Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)
1927-09-06 / 203. szám
1927 szeptember 6. •ÉLMAGYARORSZAG Kéí revolverlövés esíi Rors&ém. A kUlönváltan élő házastársak találkozója. — Ejeszíés vaktölténnyel ? (.A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap este kilenc óra tájban a Széchenyi-téri korzón rendkívül érdekes körülmények között — a bevezetett rendőri nyomozás eddigi eredménye szerint — revolveres gyilkossági kísérlet történt. A gyilkossági kísérletről a rendőrségen minden felvilágosítást megtagadtak, a vasárnapi népes esti korzó sétáló közönsége azonban szemlélője volt a nemmindennapi családi botránynak. Az eset középpontjában egy gyárimunkás és felesége állottak, akik néhány hónapja különvállan élnek és vasárnap este a korzón találkoztak össze. Az asszony barátnőjével sétált, amikor a férj észrevette. Rövid szóváltás után a férj revolvert rántott elő és két lövést adott le feleségére. A lövés hangjára nagy tumultus támadt a korzón. Az asszony sikoltozott, a férj pedig eltűnt a korzó hullámzó tömegében. Néhány perc múlva a rendőrség központi ügyeletén volt az asszony és kétségbeesve adta elő, hogy férje a korzón rcálött. A rendőrségen nem igen akarták elhinni a revolveres merénylet ügyét, mivel az azonnal megindult nyomozás nem tudta megállapítani, hogy a két revolverlövés dörrent-e el a vasárnap esti korzón. Csak később, amikor a hajnali órákban a merénylő férjet elfogták, állapították meg, hogy a jelenet tényleg megtörtént. A revolverben azonban az éles töltények mellett két vaktöltény volt és így a két lövés nem sebesíthette meg az asszonyt. A rendőrségen a férj megmotozása alkalmával még két élestöllényt találtak. Az előzetes letartóztatásba helyezett férj tagadja, hogy feleségét meg akarta ölni. Vallomásában előadta, hogy csak ijesztés volt a szándéka. A rendőrségen tovább folytatják a nyomozást, hogy a korzói revolveres játék, vagy merénylet részleteit megállapítsák. M doro&smai mo&ielöadás epilógusa. A kocsislegény leszúrta vetélytársát, aki Tót§ Máriával volt a moziban. (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap este a dorozsmai mozi utolsó előadásán Tölh Mária hajadon Borbély Mihály Bethlen-uccai gazdálkodóval együtt foglalt' helyet a székek között. Az egymással rokonszenvező fiatalok csak az előadás szünetében vették észre, hogy az ajtóban álló Takács Sándor kovácslegény ellenséges tekintettel figyeli őket, majd öklével fenyegető mozdulattal intett a fiatal pár felé. Az előadás közben Tóth Mária bevallotta, hogy Tákácsnak lett ígéretet arra, hogg moziba megy vele és valószínűleg ezért haragudott meg. Előadás végeztével Borbély Mihály hazakísérte mozipartnerét. Amikor azután elvált a leánytól, a sötétben Takács Sándor elébe ugróit és anélkül, hogy védekezni tudott volna, bicskával háromszor mcllbeszurta. Borbély Mihály azonnal összeesett. Jajgatására csak később lettek figyelmesek a járókelők. A csendőrség Takács Sándort még az éj folyamán elfogta. Takács nem tagadta a szurkálást, ellenben önvédelemre hivatkozott. A véres éjszakai szurkálásnak szemtanúja nem ! volt és így a csendőrség csak a közkórházba ; beszállított Borbély Mihály kihallgatása után tud majd tiszta képet nyerni a dorozsmai mozielőadás véres epilógusáról. Mozi I K dde), szepte tiber 6 én Cse& 1G «ven időiteknek! ! IZENDAI FOGÖiY. Alicj erry és Rimú'n Novartóva!. Azonkívül: A IcamniéMátS hölgy. Rud.lf Valentini főszereplésével. Sicp'embcr 7, 8 án, s erdin és csütörtökön :memvassí Mocera történet 7 f;l«,nJ:ban | Föstetepbea: Marié Prevosf. rtionkivlll: nenveri csavargó. ^¿unye"fai E15ad s-k kezdete 5 7,9, vasár- 6s ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor. Kedden, szeptember 6 ám A lavina hőse. Alaskai történet 7 [elv. Fősz r;pb* n Hoasc peíers. j Azonkívül: A deiekiiv táltos. Vudnyugiii tö.ténst 6 felvonáson. Szeptember 7, 8-«n szerdán é« csütörtökön PUITY LIA. éj WLADIMIR GAiDAEOF-VOl jVf ¿^ j^í M. Dráma 3 felvon Ssban. Azonkívül: APACS SZEMELEM. Dima 6 (elvonásban EOadáuk kezdee S, 7,9, vasár ts ünnepnap 3 5, 7 y orakor. Dr. Hiper IfároS? főispán bizonyos régi gyanusttásokril és a köztisztviselők naivitásáról. (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Aigner Károly főispán hivatala nagyon néptelen mostanában. A felek ugy tudják, hogy a főispán nyári szabadságát tölLi, nincs a városban és igy nem is jár föl a városházára. Hivatalát tehát elkerülik azok az ügyes-bajosok, akik rendes körülmények között a szCir•dai fogadónapokon elözönlik előszobáját és a kényelmes fotőjökben türelmesen várják, amig rájuk kerül a sor. Ha megtudnák, hogy a