uj bérházának építésénél mutatkozik. Ezt a munkát, mint ismeretes, a Szolcsányi és Takács-cég kapta meg a versenytárgyaláson. A város egyik feltétele az volt, hogy az építési munkálatokat augusztus elseje előtt meg kell kezdeni, mert különben az uj bérház nem kapta volna meg az uj építkezése számára biztosított jelentékeny adókedvezményt, de kikötötte a város hatósága azt is, hogy a vállalkozók kötelesek fokozott tempóban dolgozni, hogy az uj bérház legkésőbb a jövő év augusztusában beköltözhető legyen. Több mint egy hónapja folyik ezen a hatalmas telken a munka, de alig jutottak eddig tul az alapozáson. Az alap kiásásához, a földmunkához kaptak még megfelelő számú munkást a vállalkozók, amikor azonban a kőművesek fogadására és miinkábaállitására került volna a sor, kiderült, hogy Szegeden nem lehel munkást kapui. A vállalkozók csak a legnagyobb nehézségek árán tudtak tizenkét kőművest szerződtetni, akik munkába ís álltak a sztrájk után, de a falak növekedésén meglátszik, hogy legalább harminc-negyven kőművesre leune szükség. Jelenleg az épületnek csak a nyugati frontján dolgozik a kőművesek kis csapata, a keleti szárny egészen elhagyatott, néhány földmunkás talícskázza csak belőle a földet. A munkáshiánnyal kapcsolatban Szolcsányi Gyula, az épitkezés egyik vállalkozója a következőket mondotta a D é 1 m a g y a r o r s z á g munkatársának : — A munkáshiány tagadhatatlanul nagy nehézségeket okoz és erősen akadályozza, hogy a munkát az eredetileg elgondolt tempóban folytassuk. Megkíséreljük ugyan, hogy a hiányt vidékről pótoljuk, de nem sok kilátással. Ha kapunk is munkást a vidéken, annak a teljesítménye semmi esetre sem éri el a szegedi kőművesek teljesítményét, A baj az, hogy a Szegedről clíávczoíl épilőmunkásokat nem lehel visszaszerezni Budapestről, mert ott akkord munkára szerződtek le. Ugyanilyen nehézségekkel küzdünk a tanyai iskolák építésénél is. Nem kapunk annyi munkást, amennyire szükségünk lenne, pedig ezt a munkát is sürgősnek jelezték. A kőmüveshiány aránylag a legkisebb fennakadást az egyetemi építkezéseknél okozza, mert itt a tulajdonképpeni kőművesmunkák legnagyobb része már elkészült ugy, hogy már sok kőművesre nincs is szükség. A munkáshiánynak ezen a téren csak akkor lesz látható következménye, ha a kultuszminisztérium kiadja az uj klinikák építését is. Az a vállalkozó, aki elnyeri a munkát, nem igen kaphat kőművest Szegeden. Nagyobb a baj azonban a magánjellegű építkezéseknél, n melyeknek az idén mutatkozik végre komolyabb nyoma. Jelenleg három nagyobb magánbérház épül Szegeden és mindháromnál az épitkezés éppen abban a stádiumban van, amikor a legtöbb kőművesre van szükség. A munkáshiány következtében természetesen csak redukált üzemmel folyik itt is a munka. Beszéltünk a kérdésről Fenyő Lajos műszaki tanácsossal, a városi mérnöki hivatal építési osztályának vezetőjével, aki a következő érdekes részleteket mondotta el a munkáshiányt kirobbantó előzményekről: — Amikor kitört a bérharc a szegedi építőiparban, azonnal tisztában voltam azzal, hogy a munkaadók elzárkózásának káros következményei lehelnek. Részt vettem a munkaadók tárgyalásain és állandóan a közeledést, a munkások kívánságának teljesítését sürgettem, mert tudtam, hogy a munkaadók számára még ez a kérdés elintézésének legolcsóbb módja. Kifejtettem, hogy a sztrájk elhúzódása esetén a munkások feltétlenül eltávoznak a városból, hiszen az ország minden részében keresik a kőműveseket és igy ebben az esetben a szegedi vállalkozók kénytelenek lesznek vidékről szerezni munkaerőt, amit csak nagyobb áldozatok árán tehetnek majd meg. Vidékről ugyanis csak magasabb órabérért jönnek el a munkások Szegedre. — A munkaadók azonban nem hallgattuk rám. Azt mondották, liogy nem szabad megijedn i, nem szabad meghátrálni, mert különben az igények az égig nőnek. Ezért húzódott el a sztrájk. A munkáshiánynak azonban van még egy másik oka is. Körülbelül tiz esztendőn keresztül nem volt munka az épitőiparban. Ez alatt a tiz meddő év alatt nagyon megcsappant Szegeden az építőmunkások száma, nagyon sok szegedi munkás kivándorolt az országból. Jelenleg nem folyik na., Vaburányu épitkezés Szegeden, mint a béke bármelyik esztendejében folyt, tehát a békebeli munkáslétszám elegendő lenne, de ez a létszám még a sztrájk előtt sem volt teljes, már akkor is érezhető volt, hogy ke vés..Szegeden a kőmiives. A bajt akuttá mégis a tömeges elköltözés tette. Elmondotta még Fenyő tanácsos, hogy nagyobb zavaroktól azért egyelőre nem keli tartani, a vállalkozóknak valószínűleg sikerülni foq megfelelő Utánpótlást találni vidéken, ahonnan a magasabb órabérek kedvéért szívesen eljönnek a munkások, mint ahogyan a magasabb órabérekért mentek el Szegedről Pestre is. a t. hö'gy.kötőnstgef, hogy eredeti párisi kabát és ruha-inodelljeim megérkeztek, rnrlyek me>;tekintéssé mwdm vételkénysstr nélkül b. figyelműket felhívom. ModellfeSm után mérték szerinti rendeléseket Is -vállalok BRAUN konfektio és selyeoaáraház 564 Szeged, Kárász ucca lO. | Tudja-e már, hogy mi a ROXAN?1 Könnyen rnegi. diieija, hogy ez n leglöké'cksebb zsebóra, nirrt jutás yos árben megszeretheti, előnyös részletfizetésre i.\ n Magyarországi vezérképvise'őn11 Mülhoffer V. műórás és ékszerésznél ;9° Szeged, Széchenyi tér 9. (Zsóíer-ház) Elsőrendű órajavlíó műhely!