főispán — bár szabadsága még nem járt le — néha, minden héten egyszer-kétszer megjelenik hivatalában és elintézi az elintézésre váró aktákat, akkor bizonyára megrohamoznák most is. Tegnap délelőtt is megjelent hivatalában, de nem fogadolt senkii, bár többen megkísérelték, hogy bejussanak hozzá. Átnézte az összegyűlt iratokai, utasításokat adott tisztviselőinek, majd távozni akart, amikor bejelentették a Délnmgyarország munkatársát. — A sajtó kivétel — mondotta nevetve a főispán, amikor bekopogtattunk hozzá. — A láiogatáiá tilalom csak a felekre vonatkozik, az újságírók számára azonban itt vagyok, ba tényleg itt vagyok. Néhány aktuális kérdés került először szóba, majd régebbi dolgokra terelődött a beszélgetés. A főispán megemlékezett arról a hírlapi cikkről, amely néhány hónappal ezelőtt az egyik fővárosi lapban jelent meg személyével kapcsolatban és amely szerint a polgármesteri állás elnyerését ambicionálná. — Eleinte bosszankodtam rajla — mondotta Mosollyal, — különösen az a része bántott, amelyben azt állította, hogy nem vagyok a cselekvő emberek fajtájából való, mert ezt sokan, az illetékesek is félremagyarázhatták volna. Most azonban már hálát is érzek a cikk szerzője iránt, mert legalább alkalmat adott arra, hogy radikálisan megcáfoljam azokat a suttogásokat és gyanúsításokat, amelyek állítólagos terveimről, céljaimról évek óta keringenek a városban. Szavamat adhattam rá, hogy nem akarok polgármester lenni és nem hiszem, hogy akadna ember a városban, aki szavamban kételkedne, aki ezek után is hiteit adna az ilyen kombinációknak. De hálás vagyok a cikk szerzőjének azért is, mert egy kellemetlen, kényszerű feszültségtől mentesített. — A cikk megjelenése előtt ugyanis mindig korlátozott cselekedeteimben az a tudat, hogy azokban sokan céltudatos akciókat keresnek és látnak, amelyek a polgármester személye ellen irányulnak és anlelyekkel az a célom, hogy a polgármester népszerűségét a magam javára megnyirbáljam és csökkentsem. A lappangó gyanúsítás ellen nem védekezhettem, kerülnöm kellett a hamis látszatokat is, meg kellett gondolnom alaposan minden szót, minden lépésemet, amely a városi közigazgatásra vonatkozott. Most azonban szabad vagyok már, nem feszélyez senki és semmiféle lappangó gyanú, kötelességemet zavartalanul teljesíthetem, ha ez a teljesítés látszólag a polgármester működése ellen is irányul néha. Ma már ebből senki sem vonhat le messzebb menő kövclh.z'.L.'éscket. — Az viszont igaz, hogy aktivitásomból kifelé nem sok látszik, ez azonban nem ielenti azt, mintha nem szeretnék, vagy nem tudnék cselekedni. Szerintem a főispán hivatása nem az, hogg mindenbe beleszóljon, hanem az, hogy visszavonultan figyelje a dolgok fejlődését és csak akkor avatkozzon bele azokba, ha ugy látja, hogg tulfejlődés történik az autonómia keretein, amelyekből csak az autonómiának lehet kára Ilyen esetekben lépek az aktivitás terére, erről azonban a kívülállók nem sokat tudhatnak. Megkérdeztük ezután a főispánt, hogy tud-e arról az ügynökösködésről, amely a miniszterelnök életrajzával folyt 3 szegedi városházán? — Tény az — mondotta a főispán —, hogyj a kérdéses ügynök, aki különben nálam is, járt, sőt akinél meg is rendeltem az életrajzot, lissé furcsa eszközökkel akart operálni. A köztisztviselőnek azonban legyen akkora intelligenciája, hogy ne dűljön be az ilyen ügyes; ügynöki fogásoknak. Ne legyen annyira naiv a köztisztviselő, hogy elhigyje azt a képtelenséget, amit az ügynök sejtet előtte. Ne liigyje el, hogy a miniszterelnök törődik azzal, hogy; ki veszi meg az életrajzát. Legyen erkölcsi bátorsága a köztisztviselőnek arra, hogg megtagadja a megrendelési iu aláírását, ha eszeágában sincs rendelni, még ha a miniszterelnök életrajzáról is van szó és ha százszor is azt mondja az ügynök, hogg a miniszterelnök ezekből az előfizetési aláírásokból tudja meg, kik az igazi barátai Szegeden. — Én nem azért fizettem elő a könyvre, mert megijedlem az ügynöki fogástól, hanem kizárólag azért, mert érdekel a miniszterei-« nök életrajza. Telefonhoz hivták a főispánt. Vége szakadt a beszélgetésnek. Szives tudomésá-a adom a t. hölgyközönségnek, hogy Aradiucca 5. sz. al 1 Margii-ucca 18. szám alá. helyeztem át. Egyidejűleg közlöm t. megrendelőimmel, hogy, áraimat a következőként csökkentettem. KoszSüm készítés (íacan] p 20-fél Köpeny készítés (faccts) P 20-1ÓI Szövet v, seívemruüa készítés (facoü) P 3-tól legújabb divat szerint. További szives pártfogást ker 6i6 Lichiner ¡BLaJoa Süto^Z^LTTAST óeiybea és vidéken is lúita butorfcccsiüUl eszközöl 433 KÁLMÁN szálliió Szeged. Tisza Lajos körút 34. Telefoa 5-83«